Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Sátántangó

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megint a Soros. 2.0. A járvány 44. napján. Még jó, hogy nem a 666. napon, mert az lett volna az igazán húsbavágó és kereszteket fejük tetejére állító szám. Határozottan itt volt az ideje annak, hogy Drakulics elvtárs előrángassa a több mint egy hónapja feledésbe merült patás ördögöt. Tudom, itt és más felületeken is, szájbarágósan is, tényekkel és bizonyítékokkal megtámasztva is rengetegen elmagyarázták a nagyérdeműnek, hogy ez egy konteó, manipuláció, összeesküvés-elmélet, a kutya tudja, még mi minden, de egy biztosan nem. NEM TÉNY.

Namármost. Ha valaki tényként közli saját vagy Habony bizonyítást soha nem nyert beteg gondolatait, az szerintem kimeríti a nagy nyilvánosság előtt elkövetett uszítás és hangulatkeltés cselekményét, amit a Btk. tudtommal büntetni is szokott. Igaz, nem abban az országban ahol Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, de akkor is. Ez az igazi Sátántangó, amit Orbánék idestova 11 éve lejtenek, és ez a szánalmas politikai termék, amit úgy látszik, kis hazánkban még mindig, ezek szerint kurva sokan benyalnak. Mert ha nem működne, akkor nem lehetne ezzel házalni, meg üres lózungként durrogtatni. És mégis, a Finkelstein-féle Soros György démon megfelelő ellenségnek bizonyult, mert hát ugye „libsi”, pénzügyi spekuláns, nem él az országban, és nem utolsó sorban zsidó. Ez bőven elég ahhoz, hogy egyszemélyben mindent megtestesítsen, ami rossz.

Tudom, a Szalonnát olvasók közül ezzel sokan tisztában vannak, mert aki veszi a fáradságot, és egy kicsit utánamegy a dolgoknak, az hamar rájön, hogy amit Orbánék csinálnak, az a legócskább fekete kampány, amit a mi pénzünkön rendeltek meg anno, és ami a mai napig politikai hasznot termel nekik. De mivel ez is olyan, mint a napi tisztálkodás, nem árt elmondani minél többször, minél több embernek, hogy ez a sorosozás egy ócska, szélsőséges, már-már neonáci fröcsögés, aminek minél előbb véget kell vetni a fejekben.

Azt is tudom, hogy tájékozódni és utánamenni dolgoknak fáradságos és sokszor hosszadalmas, ennek ellenére próbáljuk már meg minél több embernek elmagyarázni, hogy ez egy hazug uszítás, semmi más. És működik. Sajnos. Amerikában, ahol először alkalmazta a mi Arthurunk, több évtizeden keresztül bejött, de aztán csak rájöttek az emberek, hogy ezek mind üres és hamis lózungok. Ezért miután ott már nem volt népszerű, emberünk rájött, hogy a balkáni országokban viszont kiváló táptalaj kínálkozik a szemétségének, ahol el lehet vetni a gyűlölet magvait. El is szórta Orbán-Habony segedelmével (megrendelésével), és szárba is szökkentek az eszelős gyűlölködés virágai. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ennek a manővernek a végrehajtásához szükség van egy olyan társadalomra is, amelynek igénye van erre a beteges uszításra, de úgy látszik, ez kis hazánkban soha nem volt probléma.

És most hiába hozzuk ide azt az általános vélekedést, miszerint a Fidesz-szavazók jelentős része eléggé egyszerűen van összerakva ahhoz, hogy foganatja legyen ennek a zsibbasztásnak, mert ez nem igaz. Saját tapasztalatból tudom, hogy iskolázott, tanult emberek – ügyvédek, orvosok, tanárok, vagyis általában vett értelmiségiek – is evidenciának gondolják Orbán kinyilatkoztatásait Sorosról. Sőt, gyakorlatilag kizökkenthetetlenek az álláspontjukból, és nem csak ezen gondolatok mentén, hanem Orbán többi agymenését illetően is. Nem tudom minek kell történnie ahhoz, hogy ez a propaganda kimásszon a fejekből, de azt tudom, hogy életbevágó lenne lekattanni már egyszer és mindenkorra erről a penészes, gusztustalan fröcsögésről. Mert kétségbeejtően gyenge, átlátszó, fárasztó, ártalmas és unalmas is.

Ha valakit érdekel, honnan indult és hova futott ki például Amerikában ez a sztori, annak ajánlom figyelmébe A legharsányabb hang című minisorozatot Russell Crowe főszereplésével, érdemes megnézni és párhuzamot vonni a honi viszonyokkal. Nem spoilerezek, de meglepően ugyanaz ment ott is, mint ami most itt zajlik élőben, különös tekintettel a média szerepére a parasztvakításban. Külön ajánlom a trollok figyelmébe is akik, a kommentszekciókban habzó szájjal szoktak leugatni mindenkit, aki az övéktől eltérő véleményen van.

Visszakanyarodva Orbánra: egyáltalán nem lenne meglepő, ha megint teleplakátolnák az országot Sorossal, aki ördögi tervet szőtt arra, hogyan csinálhatna még több pénzt a világjárvány okozta helyzetet kihasználva, és persze mindezzel úgy zsonglőrködve, hogy tönkretegye szülőhazáját, Magyarországot. Hogy ennek mi értelme lenne, azt még egyszer sem magyarázta el senki, de a sok hülye keményen csodálkozó ezt is megint két kanállal fogja enni. Mert hibáztatni mindig kell valakit, bűnbakot meg keresni sem kell, amíg Soros él. Itt akkor lesznek gondok, ha ne adj’ isten Gyuri bácsi távozik majd az élők sorából , és nem lesz kire kenni a fekáliát. Bár ahogy nézem a Danube Business Consulting Ltd. politikai tanácsadócéget, amelynek ügyvezetője Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője és alappillére Habony Árpi, nagyon nem kell majd erőlködniük. Ha más nem is jut eszükbe, akkor küzdünk tovább Brüsszellel, a migránsokkal, az EU-val, Donald Tuskkal, Angela Merkellel, Gyurcsánnyal, Gyurcsánynéval, Karácsonnyal, és lényegében bárkivel. Mindenkivel. Akárkivel.

Vogronics András

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.