NEHAZUGGY

Egy diktátort sem véd meg a bunker

Lázár Gergő | 2020. Április 28, Kedd | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben az ország épp szembenéz a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, majd később gazdasági válsággal, addig az Orbán-család hatvanpusztai birtokán tovább folynak az építkezések. Itt azonban nem csak egy komoly épületegyüttesről van szó, hanem arról, hogy egyre több és egyre nagyobb méretű földalatti bunker épül fel az Alcsútdobozhoz közeli telken, ami igen nehezen magyarázható. Vajon mi szüksége van egy miniszterelnök családjának egy teljes bunkerrendszerre? Arról már nem is beszélve, hogy a Hadházy Ákos által megszellőztetett történetben szereplő területen lerombolták József nádor egyik műemléki védettségű istállóját, ami vélhetően nem lett volna megoldható, ha nem épp az Orbán-családról van szó. Azzal és azt tesznek, amit csak akarnak.

Az sem meglepő, hogy kihasználva a járványhelyzetet, megpróbálják minél gyorsabban befejezni a projektet, hisz a Fidesz arról ismerszik meg, hogy az éj leple alatt, sunyi módon hoznak döntéseket. Az, ami Hatvanpusztán történik igen rémisztő, hiszen a történelem során még egyetlen épeszű vezető sem építtetett bunkerrendszert magának, ugyanis erre soha nem is lett volna szüksége. Ugyan a Fidesz nem szereti az összehasonlítgatást, de nehéz nem megemlíteni azt, hogy Hitler rendelkezett annak idején egy bunkerrel, ahol úgy hitte, biztonságban érezheti magát. De Ceaucescu ugyanúgy építtetett egyet magának. Persze azok más idők voltak, mégis nehéz nem megemlékezni azokról az autokratikus vezetőkről, akik szintén úgy hitték, hogy egy földalatti lyukban meghúzhatják magukat, ha gond lenne az országban.

Orbánra jól láthatóan jellemző egyébként is az, hogy egyszerűen elbarikádozza magát mindazoktól, akiktől úgy véli, tartania kell. Nem véletlen a várba költözése sem, ahonnan ugyan jól belátja az egész várost, mégis lényegében bunkerként is használható, hiszen a Karmelita-kolostor épülete elég könnyen védhető. Nem véletlen, hogy annak idején a budai vár is ide épült és a világháború alatt is hosszú időbe telt, mire az ellenség be tudta venni. Feltételezés persze, de eléggé úgy tűnik, hogy Orbán készül a jövőre, felkészül arra, hogy mi lesz, ha hatalma veszélybe kerülne. Azt ugyanis csak úgy átadni biztosan nem fogja, hiszen erről álmodozott az 1989-es beszéde óta, aminek nem volt más szerepe, mint hogy kihasználva Nagy Imre újratemetését, hírnevet szerezzen magának.

Egyre többen állítják, hogy már akkor is csak ez járt a fejében, egyszerűen időre volt szüksége ahhoz, hogy kidolgozza azt a tervet, amelynek végén megkaparinthatja a hatalmat. Orbánt soha nem érdekelték az emberek, egyetlen percig sem. Mint ahogy a vallás sem érdekelte soha, egyszerűen rájött arra, hogy az egyházak által még nagyobb hatalomra tehet szert. Politikáját úgy alakítja, ahogy a néplélek igényei változnak. De ennek, valamint 10 éves uralkodásának ellenére is úgy tűnik, egyre inkább tart attól, hogy a jó világ egyszer véget érhet még számára is. A várba költözés nem egy bátor, hanem egy gyáva lépés volt, mint ahogy a hatvanpusztai bunkerrendszer kiépítése sem Orbán bátorságára utal. Lehet persze, hogy teljesem más céllal épültek ez a földalatti helyiségek – lehet tippelni – de a lényegen nem változtat, tart a népharagtól.

Az is biztos, hogy a Mészáros-Orbán szárnyalásnak egyszer csak vége szakad, ezért fontos, hogy minden lehetséges forintot „kimentsenek” a mostani üzletek által. Hadházy ismételten megjegyezte, hogy

Orbán családja milliárdos osztalékokat vesz ki a kőbányákból. A bányákból bizonyítottan a Mészáros által nyert közbeszerzésekre szállítják a követ, cégük a nyilvános adatok szerint az iparágban szokásos 4-5 százalékos nyereségráta helyett 40 százalékos nyereséggel dolgozik. Azaz vagy 35 százalékkal olcsóbban állítja elő a követ másoknál, vagy annyival drágábban adja azt az állami beruházásokhoz.

Orbánról minden elmondható, csak az nem, hogy bátor lenne. Menekül az újságírók kérdései elől, valamint az elmúlt években körülvette magát buta, ámde parancsra bármire kész szolgákkal. A minisztériumok élére olyan bábokat helyezett, akik gond nélkül kiállnak mellette akkor is, ha égbekiáltó baromsághoz kellett eközben adniuk a nevüket. A hazai sajtót leuralva elérte, hogy hívei a legátlátszóbb hazugságot is elhiggyék neki. Egy párhuzamos valóságot hozott létre, ahol az ország szárnyal és minden egyes állampolgárnak arany élete van. A pártsajtóban nincs szegénység és éhezés, mint ahogy nincs alulfizetett tanár és nővér sem, nem beszélve az országot elhagyó fiatalok százezreiről. A valóság meghajlítása sikeresen végbement, azonban a koronavírus-járvány egy olyan helyzetet teremtett, amire még Orbán sem készülhetett fel.

Noha egyelőre úgy tűnik, a járványkezelésével sokan egyetértenek, azt nem szabad elfelejteni, hogy valódi járványról még nem beszélhetünk. A nyugaton látott számok nyilván Magyarországon nem fordulhatnak elő – már csak a népesség alacsony száma miatt sem – ettől függetlenül azt se higgyük, hogy a napi 10-20 halott nem fog változni a közeljövőben. Az, hogy mire volt elég a kormány taktikája, hamarosan ki fog derülni és ha abba komoly hibák csúsztak, úgy még hasznát is veheti Orbán a hatvanpusztai, vagy a budai várban található erődítményei egyikének. Most még nem biztos, hogy szüksége lesz rájuk, de úgy vélem, egy valódi bukás idején mindenképpen. A kérdés már csak az, hogy miért gondolja, hogy ő megúszhatná felelősségre vonás nélkül azt, amit tett közel 10 millió ember életével az elmúlt 10 évben? Nincs az a bunker, ami megvédene a börtönévektől.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!