NEHAZUGGY

Lehet kérni, csak értelmetlen

Lázár Gergő | 2020. Április 15, Szerda | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az érintett szakszervezetek azt kérik az Országgyűlés elnökétől, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását ne tárgyalja a parlament, míg véget nem ér a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet, és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására az ügyben – közölte a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.

Ki hitte azt komolyan, hogy nem fog mindenki sorra kerülni? A veszélyhelyzet kihirdetése, majd az azt követő felhatalmazási törvény elfogadása megalapozta Orbán további országrablását és jogtiprását. Eddig sem ismertek határokat és ezután sem fognak, de ha lehet, most még a korábbinál is több aljasságra lehetnek képesek a járvány elleni védekezés nevében. Nem hiszem, hogy valaki komolyan hihette azt, hogy ő biztonságban van. A maffia nem kímél senkit, ahol csak pénzt szagol ki, oda beteszi a lábát és megoldja, hogy abból is leginkább ők részesüljenek. Elvonások, átcsoportosítások, összevonások történnek, amelyek végső soron azt jelentik, hogy emberek ezreinek munkája és megélhetése kerül gondba.

Ez történt a tudósokkal is, akik egyik pillanatról a másikra váltak a kormány ellenségeivé. Ebben az országban Orbán lényegében azt tesz, amit csak akar, hatalmának alig vannak korlátai és amik vannak, azok sem hazaiak, hanem az Unió környékén keresendők. Az is igaz, hogy az uniós támogatások nélkül ma már vélhetően nem ordibálna fennhangon a várból, azonban ez nem fog egyhamar megváltozni. Az Unióval hatalmasat nyert Orbán és ezzel hatalmasat veszítettek a magyar emberek. Orbán számára a Parlament épülete egy játszótér, ahova nem túl sűrűn bejár, hogy kinyilatkoztasson, majd megpróbáljon viccet csinálni az ellenzéki és független képviselőkből. Ő tárgyalni, pláne vitatkozni nem hajlandó, csak is saját magára hajlandó hallgatni. Őt nem érdekli Kövér, Semjén, vagy Lázár véleménye, ő dönt minden esetben.

Már csak ezért sem értem, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés miért kér bármit is az Országgyűlés elnökétől? Kövér László teljes mértékben szarik arra, hogy ki mit akar, őt egyetlen dolog érdekli, hogy a főnöknek mi a kívánsága. Az pedig, hogy ez mi is, már pontosan kiderült akkor, amikor a törvény módosítása a terítékre került. Nem hiszem, hogy még egyszer elképzelhető, akár hasonló pálfordulás is, mint ami nemrégiben történt a polgármesterek jogainak megnyirbálása körül. Ezt át fogják tolni a parlamenten, ha törik, ha szakad. A közgyűjteményi és közművelődési szervek állásfoglalásából az is kiderült, hogy erről a javaslatról semmilyen előzetes egyeztetés, tárgyalás sem az intézmények fenntartóival, sem a szakmai szervezetekkel nem folyt.

Megint csak kérdem, ezen komolyan meglepődik bárki is? Mikor volt az utolsó alkalom arra, hogy a kormány egyeztetett volna bármilyen szakmai kérdésben is a szakmában valóban jártas szereplőkkel? Olyanokra gondolok itt, akik nem kormányhű pártkatonák, hanem olyan valódi szakemberek, akiknek a munkájuk fontos. A kormány nem egyeztetett a tudósokkal, a diákokkal és tanárokkal sem, hiszen ők jobban tudják azt, hogy nekik mire van szükségük. Palkovics és Kásler mindent pontosan ért és tud, ezért holmi szakszervezetek képviselőire ők nem tartanak igényt. Ugyanaz történik, mint a parlament esetében is; a mások véleménye nem számít. Az, hogy egyébként ezek az emberek okkal vannak ott és ők is képviselnek valakit ugyancsak nem számít.

Lehet tehát kérni a kormánytól – Orbán Viktortól – csak sok értelme nincs. Ha az érdeke mást kíván meg Orbánnak, úgyis áttolja a parlamenten, mondjon bárki bármit. Kövérnek pedig annyi ráhatása van ezekre a törvénytervezetekre, mint nekem. Akarhat ő sok mindent, de csak azt tehet, amit Orbán engedélyez neki. Ugyanez igaz Semjénre, vagy Kovácsra is, hiszen lehet, hogy név alapján különböznek egymástól, de funkciójuk ugyanaz; Orbán szolgálata. Ők ezt boldogan meg is teszik, hiszen máskülönben nem lennének ott már évek óta. A szakszervezeteket persze megértem, azonban egy ilyen levélnek abszolút semmi értelme nincs és már abban sem vagyok biztos, hogy tehetnek-e bármit a sorsuk megváltoztatása érdekében. Ez az ország jelenleg egy uralkodó játszótere és ha rajta múlik, akkor ez így lesz a közeljövőben is. Egyetlen reményt az jelenthet, ha elbaltázzák a járványra adott reakciójukat, mint ahogy az jelen állás szerint kinéz. A magyar nép elég sokat nyelt eddig, de talán van egy határa a dolgoknak, még idehaza is.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!