Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Mintha

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mintha Orbán Viktor meg akarná fogadni volt államtitkára és ideológusa, Bogár László  2013-as jótanácsát: „…katasztrófa esetén a mentőosztag parancsnokának legnehezebb döntése: három részre osztani az áldozatokat. Középre kell összpontosítani, a súlyosan sérült, de még megmenthetőkre. Nemcsak a könnyebben sérültekre jut kevesebb energia, hanem ami a legkegyetlenebb: azokra, akik menthetetlenek. Ha a nincsből a legrosszabb helyzetben lévőknek is sokat adok, azzal azt kockáztatom: azok is ‘meghalnak’, akik menthetők lennének.” 

Mintha Orbán Viktor meg akarna szabadulni az öregektől és betegektől. Mivel ekkora embertelenséget nem feltételezek egy magyar miniszerelnökről, ezért – úgy érzem – figyelmeztetni kell, hogy milyen intézkedésektől és napi gyakorlattól kellene tartózkodnia. Különben az a látszat keletkezik, mintha ki akarná irtani az öregeket és a betegeket. Persze tudom, sok előnye lenne. Megkönnyebbülne a nyugdíjkassza, megoldódna a lakáshelyzet, még kevesebbet lehetne költeni az egészségügyre, és megcsappanna a kritikus hangok száma, mert kevesebben lennének, akiknek nincsenek egzisztenciális félelmeik, ezért nem fogják be a szájukat. De ilyen földszintes gondolatokat nem feltételezek egy magyar miniszterelnöktől.

Mik is azok az elemek, amelyek miatt úgy tűnik, mintha Orbán a bogárlászlói koncepciót akarná megvalósítani?

  1. Szakértők szerint a miniszter fölöslegesen rendelte el a kórházi ágykapacitás 60 százalékának felszabadítását, mert a hivatalos adatok szerint a járvány csúcspontján sem lesz szükség ennyire. (Ennyire csak akkor lesz szükség, ha eltitkolták az adatokat, és százszor annyi a fertőzött. Ezt azonban egy magyar kormányról és miniszerelnökéről nem tudjuk elképzelni.) E miatt az intézkedés miatt, szakértők szerint, több halálos áldozat lehet, mint amennyien a koronavírus miatt halnak meg. 
  2. Emiatt küldenek haza kórházi kezelésre szoruló javarészt idős, súlyos állapotban lévő betegeket.
  3. Ennek jegyében rúgta ki a miniszter az ország egyetlen magas szintű rehabilitációs intézményének igazgatóját, aki nem volt hajlandó sorsukra hagyni a stroke-ból, gerincsérülésből, amputációból felépülő embereket, akiket csak a hosszú, komoly szakmai háttérrel támogatott rehabilitáció tehet újra alkalmassá az önálló életre. 
  4. Orbán Viktor a mai napig nem váltotta le Kásler Miklós minisztert, ezzel azt a látszatot kelti, mintha elégedett lenne mindazzal, amit csinál.
  5. Idősotthonok vezetői és polgármesterek hiába kérik, hogy ne küldjenek vissza a kórházból koronavírussal fertőzött embereket, mégis tesztelés nélkül bocsátják el őket. Így egy sereg idősotthon pár hét alatt fertőző góccá vált, és az öregek hullanak, mint a legyek.
  6. A bevásárlás rosszul megállapított idősávja hangulatot kelt az öregek ellen, ami egyre durvább szóbeli, olykor fizikai atrocitásokat szül a „rohadt öregek” ellen. Hiába javasolta mindegyik korosztály az idősávok finomhangolását, Orbán nem hangolt. A fizikai megsemmisítés általános elfogadásához mindig az áldozat (esetünkben „a rohadt öreg”) dehumanizálása az első lépés.

Ha ez a hat pont nem lenne, akkor nem keletkezne az a látszat, mintha… 

Andor Mihály

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.