Azt már régóta tudjuk, a hatalom kelet felé tolódik. Kelet meg nyugat felé. Változó, váltakozó módszerekkel. Továbbá azzal is tisztában vagyunk, a jelenlegi orosz külpolitika nem tér el a cári birodalom külpolitikájától, és az egyre erőteljesebb előretörésével nem mondott le európai terveiről. Ennek egyik szálaként, az óriások küzdelmeként, a befolyási területek növeléseként, Vlamigyir Putyin orosz elnök rendszeresen látogat Magyarországra. Azt nem lehet tudni, honnan, miből ered ez az orosz szükség, hogy országunk és miniszterelnöke ilyen előkelő helyet foglal el az orosz külpolitikai palettán. Mindenesetre az sejthető, nem hétköznapi, emberi rokonszenvről van szó. Azonban az nyilvánvaló, ebben a kapcsolatban a célok és az erők nincsenek egyensúlyban és így ebből könnyen lehet negatív heroizmus.
De a látogatásokkal és a túlzott oroszbarát politikával kapcsolatosan fellángoló eltérő vélemények nagyon is hangsúlyossá váltak. Különösen Ukrajna vonatkozásában, miután a nemzetközi világ rémületére 2014-ben Oroszország, szándékos katonai provokációt gerjesztve elfoglalta a Krím-félszigetet. Továbbá Putyin egyre ijesztőbb politikai módszereivel, törekvéseivel kapcsolatosan, ami újfajta hidegháborús légkört áraszt. Ebben a vitában, amely hazánkban is jelen van, láthatóvá válnak az úgynevezett Putyin-magyarázók, akiket Putyin szálláscsinálóinak is hívnak, és valójában előszeretettel próbálják hiszterizálni az országukat, dezinformációs mocsarat létrehozva, kihasználva az orosz propaganda és pénzügyi támogatás ötvözetét. Valamint vannak azok, akik mindenképpen egy egészséges távolságtartást szeretnének Oroszországgal.
Ami viszont a koronavírus-járvány előtt kezdett egyértelműen láthatóvá válni, Európa egy része enyhülést mutatott Oroszország felé, és aggasztó jelek voltak arra, hogy az Európai Unió nagy szereplői készen állnak Ukrajna feladására. Franciaország és Németország politikai vezetői már jelezték, a konfliktusban kezdenek elfáradni, a konfrontáció fenntartásához nincs elég erejük és jobban örülnének, ha a kapcsolatok visszatérnének a normális mederbe. Ennek egyik jele a 2019 augusztusában megrendezett G7-es csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök különös viselkedése, aki állítólag egyetértett azzal az amerikai ötlettel, hogy az idén rendezendő G7-es konferenciára meg kell hívni Oroszországot. Valamint a francia elnök bejelentette, újraindít egy kampányt, ami Franciaország és Oroszország közötti kapcsolatok javítását szolgálná, mivel véleménye szerint Európa stabilitásához elengedhetetlen a feszültségek rendezése Oroszországgal, aminek elmulasztása stratégiai hiba lenne. Továbbá a német kormány közölte, elfogadja azokat az orosz útleveleket, amelyeket Moszkva az elfoglalt kelet-ukrajnai területen osztott ki a lakosság számára. Vagy elég azt megemlíteni, még az elmúlt nyár folyamán, Németország és Franciaország kezdeményezésére Oroszország tagságát – mindenféle kompromisszum nélkül, teljes jogú szavazati joggal – visszaállították az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében, amit még az oroszok Ukrajna elleni katonai agressziója miatt függesztettek fel. Tehát míg Franciaország és Németország elhatározta, újjáépíti a kapcsolatát Oroszországgal, és Ukrajnát kényszerítik a konfliktus megoldására, addig a balti államok és Lengyelország, amelyek hasonló stratégiai aggodalmakkal küzdenek, ellenzik ezt az új megközelítést. Ami érthető, mert például az orosz fenyegetés sokkal inkább valóságos Litvániában, mint Párizsban. Úgy tűnhet számukra – és nekünk, frontvonal államoknak úgyszintén – figyelmeztető jel lehet, mintha Németország vagy Franciaország Kelet-Európa országait pusztán csak kellemetlenségnek tekintenék, és csak a nyers politikai-gazdasági érdekek számítanának.
Ha pedig véget ér az ukrán-orosz konfliktus, akkor az oroszokra kivetett szankciók is értelmüket veszítik, ami ellen már számos európai ország fogalmazott meg zajos ellenvéleményt. Többek közt az elmúlt években az olasz, magyar és a bolgár vezetés jelentette ki, a szankciók végrehajtása károsította az országuk gazdaságát. Ezeket az állításokat támogatta több uniós tagország és jelezték, amennyiben a szankciókat megszüntetnék, az nemcsak az országuk gazdasági állapotán javítana, de az EU és Oroszország kapcsolatán is.
