A hírek folyamatosan közlik, hogy Kínából, ahonnan nemrég még külföldi újságírókat utasítottak ki, mert mélyebben foglalkoztak a koronavírus terjedésével, érkezik a fő segítség Európába. A Kínából érkező maszkok, orvosok és egyéb segédeszközök rámutatnak arra, hogy ebben a koronavírus okozta válságban is mennyire érvényesülnek a globális, alá-fölérendeltség hatalmi szabályai. Mert az nem titok, Kína hanyagsága, információmegtagadási stratégiája, tekintélyelvűsége valamint a cenzúrázott, hamis és csekély értékű propagandája okozta ezt a világméretű járványt. Most ezt sok ország kénytelen elfelejteni, köztük hazánk is, így nem marad más, mint egy hálás mosoly mellett fotót készíteni a hozzánk érkező csomagokról. De úgy tűnik, az Egészségügyi Világszervezet is érzékeli a saját helyét és szerepét, mert kijelentette, a koronavírust rasszizmus „kínai vírusnak” nevezni és igyekszik elejét venni egy Kína-ellenes közhangulat kialakulásának. Vagy például az is kijózanítólag rávilágít az erőegyensúly pontos helyzetére, hogy a vírus korai szakaszában senki sem, még Magyarország sem akart megállapodni a Kínából érkezők utazási tilalmáról, de még felvetni sem a kérdést. Rámutatva ezzel, hazánk is túlzott mértékben támaszkodik a kínai ellátási láncokra és a gazdasági önállóság hangsúlyozása nem egyéb, mint milliárdokért reklámozott retorikai fogás.
Az Európai Uniót, amikor azzal volt, van elfoglalva, hogy a Brexit után megtalálja a globális szerepét, pszichológiailag teljesen felkészületlenül érte a koronavírus okozta katasztrófa. Ma már rémisztően látható, drámai változások, mély egzisztenciális válságok fognak kialakulni a nemzetek között és az eddigi „szolidaritás” teljesen összeomlik. Ebben a helyzetben vannak olyan politikusok, akik megveszve a hatalomért, ezt örömmel használják ki, olyan politika, szövetségek kialakítására, amelyek a vírus utáni időszakban már esetleg vállalhatatlanok és értéktelenek lesznek. Mert most olyan helyzet alakult ki, hogy az életünk védelméért cserébe bármit hajlandóak vagyunk feladni, még azokat a jogokat és szabadságokat is, amelyek ellen normál időben küzdenénk.
Mindenesetre az könnyen érzékelhető, a nemzetközi politikában új szabályok jöhetnek létre. Európának nem csak gazdasági kérdésekben kell navigálnia magát, hanem az USA demokratikus kapitalizmusa és Kína államvezérelt modellje közötti ideológiai összecsapásban is. Abban a tudatban, miszerint Európában a közvetlen külföldi befektetések fő forrása Kína lett. Valamint azért is küzdenie kell, hogy Európában ne sérüljenek a gazdasági és politikai szabadságjogok és sikerüljön visszaszorítania az egyre növekvő populizmust, ami súlyos bénulást okozhat az Európai Unió további túlélésében.
A koronavírus árnyékában a hosszú távú bizalom kezd elpárologni. Továbbá lassan kezd kirajzolódni a vírus előtti és utáni korszak határvonala. Most, amikor minden koronavírussal érintett ország igyekszik elkerülni a gazdasági fertőzést, a politikai instabilitást, az alternatív gazdasági modellek iránti érdeklődés gyorsan növekedhet. Ez a felelősségteljes gazdálkodás jövőjét jelentheti, nagyobb emberi interakciót és empátiát igénybe véve, átgondolva a jövő kockázatait.
Kalmár Benedek
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!