Június 6,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem hibázhatunk

Szingapúr esete sajnos jól megmutatta azt, hogy elég egyetlen hiba, és máris kicsúszhat a vezetés kezéből a koronavírus elleni védekezés. A városállamot pozitív példaként jellemeztük hetekig, hiszen a vírus korai felbukkanása ellenére sem terjedt el országos szinten. Január 23-án érkezett meg a Covid-19 a városállamba, azonban a folyamatos tesztelésnek, a kontaktkutatásnak és a határok gyors lezárásának köszönhetően úgy tűnt, a járványt már azelőtt megállították, hogy elszabadulhatott volna. Hónapokig – egészen április közepéig – alig fordultak elő esetek az országban, aztán minden megváltozott. A korábbi tizes nagyságrendű növekedés több százasra változott, két nappal ezelőtt pedig már a közel ezres napi emelkedést is elérte. De mi történt a korábban szinte csodaszámba menő szingapúri védekezéssel? Mi változott?

A CNN egy anyagában pont ezzel a kérdéssel foglalkozik, amelyben egy helyi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy elég egyetlen pillanatra hátradőlni, és a járvány elszabadulhat. A kis városállam járvány-stratégiája viszonylag egyszerűen vázolható, hiszen a törpe városállamot könnyen el lehet vágni a külvilágtól. Ez történt eddig is, azonban mint kiderült, nem volt elég kiterjedt a tesztelés, ezért a vendégmunkásoknak fenntartott, sokak által csak harmadik világbeli körülményekkel jellemzett munkásszállókon a vírus szabadon terjedhetett. A kormányt nem igazán érdekelte ezen emberek helyzete, mint ahogy egyébként ez a múltban is így volt. Vélhetően arra sem gondoltak, hogy a járvány bárhonnan kiindulhat, vagy új erőre kaphat, még a munkászállókon is. Szingapúr úgy hihette, hogy túl van a nehezén, és az ország teljes lezárása nélkül is átvészelheti a járványt. Honkonggal ellentétben ugyanis itt nem hoztak az európaihoz hasonló szigorú döntéseket, nem állt le teljesen az élet.

Bízhattak kiváló egészségügyi rendszerükben, a védőfelszerelések hozzáférhetőségében és a folyamatos tesztelésben is, hiszen mint azt jó néhány hét tapasztalata mutatta, sikeresen vették az akadályt. Alábecsülték azonban a munkásszállókon terjedő vírust és annak sebességét. Azt hitték, már túl vannak a legnagyobb megpróbáltatáson, és hamarosan minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Tévedtek. Ha valami, hát ez tanulság lehet a világ számára, hogy mi történik, ha túl korán gondoljuk azt, hogy minden kontroll alatt van. Nem véletlen, hogy még azon országokban is csak nagyon lassan kezdték el a szigorítások lazítását, ahol már csak százas nagyságrendű új esetszámot regisztrálnak. Ha már ennyi ideig képesek voltak kontrollálni a járvány terjedését, akkor nem engedhetik meg azt, hogy egyetlen hiba is ahhoz vezessen, hogy mindent újrakezdjenek.

Sokan mondják, hogy a világ a járványt követően már nem lesz ugyanolyan, amilyen volt. Ez viszont nem feltétlenül egy rossz dolog. Lesznek azonban olyan aspektusai is az életnek, amelyek zavaró módon fognak megváltozni egészen addig, ameddig el nem készül a védőoltás. Azonban egyes vélemények szerint az sem teljesen biztos, hogy lesz-e valaha is ilyen védőoltás, hiszen a tudósok eddig sem voltak képesek mindig előállni vele. A SARS-ra és a MERS-re a mai napig nincs vakcina, bár ennek több oka is van, amire most nem áll módomban kitérni. Ettől függetlenül sajnos az is elképzelhető, hogy hiába várunk egy védőoltásra, és hiába várunk egy olyan végső fegyverre, amellyel legyőzhetjük a koronavírust. Az, hogy ezentúl a maszkhasználat jóval elterjedtebb lesz a világban, szinte biztos, mint ahogy az is, hogy az úgynevezett social distancing is velünk fog maradni. Talán örökre.

Kérdéses, hogy mikor lehet majd bizonyossággal kijelenteni azt, hogy a járvány véget ért, hiszen a vírus teljes eltűnése nélkül ez igen nehéz. Ameddig még vannak olyan gócpontok bármely országban, amelyek ellenőrizetlenül maradtak, addig megvan az esély arra, hogy az egy újabb járványt indít el világszerte, hiszen nem fertőződött meg elég ember ahhoz világszinten, hogy a nyájimmunitás kialakulhatott volna. Ahhoz ugyanis vélhetően millióknak kellett volna meghalniuk, és noha a jelenlegi számok egészen biztosan alábecsülik a Covid-19 miatt elhalálozottak számát, az is kijelenthető, hogy több millió halottról és több százmillió fertőzöttről nem beszélhetünk.

Az elkövetkezendő hónapokban minden látszólag banális döntésnek óriási jelentősége lehet. Egy futball meccs, vagy esetleg a jövő évi olimpia megrendezése könnyen létrehozhat egy újabb gócpontot, ez pedig magában hordozza egy második hullám kialakulásának kockázatát. Egy több tízezres koncert vagy egy karnevál veszélyt jelenthet egy teljes város számára. Az, ami korábban megszokott volt, talán már soha nem lesz az többé. Sajnos jelen állás szerint senkinek sincs biztos válasza arra, hogy miként érhet véget ez a szörnyű időszak. Egyet tudunk biztosan: nem szabad hibáznunk. Ha egy második hullám is kialakulna a közeljövőben, annak beláthatatlan következményei lennének a társadalom minden szegletére nézve, ezt pedig egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.