Április 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Csodálatos történet lesz ez az utókornak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tisztelettel jelentem, nem fog belebukni. Ennek az ellenkezőjét – vagyis azt, hogy belebukik – én gondoltam még a járvány elején, de úgy tűnik, megint tévedésbe estem. Látván azt a gyors reagálást, amit néhány nap alatt a Habony-művek véghez vitt, és alkalmazkodott a jelenlegi, valóban létező vírushelyzethez, azt kell mondanom: csillag született a szemünk előtt. A Kárpát-medence fénylő csillaga úgy lubickol egy ország szenvedésében, sőt pláne egy világjárvány okozta tragédiában, mint hal a friss vízben. Gyorsan átállították a kommunikációt, és máris nem Gyuri bácsival, meg Brüsszellel, meg a migránsokkal kell csatázni, hanem a láthatatlan ellenséggel. Ez még jól is hangzik, mert hát a Marvel filmekből jól ismert szuperhősök is általában ilyenek ellen mennek harcba. Megnéztem fénylő csillagunk közösségi oldalát, ahol – ha esetleg elakadok a számolásban – meg tudom tekinteni, hogy éppen hányadik napja tart a háború. Bár az első hét nap anyaga hiányzik, a holokauszt emléknap nem kapott sorszámot, viszont a 37. napból kettő is van. E sorok írásakor (szombat) tartunk a 38. napnál.

Szóval elhangzott itt már minden, hősünk megy rendületlenül, irányít, vezényel, jelentenek neki, tiszteleg. Pontosan úgy, mint A híd túl messze van című filmben. Már csak egy fess tábornoki ruha kellene rá, egy fehér ló a segge alá, és a hívek máris maguk alá vizelhetnének örömükben, hogy visszatért a nagybányai Miki bácsi. Ezzel szemben inkább Móka Miki jelmezét öltötte magára, aki ha kap, eszi. Mármint a Hakapeszi, amennyiben a facebookos zsebtévéjében előadott 1-2 perces kalandjai jobban hasonlítanak a békeidők gyermekműsoraihoz, mint bármi máshoz.

Tehát. Ha már az emberszabásúaknál tartunk, akkor azt is megtudhattuk, hogy egy lélegeztetőgépet 3 év helyett 3 hét alatt is elő lehet állítani. Nem volt „emberszabású feladat”, ám a műszaki egyetemnek mégis sikerült a bravúr. Próbáltam értelmezni a mérnök úr drámai előadását, hogy azt mondja: „ezer darabos rendelések már úton vannak, vagyis azt fizikai valóságában ki lehet mondani, hogy a sorozatgyártás elindult.” Ha valaki ezt érti, kérem, tegye fel a kezét, nekem nem sikerült megfejtenem, hogy ki rendelt, kitől és mit, mert egyelőre még csak a prototípus van kész, szóval akkor nem értem, hogyan lehet sorozatot gyártani belőle, és pláne mennyiért?

A fénylő csillag azt ugyan nem mondta el a 37. nap 2. fejezetében, hogy amit ő megvásárolt, azt kitől vásárolta, pontosan mennyit vásárolt belőle mikor és hol, az viszont kiderült, hogy volt, amit az orrunk elől vittek el (mi ez, valami orvosi műszerpiac?), és fizikai harcot kellett vívni a gépekért a repülőtéren. Azért próbáljuk meg azt elképzelni, ahogy Szijjártó Péter taktikai felszerelésben rohangál a pekingi nemzetközi repülőtéren és közelharcot vív a német előretolt felderítő egységgel maszkokért, gumikesztyűkért, valamint lélegeztetőgépekért. És győz! Vagy nem? Mert az sem derült ki, hogy mi lett a csata vége, viszont állítólag lesz egy valag lélegeztetőgépünk, és ez a lényeg.

Gondolom, ágyakat és minden egyéb kórházi felszerelést is most fogunk nagy harcok árán beszerezni, mert az elmúlt 11 évben nem volt rá idő. Meg ugye akkor éppen Brüsszelel és Sorossal voltunk háborúban, nem lehet egyszerre ennyi fronton helytállni. Meg minek is békeidőben ilyesmiről gondoskodni, amikor ezek szerint nyilván senki nem beteg. Ha meg igen, vessen keresztet, és a várólistán szépen várja ki a sorát. A másik érdekes állítása az volt: „a védekezés abból a szempontból sikeres volt, hogy bár a vírust nem tudtuk megölni…” Tessék? A vírust hol szokták megölni? Ez nem a Godzilla vagy a nagy fehér cápa, amit becserkészünk, aztán szigonypuskával vagy harci helikopterrel lelövünk, ember! Ez egy betegség, amivel orvosok, kutatók, szakemberek közös munkája, kellő szakértelem, megfeszített tesztelés és kutatások nyomán, egy ellenszérum kifejlesztése révén előbb-utóbb fel tudjuk venni a versenyt, és ki tudjuk iktatni a mindennapi életünkből. Lehet, hogy harc, de nem a vírussal, hanem az idővel. Mert minél előbb lesz vakcina, annál nagyobb esélye lesz a túlélésre azoknak, akik még nem kapták el a betegséget.

A másik amit már oly sok tudós kifejtett: soha az életben nem lesz szükség Magyarországon 30 ezer ágyra, mert szerencsére nálunk nem robbant be úgy a járvány terjedése, mint Olaszországban. Tehát teljesen felesleges ennyi ágy, hacsak a határon túlról nem hoznak ide betegeket, mert szerintem ez is benne van a paklijában. Most lehet csak igazán megmenteni a határon túliakat is. Így lesz kerek ez a történet, így lesz ő a hős, aki megöli a vírust. És mivel láthatatlan, ezért akár az idők végezetéig meg lehet hosszabbítani a korlátlan felhatalmazást, és mindenhol ellenségeket lehet majd vizionálni, ameddig jólesik. Bár a harcok szerintem még folyhatnak a Távol-Keleten, mert azt operett-törzs minden áldott nap elmondja, hogy ennyi meg annyi millió maszk érkezik kicsiny hazánkba, de valahogy egy közönséges patikában vagy drogériában nem lehet beszerezni ezeket. Sokszor elmondta, hogy az osztrákokat követi, de valahogy nem sikerül felvenni velük a tempót a védekezésben sem. Tudtommal Ausztriában a Billában, a Sparban, a Lidl-ben és mindenhol máshol is egyszerhasználatos maszkokat adnak a vásárlóknak, sőt 3 euróért 3 darabos kiszerelést is lehet vásárolni. Sokat kell még Szijjártónak hadakoznia, hogy nálunk is az legyen, mint a szomszédban.

De bízzunk, mert mást nem tehetünk. Csodálatos történet lesz ez az utókornak: Viktor a vírusölő. Ja. Süsű meg az egyfejű.

Vogronics A. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.