NEHAZUGGY

Nekem a selejtet csemegének szánják, két éhezés közötti motivációként

Mikes Mirtill | 2020. Április 29, Szerda | 18:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Kész

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

De most aztán tényleg ne ácsingózzon kend, hogy honvágy így, meg hazajövetel úgy! Bevégeztetett! „A koronás vírus a gondoskodó állam hóhéraként belökte a Fényessegűt a történelembe”. Tudnám hosszabban is írni, de a Tamás bácsi mindig kerülte a cirádákat, mert olyan munkája volt, amelyik maximum a bővített mondatokat tűrte. Ez a mondat a leghosszabb hitelesített csúcsteljesítmény tőle. A Tamás bácsi törzsön kívüli, mélyen a potrohosok uralma alatt vegetál, vagyis nem lételeme a mismásolás.

Másrészről ez a legrövidebb megfogalmazása volt annak, hogy mit tett ezzel az országgal és ezzel a néppel ez a néhány tucat aljadék harminc esztendő alatt. Tisztázzuk. Ezt se én mondtam. Hallottam. Továbbítom, mint közvélekedést, kend meg tűzheti a kalapja mellé nemzettestvéri árvalányhaj helyett, mert ott az árva lányokat viszik a szerájba, ahogy hallom. (azt meg itt hallottam sutyiban, hogy nagy bajban vannak a testi szabadfoglalkozású lányok munkaadói, a KKV-k, mert pang az üzlet, a népképviseletben szolgáltatásukat fogyasztó kormánytagoknak nincs potenciálja, a potenciális ügyfeleknek meg pénze. Csak tudnám, mit is jelent ez, meg miért kellett ezt előttem sutyorogva mondani, meg kacsintani hozzá).

Én ugye sajátos nevelési igényű, ugyanakkor átlagon felüli memóriával rendelkező gyerek vagyok, ráadásul lány létemre hátrányos helyzetű is, mert a várbéli szakácsságot már lenyúlta a Gundel, dekázni is csak 13 megy, úgyhogy kicsi az esélyem az udvartatásba kerülni.

Márpedig én a süssünk-főzzünk felé tendáltam erősen. És a tata pártolta is a törekvésem: „Kisunokám! Kiváló éca! Főleg a cukrászság. Az egyetlen szakma, ahol a selejtet is meg lehet enni!” Márpedig amilyen jövő elé nézünk, hát nekem a selejtet csemegének szánják, két éhezés közötti motivációként.

Eszembe is jutott kend, mikor a vírus miatt sumákoló egyik kistalpas várjobbágy Takonypóc a tévében álságos szemforgatással előadta, hogy „egy hajóban evezünk…..”. Mert kend megírta a nénikénknek a kend hajókázását Boszporusznál, ahol magyar gályarabok eveztek és azt mondták kendnek, hogy szívesebben gályáznak a török, mint a magyar uraknak. Na, ahogy kend nem evezett velük, nos, ezek se mivélünk.

Ettől meg eszembe jutott egy másik levele kendnek. Emlékeztetem is rá kendet szó szerinti hűséggel, mert nem akarom, hogy az inkvizíciós kormány a népet szolgáló tudomány, az oktatás, az egészségügy stb. felszámolása után kiderítse, hogy elég nekem a 4 elemi, már azzal is túlképzettebben gondolkodom, mint a Fajanszkirály, akinek a jövőképében az én nemzedékem az ipari robotot takarékossági okokból kiváltó beszélő szerszám. Máris pötyögöm. Az előbb még itt volt, csak a szél tovább lapozott. Meg is van:

„…nincsen másvilág, és hogy csak a nagy urakért, a gazdagokért teremtetett ez a világ: az alacsony rendűek és a szegények csak azokért vannak e világon, valamint a vízben az apró halak a nagyokért, és valamint az oktalan állatok a tehervonásért.”

Nekem is nagyon evilági most, amit velünk tesznek. Így la, ahogy kend jövendölte. Van azért kivétel. A hajléktalanok. Nekik nem kell otthon maradni, meg leltárba se vannak véve. Ezért aztán nem is fogynak. Bezzeg a bentlakásos Mennyország előkészítő katapult és családvetkőztető műintézmény, ami az előző diktatúrában még szociális otthonként funkcionált, az bezzeg jobban teljesít! Csekély másfél milla beugró + a nyugdíj különféle trükkökkel való lenyúlása tán még jobban dagasztja a papok perselyét, mint a sírhely bérlet. (Jut eszembe: a múltkor füllentettem kendnek. Helyesen nem megveszik, hanem csak bérlik az utódok a sírhelyet, ami tervezhető biztos bevétel a papoknak, nem úgy, mint az apu fizetése a családunknak.)

És ha a víruskibocsájtó egyetemi kollégiumok, a kórházak és az öregotthonok összehangolt emberáldozata nem lenne elégséges, akkor sincs mitől tartani! A harmincadik születésnapjukra a magyar népből kifacsart pénzből már az Istent is zsebre vágták, csak nem ósdi búcsúcédulával, hanem frissen szerzett kínai maszkkal fizették le a Vatikánt.

Május harmadika után efelől is többet tudunk. Itt most egy rakás nyálasszájú nyikhaj bérmagyar várbéli szolga nagy hangon tépi a száját, hogy ő ilyen nagyon székely, meg olyan nagyon székely, de én kendnek hiszek: „Az erdélyi vér nem az adomért szolgál” írja kend, márpedig ezek fejenként csak ebben a hónapban a nyálcsorgatásért többet kaptak a várúrtól, mint a mi falunk összes munkaképes lakójának összesített havi keresete.

De mégse erre varrjon gombot kend! Hanem majd harmadika után a statisztikára. Mert ha nem csökken a járvány, akkor kendé a bizonyosság, hogy márpedig a Jézus erdélyi és nem Izrael országából való, mert nem adomért szolgál.

Bütyökfalva,2020. április 27.

Mirtill

Ps.: Ha jártában, keltében a Cili néni, vagy valamelyik tétlentársa arra vetődne, ugyan szóljon már nekik, hogy öt éve, márciusban ugyanerre a tünetegyüttesre azt mondták, hogy tüdőgyulladás. A nagyi tisztán emlékszik. Hátha a Korányi kórházból nem dobták ki a betegekkel együtt a dokumentumokat is a nagy szakszerűség- és szolidaritáseltakarítás közepette. Mert most a közelmúlt bizonyosságát hordozó élő és holt tanúkat nagy elánnal tüntetik el az udvari szolgák és egymással versengve tálalják kegyuruknak a sivár képzeletükkel barkácsolt régmúltat és se a magyarok, se az EU nem tudja, hogy létezik a török áfium ellen való orvosság.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!