Mindenesetre Moszkva azon dolgozik, hogy betartsa a magára erőltetett stratégiai türelmet, a feszültségeket elkerülje, és ne fokozódjanak az ellentétek Európával. De a szankciók nem csak Európában, de magában Oroszországban szintén gondokat okoztak. A rubel legyengült, és az orosz gazdaság a stagnáló állapotából nem tud kimászni. Ennek következménye lett, hogy a felnövekvő új generáció elutasítja azt a ki nem mondott társadalmi szerződést, ami csendet kért a gazdaság stabilitásáért cserébe. Az ekképpen kialakult elégedetlenség növekszik Putyin Oroszországában, és a tavaly nyári moszkvai tüntetések rekordszámú letartóztatásokat eredményeztek. Ugyanakkor az orosz külpolitika változatlan maradt, Putyin növekvő politikai és katonai önbizalommal mozog Európában és a Földközi-tengeren.
Tény, Ukrajna helyzete nem könnyű. Jelenleg Németország és Franciaország jövedelmező megállapodásokat írnak alá Moszkvával, még olyanokat is, amelyeknek valószínűleg negatív geopolitikai következménye is lehet Oroszország szomszédai számára. Ennek tükrében ma nagyon úgy érzékelhető, a Krím–félsziget orosz katonai elfoglalására már kevesen akarnak emlékezni, még kevesebben akarják megérteni az orosz külpolitika hitrendszerét. Ezért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hiába tesz egyértelmű lépéseket az EU felé, próbálja újjáépíteni az ország katonai képességeit, vagy korrupcióellenes lépéseket tenni, az európai vezetők a keleti fejlődés hiányát látva nem akarnak egy végtelenbe nyúló konfliktust fenntartani, főleg úgy, hogy a vírus után egy igencsak legyengült Európával kell számolniuk. Valamint a németek által lelkesen támogatott Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat megépítésével Ukrajna várhatóan veszíteni fog fontosságából. Viszont Európának orosz gázra is szüksége van, az oroszoknak meg német és francia befektetésekre, még akkor is, ha ennek az ára az EU értékeinek a feladása.
Kalmár Benedek
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
Amennyiben afrikai fejlesztési programok helyett az Európai Unió továbbra is inkább a migrációt fogja ösztönözni, akkor a kontinenst el fogják árasztani a bevándorlók, ami beláthatatlan biztonsági kihívást jelenthet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarország és Sierra Leone közötti gazdasági vegyes bizottság ülését követően arról […]
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszerbiztonságát – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai […]
Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek […]
Kivételesen nem hoztam MTI hírt, mert az az érdekes, hogy mi NEM jelent meg. Gyakorlatilag semmi, aminek pedig ott kellene lennie két hónappal az önkormányzati- és EP választások előtt. Máskor is persze, de most kimondottan. Ehhez képest a Kínában dolgozó külföldi tudósítók nyomorú helyzetétől kezdve a breaktánc olimpiai selejtezőjén át egészen odáig, hogy késnek a […]
Túlságosan sok mondandóm nincsen. Mindössze ide pattintom az összes fotót, amit az MTI a tegnapi tüntetésről lehozott. Azt hiszem, önmagáért beszél ez a mindössze négy darab sápatag fotó, a szűk látószögével, hogy lehetőleg csak néhány ember férjen bele, és persze a magányos Magyar Péter a színpadon. A tüntetés ideje alatt – éjfélig bezárólag – az […]
Egyesületünk elnöksége megrendülten fogadta, hogy Ferge Zsuzsa szociológus, az ELTE tanára, az MTA rendes tagja 93 éves korában elhunyt Korszakos jelentőségű kutatója és oktatója volt a szegénység,kirekesztettség,egyenlőtlenség és gyermekszegénység aktuális jelenségeinek.Kíváló embert,a közösségekért is sokat tevő tudóst veszítettünk,aki a legtöbbet azokért tette,akik a mi figyelmünk fókuszában is állnak.Egyesületünk egyik alap célja,hogy az embereket valós személyiségük […]
A teremtésvédelemről együtt kell gondolkodni, hiszen a teremtéshez hasonlóan ez sem ismer határokat – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, európai parlamenti képviselő pénteken a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiban. A politikus a párt Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos faültetési programjának utolsó állomásán hangsúlyozta, az egyház társadalmi tanításában teremtésvédelemről, és nem egyszerűen környezetvédelemről beszél. Egészen […]
Amerikai „nagyágyúkat” is meghívtak a CPAC Hungary idei rendezvényére – jelentette be az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken a Facebook-oldalán megosztott videójában. Szánthó Miklós jelezte, három hét múlva, április 25-26-án rendezik meg a CPAC Hungaryt (Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten. A magyar fővárosba várják Európából mások mellett Geert Wilderst, a holland […]
A kormány célja, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést 2024-ben, ami 2-3 százalékos GDP (bruttó hazai termék) növekedést jelent, jövőre pedig megduplázza az idei növekedés mértékét, és azt fenn is tartsa – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a győri gazdaságfejlesztési fórumon. A tárcavezető kiemelte: a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert […]
Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítménypéről. A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
