NEHAZUGGY

Lehet jobb lenne, ha többé nem kérdeznénk, ki hova tűnt?

Lázár Gergő | 2020. Április 19, Vasárnap | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pont az egyik kolléga kérdezte nemrégen, hogy hol az egészségügyi államtitkár, Horváth Ildikó a veszélyhelyzet idején? Erre – Káslerhez hasonlóan – úgy „válaszolt” az államtitkár, hogy ugyan a háttérből, de tett róla, hogy hallassa hangját. Nem történt ugyanis más, mint, hogy kérdőre vonta a kórházszövetség vezetését azért, amiért volt bátorságuk kiállni a Kásler által kirúgott Cserháti Péter mellett. Az OORI igazgatóját a teljes kórház elbúcsúztatta, ami végső soron felfogható egyfajta lázadásnak is a minisztérium, pontosabban Orbán Viktor döntésével szemben. Az ott dolgozók szerint – akik persze csak név nélkül mernek nyilatkozni ebben a háborús légkörben – a kórházigazgató végrehajtotta azt, amit tőle a minisztérium kért, noha azzal nem értett egyet. De ez teljesen mindegy volt, Kásler dühbe gurult – vagy maga Orbán, ez talán soha nem fog kiderülni – és Cserhátinak mennie kellett.

Ezzel a döntéssel azonban méhkasba nyúltak, Cserhátit ugyanis még fideszes körökben is tisztelték, olyannyira, hogy Balog Zoltán volt EMMI miniszter nyilvánosan kiállt a kirúgott igazgató mellett. A retorika mégis megváltozni látszik, hiszen Horváth Ildikó bevetése azt mutatja, hogy a kormányzat nem akar pozitív dolgokat olvasni a volt igazgatóról. Ők azt szeretnék, ha sikerülne őt bűnösként beállítani, így nem érné további támadás sem Káslert, sem pedig minisztériumát az elhamarkodott döntés miatt. A kórházszövetség azonban a fenyítés ellenére sem visszakozik, sőt. Úgy látszik Cserháti ügyével valóban melléfogtak, nem kicsit. Nem emlékszem korábban egyetlen olyan esetre sem, amikor ennyien – akár a Fidesz oldaláról is – kiálltak volna egy elviekben leszerepelt emberért. Nyilván Kásler nem fogja visszavonni a döntését, mégis csúnya pofont kapott, talán minisztersége idején az eddigi legnagyobbat.

Az egészségügyi államtitkár döntése, miszerint levelet küld a kórházszövetségnek azért, mert ki mertek állni Cserháti mellett ugyancsak téves döntés volt. Vélhetően azt hitték, majd visszatáncolnak és az egész feledésbe merül anélkül, hogy kiderülne, kitől érkezett a levél. Horváth azonban elszámította magát, a kórházszövetség ugyanis tökös volt, és kiállt a véleményéért. Nem hátrál meg, nem kért bocsánatot és nem változtatott véleményén sem, ami egy cseppnyi reményt jelent ezekben a borzasztó időkben, amikor is fideszes bábok vezetik a legfontosabb államtitkárságokat és minisztériumokat. Bennük sajnos igen nehéz lenne megbízni, nem beszélve a tiszti főorvosról, aki a vicc kategóriába tartozik.

Levelet kaptak Horváth Ildikó egészségügyi államtitkártól, amiben – Cserháti múltját elismerve – a kórházszövetség megnyilvánulását lényegében lázadásnak tekinti. Arra szólította fel a szövetséget, hogy foglaljon állást: Arra akarják-e buzdítani a többi kórház főigazgatóját is, hogy tagadják meg a miniszteri utasításokat? Továbbá kérte, nyilatkozzanak arról is, hogy az életpálya korábbi szakaszaiban nyújtott teljesítmény annullálja -e a miniszteri utasítások végre nem hajtását.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke válaszlevelében továbbra sem határolódott el korábbi, honlapjukon olvasható állásfoglalásuktól. Szerinte Cserháti életútjának és eddigi teljesítményének elismerése nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen vonatkozásban is a miniszteri utasításokat gátolná, vagy arra hangolná a főigazgatókat. A választ az államtitkár nem fogadta el, és megismételte, várja a kórházszövetség nyilatkozatát: elfogadhatónak tartják-e azt, ami történt és mit tartanak elvártnak, elfogadhatónak az intézményvezetőktől?

Az, amit Horváth állít – miszerint Cserháti megtagadta volna a miniszteri utasításokat – csak Kásler szerint igaz. Ezt maga a kórházigazgató és az ott dolgozók egy része is badarságnak tartotta. Az, hogy nem értett egyet a kórházak ilyen szintű kiürítésével, nem titok. De az sem titok, hogy ezzel a legtöbb hazai kórház igazgatója sem ért egyet, hiszen a minisztérium eddig nem szolgáltatott semmiféle bizonyítékot arra, hogy szükség lenne több, mint 30 000 kórházi ágyra a következő hetekben, hónapokban. A kiürítések miatt családok ezreinek okoztak óriási problémát, arról nem is beszélve, hogy a döntés eredményeként még az is elképzelhető, hogy emberek százainak élete került veszélybe. Ehhez képest sem a minisztérium, sem pedig az operett-törzs nem kíván reagálni arra, hogy mi támasztja alá ezen ágyak szükségességét, ha kevesebb, mint 2000 igazolt koronavírusos eset van ezidáig Magyarországon?

Forrás: Kórházszövetség

Lehet persze elővigyázatosan, mindenre felkészülve is tervezni, azonban jó lenne, ha legalább a döntések szakmai részébe betekintést engedne a kormányzat, hiszen van egy sor olyan szakember, akik véleménye nagyot nyomhatna a latban járvány idején. Ha ugyanis olyan zsenik, mint Kásler Miklós, vagy épp Müller Cecília hoznak járványügyi döntéseket, akkor nagy gondba fogunk kerülni. Az utóbbi hetek intézkedéseinek eredményeként nem azt látni, hogy egyre több szakmai segítséget vennének igénybe a döntéshozók, hanem azt, hogy még azokat is elzavarják és megpróbálják felelősségre vonni, akik egyébként óriási segítséget nyújthattak volna pont most, egy járvány kellős közepén. Lassan nem marad senki a kormányzatban, aki valóban az emberek érdekeit helyezné előtérbe, nem pedig a politikai érdekeket. Horváth Ildikó jobban tenné, ha visszavonulna oda, ahonnan most előmászott, hiszen sok hasznát sajnos eddig sem nagyon vettük a tevékenységének és mint látszik, ez után sem nagyon fogjuk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!