Na vajon mi történt az utóbbi napokban? Igen, Karácsony Gergely lejáratása folytatódott. Nem elég ugyanis, hogy a Pesti úti idősotthonban kialakult helyzet miatt próbálják őt egyszemélyben felelősségre vonni – annak ellenére is, hogy ő még a gócpont kialakulása előtt jelezte, hogy több intézkedésre lenne szükség, ha meg szeretnék előzni a vírus elszaporodását az idősekkel foglalkozó intézményekben – de már épp azzal is probléma van, ha főpolgármesterként érdekli az, hogy számszerűen mennyi betegről tudni Budapesten. Hallatlan is az, hogy egy város vezetésével megbízott polgármester ilyen adatokat szeretne megtudni, nem is értem, hogy gondolja ezt. De a viccet félretéve, mégis hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy ezek az adatok eddig nem álltak rendelkezésére? Mi egyáltalán az operett-törzs feladata, ha nem az emberek tájékoztatása a vírus kapcsán?
Tudom persze, hogy ennek pont ellenkezője igaz rájuk, de ez akkor sem változtat a helyzeten. Karácsony teljesen érthető módon pontosan tisztában akar lenni azzal, hogy hogyan alakulnak a budapesti számok, hiszen azok nélkül mégis hogyan oldhatná fel a főváros, valamint Pest-megye korlátozásait? Elég egyértelmű persze, hogy a kormány időhúzásra játszik, aztán ha emiatt ismét probléma alakul ki – ne adj isten meghal valaki – azt majd újra Karácsony Gergelyre lehet fogni. Teljesen mindegy lesz, hogy a tájékoztatás hiánya okozta-e, vagy sem a kialakult helyzetet, a propagandamédia készen fog állni arra, hogy sorra ontsa a lejárató cikkeket.
De nem elég, hogy Karácsony a budapesti adatokra kíváncsi, volt pofája még ahhoz is, hogy megpróbálja elhelyezni a hajléktalanokat egy olyan szálláson, ahol nem egymás hegyén-hátán kell átvészelniük a veszélyhelyzetet, hanem egymástól biztonságos távolságra élhetnek. Az ideiglenes szállás ötlete ugyan lehet, hogy későn érkezett, de azt sem szabad elfelejteni, hogy vélhetően az első hullámot egy második hullám is követni fogja, méghozzá ősszel. Ekkora viszont, ha a mostani tervek megvalósulnak, már lesz egy olyan épület, amely alkalmas lesz a hajléktalanok elhelyezésére úgy, hogy nem sodorják ezzel veszélybe senki életét. Az persze az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy Orbánék nem törődnek sem a szegényekkel, sem a hajléktalanokkal, azonban jelen állás szerint Budapest városvezetése erről teljesen máshogy gondolkodik.
Karácsony – de hozzá hasonlóan több más kerület egyébként ellenzéki polgármestere is – másként gondolja a hajléktalanság megoldását, mint tette azt Tarlós korábban. Miszerint nem az emberek szeme elől kell őket eltüntetni, hanem emberszámba kell őket venni. Erre több megoldás is létezik, amelyeken a főváros már egy ideje dolgozik. De hogy mi a legnagyobb probléma a mostani tervezettel?
Belváros-Lipótváros Önkormányzata is kétkedve fogadja Karácsony Gergely azon állítását, hogy a Városházának Gerlóczy utcai épületszárnyába ideiglenesen költöztetne be hajléktalanokat. Az önkormányzat szerint a kialakításhoz szükséges engedélyeztetési eljárás olyan összetett és időigényes, hogy kérdéses, egyáltalán kivitelezhető-e még az egészségügyi veszélyhelyzet fennállása idején. Ráadásul úgy, hogy a főpolgármester már a budapesti nyitást szorgalmazza.
A belvárosiakat képviselve nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy főpolgármester úr, aki arra tett ígéretet, hogy minden döntését társadalmi egyeztetésre fogja alapozni, jelen esetben a belvárosiak véleményét teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, önhatalmúlag hozott döntést, tekintet nélkül a veszélyhelyzet miatti egészségügyi kockázat és erre vonatkozó szakmai állásfoglalás figyelembevételére – szögezte a Magyar Nemzetnek Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Sajtóosztálya.
Az, hogy egy városházára költöztetni hajléktalanok egy csoportját jó ötlet, vagy sem, megítélés kérdése, azt sem hiszem, hogy vitatkozni egyébként ne lehetne róla. A gond azonban az, hogy itt sem azt látni, hogy a helyi lakók ellenzik Karácsony döntését, hanem az, hogy a Fidesz ezt is politikai céljaira kívánja felhasználni, méghozzá úgy, hogy Karácsonyt ismét alkalmatlannak próbálja beállítani. Az a döntés, miszerint hajléktalanok egy csoportját államilag fenntartott épületbe költöztetik, nem egyedi megoldás. Ez történt Párizsban annak idején, vagy Madridban, sőt, még itt, Granadában is, ahol lakom. A járvány idejére a helyi sportcsarnokot alakították hajléktalanszállóvá, mégsem lett belőle óriási botrány. Azt is tudom, hogy nem kérdezték körbe a helyi lakosokat a döntés kapcsán, hiszen nem igazán volt idő erre. Az emberek elfogadták és fölfogták, hogy a hajléktalanokat is megilleti a jog, hogy biztonságban érezhessék magukat.
Értem én, hogy a Fidesz nem kíván gondoskodni a hajléktalanokról, de legalább ne akadályozza ebben meg Budapest városvezetést. A helyi lakosok minden gond nélkül kifejezhetik véleményüket a döntés kapcsán, azonban ebből nem kellene politikai ügyet kreálni, mert alapvetően nem az. Csepelen nem jöhetett létre a szálló, azonban nem lehet a végtelenségig tiltakozni ez ellen, hiszen ezeket az embereket is megilleti a biztonság, arról nem is beszélve, hogy nem csak az ő, de a pestiek érdekében is hasznos ez a döntés, hiszen egy hajléktalan embernek nincs pénze sem védőmaszkra, sem fertőtlenítőszerre, ezért könnyen vírushordozókká válhat. Azzal lehet vitatkozni, hogy a döntés túl későn érkezett-e vagy sem, azonban ez egy másik kérdés. A budapesti hajléktalanok ügye nem politikai kérdés, még akkor sem, ha ebből azt szeretne kreálni a helyi politikai „elit”.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.