Érdekes módon mostanság nem nagyon hallani arról, hogy mi a helyzet azokkal a betegekkel, akiket a kormány döntése alapján haza kellett küldeni a kórházakból. Közel 40 000 ágyat tettek üressé – noha ezek egy jó része már eleve is üresen állt a kormány információ szerint – azonban az a mai napig nem derült ki, hogy a valóságban ez hány ember hazabocsátásával járt. Először csak pár százalékról volt szó, majd ezrekről, később azonban már megközelítő számot sem közöltek. Volt, aki megpróbálta megtudakolni a valós számokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) illetékeseitől, azonban ők annyit válaszoltak csupán, hogy arra vonatkozólag, hogy hány embert küldtek haza a kórházakból az ágyfelszabadítások miatt, nem gyűjtenek adatokat. Kész, ők ennyivel letudták, találja ki, aki akarja, hogy mennyi is az annyi.
Tóth Bertalan MSZP-s képviselő azonban továbbment, és egyenként kérdezte meg 91 kórház vezetését arról, hogy tudomásuk szerint hány embert kellett hazaküldeni az általuk vezetett intézményből. Nos, a megkérdezettek közül mindössze egyetlen egy mert válaszolni, a többi 90 esetben az operett-törzshöz irányították Tóthot. Ez egy minisztériumi döntés volt, ami persze nem meglepő azután, hogy Kásler, pontosabban Orbán azt szeretné, ha csak és kizárólag pozitív hírek jelennének meg a sajtóban a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban. Orbán úgy hiszi, hogy a népet egyetlen dolog érdekli, méghozzá az, hogy hogyan járja a drága miniszterelnökúr az országot és látogat el minden kórházba azért, hogy személyesen is meggyőződjön arról, hogy mindenhol minden a legnagyobb rendben van.
A magyar ember nem akar hallani a problémákról, pláne nem a halottak számáról, a magyar ember sikerre éhes. Orbán a néplélek pátyolgatója, így tőle ez nem is egy túl váratlan döntés. Az viszont már annál inkább zavaró számára, hogy még mindig vannak olyan egyének, akiket a valóság érdekel, nem a meghajlított valóság. Tóth Bertalan kénytelen volt tehát Müller Cecíliáékhoz fordulni kérdésével, melyre a mai napig nem kapott választ. Pedig kérdését nem ma, hanem még április 20-án tette fel, tehát az ország felettébb cuki nagyanyjának lett volna ideje arra, hogy elkészítsen egy pontos listát. Nos, ezt nem tette meg, ami egy normális országban vizsgálatot vonna maga után, de idehaza mégis ki gondoskodna erről? Talán Polt Péter megkezdi az azonnal nyomozást Müllerrel szemben? Esetleg Pintér Sándor veti magát bele a munkába?
Embert nem érdekel, hogy jelen állás szerint épp ki nem tartja be az egyébként jóformán szinte csak a Fidesz által írt, vagy átírt törvényeket. Veszélyhelyzet van, az állampárt és bábjai azt csinálnak, amit csak akarnak, vagyis azt, amit Orbán nekik utasításba kiad. Müller Cecíliának és csapatának nyilván rendelkezésre állnak a kért adatok, de az is nyilvánvaló, hogy ezt addig titkolni fogják, ameddig csak tudják. Rétvári Bence államtitkár szerint – akit Tóth még a parlament népjóléti bizottságában kérdezett – április 20-án nyújtotta be a levelét ( Tóth Bertalan, szerk.), tehát még van időnk a megválaszolásra, de természetesen választ fog kapni a miniszter uraknak címzett levelére. Minden írásbeli kérdésre válaszoltunk az elmúlt időszakban is. Az MSZP képviselője szerint azonban minden válaszadási határidő lejárt, normál esetben ugyanis 11 munkanapon belül kellett volna válaszolni a feltett kérdésre.
De hát mit érdekli Orbánékat holmi határidő? Az adatigénylésekkel kapcsolatban sem tartanak be szinte semmiféle határidőt, már az is csoda, ha egyáltalán valódi választ adnak. Ugyan a kormány továbbra is védi azt a döntését, miszerint felhatalmazást adott Orbán Viktornak ahhoz, hogy időkorlát nélkül rendelkezzen az országgal, azonban itt is jól látszik, hogy mi mindenre jó ez a hatalom. A veszélyhelyzetnek köszönhetően már az eddig valamilyen szinten betartott törvényeket sem érzik többé kötelező érvényűnek magukra nézve. Hogy egyébként közérdekű adat lenne az, hogy a kormány döntésének következtében hányan voltak kénytelenek elhagyni a kórházat, és hányan haltak ebbe bele, Orbánékat nem érdekli. Egy dolog fontos, mégpedig az, hogy sikeresen ellehetetlenítsék mind Karácsony, mind pedig az ellenzéki város és kerület vezetőinek munkáját, amivel majd a járvány végeztével folyamatosan támadni fogják őket.
Ismerve a rendszer eddigi működését, vélhetően soha nem fognak senkit sem felelősségre vonni azért, ami a járvány örve alatt történt. Orbán, Kásler és Müller sem fog felelni azokért a döntésekért, amelyek következtében családok tucatjai mentek át a poklok poklán. Tóth Bertalan kérdésére a válasz már biztosan készül, mint ahogy a hozzá tartozó statisztika is. Elvégre melyik az az intézmény, amely ne tartozna Orbán befolyása alá? A valóság már szépen görbül, csak bírjuk kivárni.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.