Június 7,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Emeld fel a sejhajod!

Saját fordításban idézek egy szerintem kiváló eszmefuttatást:

„Napjainkban mindenki kedvenc hobbija a rinyálás és az ostoba fecsegés a semmiről. Elrontott kapcsolatok, problémák mindenhol, barom főnök… Mindez marhaság. Egyetlen igazi barom van, és az te vagy. Nagyon meglepődnél, ha felfognád, mennyit mindenen lehet változtatni akkor, ha egyszerűen felemeled a segged a fotelból”.

George Carlin e nemes gondolat szülőatyja, én legalábbis tőle hallottam ebben a formában.  Úgy tűnik, ez a hobbi univerzális, pont annyira jellemző a magyarokra, mint az amerikaikra, akiknek címezte nemes szavait a humorista. 

Ő mondta azt is, hogy vannak bizonyos elvei: például az, hogy semmit nem hisz el, amit a kormánya mond. Hát ebben is egy cipőben járunk, úgy tűnik.

Mindez most arról jutott eszembe, hogy beleolvastam a járvánnyal kapcsolatos magyar könnyítések szép listájába, és úgy éreztem, tényleg én vagyok a barom. Mert nem értem. Az egészet nem értem, úgy, ahogyan van.

Én még ott tartottam, hogy május 3-án, körülbelül negyed tizenegykor, tetőzik a járvány Magyarországon. Ezek szerint mégsem? Vagy azért kell idejekorán bevezetni, amit bevezetnek, hogy minél többen fertőződjenek meg? Tévedett volna a félisten törzsfőnök, vagy direkt küldi ki az embereket a teraszokra, a boltokba, bárhova, ahol azt is összeszedhetik, amire nem is vágytak?

Egy olyan országból nézve, ahol szó szerint szinte teljes kijárási tilalom van március közepe óta, ahol legkorábban május 25-én lehet szigorú szabályok szerint újranyitni a kávézókat, éttermeket, ahol a gyerekek pár napja mehetnek csak ki napi egy órát levegőzni, felnőtt kísérettel, nézetem szerint minden legújabb magyar könnyítő intézkedés szürreálisan felelőtlennek tűnik.  

A betegségen átesettek kalandjait olvasva, alighanem biztosra vehető, hogy nem sok minden lehet igaz azokból a számokból, amiket a magyar kormány közzétesz. Nem fog kiderülni, mikor volt – van – lesz a csúcs a megbetegedések számában, mert nem fogják bevallani. Nem tesztelik a betegek legközelebbi hozzátartozóit sem, nemhogy azokat, akikkel a betegség előtti két hétben kapcsolatba kerültek. (Statisztikai átlag: 30 ember/beteg.) Lehet sorba állni már most is fagyiért – tolakodva, lökdösődve, meséli a Budapesten élő barátnőm. Maszkban fagyit enni macerás, ezért aztán nem is veszik fel a kedves honfitársak. Dögivel lehet majd virágot vinni anyukának, nagyinak, a virágüzletek egész nap nyitva lesznek vasárnap. Ilyenkor azt is otthagyják vajon a küszöbön, mint a bevásárlást, vagy lesz puszi és ölelés is, másfél méterről?

És ami a legnagyobb félelmem, hogy mindenki tapsikolni fog a könnyítések örömére, mert vége a bajnak, vissza lehet térni a „normális élethez”, mintha eddig olyan nagyon sok mindenben korlátozták volna magukat amúgy is. 

Mi nem érthető egy világszerte tomboló járványon? A több mint 3 millió fertőzött emberen? Miért nem lehet fegyelmezettnek lenni egy krízishelyzetben? Mert fel akaródzik emelni a sejhajokat a fotelból. Nem akkor, amikor szükség lenne rá, nem olyan célokért, amelyek valóban fontosak, hanem egy jó kávéért vagy korsó sörért.

Nincs is több kérdésem. Aki önként és dalolva viszi vásárra a bőrét, az ne csodálkozzon, ha valami egészen más (is) történik vele, mint egy kis élvezkedés. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.