Június 7,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem több, mint egy pojáca

A britek, mint ahogy a spanyolok, franciák, amerikaiak és olaszok is elszámolták magukat. Ameddig utóbbit szinte meglepetésként érte a járvány eleje, úgy az őket követő országok már tanulhattak volna Olaszország példájából. Viszont addig gondolkodtak, ameddig túl késő nem lett, a járvány pedig kíméletlenül lecsapott. Ekkor azonban még az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya is hozhatott volna jóval szigorúbb intézkedéseket, amellyel ha nem is időben, de reagálhattak volna az egyre inkább elszabaduló vírusra. Mindkét vezető úgy hitte, ők különbek mint más államok, a britek eddig is megoldottak mindent és ezután is meg fognak. Ugyanez igaz Trump politikájára is, aki gyakorlatilag a mai napig azt hangsúlyozza, hogy minden a legnagyobb rendben van és a legfontosabb nem az, hogy csökkentsék a halottak számát, hanem, hogy minél előbb újraindulhasson a gazdaság. Csak tegnap az USA területén – ennek nagyrésze New Yorkban – 2000 ember halt meg a koronavírus-járvány következtében.

Trump borzasztóan elszámolta magát, aminek emberéletek estek és esnek áldozatul a mai napig. Kormányzók könyörögnek felszerelésekért, miközben már tömegsírokba temetik az áldozatok egy részét. Elkerülhető lett volna a járvány pusztítása? Sajnos nem, azonban kontrollálható lett volna, ha a világ egyik legbüszkébb államának vezetője a saját önfényezése helyett inkább hallgat a valódi szakértőkre és még időben meghozza a helyes döntéseket. Boris Johnson hasonlóan buta döntések sorát hozta meg, arról nem beszélve, hogy kvázi még mindig vakon bízik a britek szabálykövető magatartásában. Az eredmény több ezer halott, az NHS egyes régiókban történő összeomlása és a vírus elszabadulása. Johnson komolyan hitte, hogy mindenféle külső segítség nélkül rendben át fogják vészelni a járványt. A porszívóiról híres Dyson majd legyártja a kellő mennyiségű lélegeztetőgépet és a gyorstesztekkel sem lesz semmi probléma.

A beígért házi tesztekből nem lett semmi, mint ahogy a Dyson lélegeztetőgépei is maximum hónapok múlva válhatnak bevethetővé. Közben Johnson sem győzte hangsúlyozni beszédeiben a brit nép nagyságát és szabadságszeretét, amelyet most veszélybe sodor a járvány. Azt az egyet felejtette el mindössze, hogy ez a járvány nem válogat és nem támadja meg a briteket másképpen, mint a belgákat, spanyolokat vagy franciákat. A karantén bevezetése – jóval komolyabb, mint ami a brit szigeteken jelen állás szerint érvényben van – másokat is komolyan értintett, hiszen senki sem szeret hetekig, hónapokig a négy fal között bezárva élni. Minden állampolgár szabadon szeret élni akár brit, akár nem, ez nem egy nemzet sajátja, ez egy emberi érzés.

Johnsonra sokan a mai napig megmentőként tekintenek, aki Churchill-i magasságokba emelkedett, arról nem beszélve, hogy most már az ő szervezete is megküzdött a vírussal, és vélhetően hamarosan visszatér, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Johnson nem mártír, hiszen a tűzzel játszott heteken keresztül, amikor nem volt hajlandó sem maszk használatára, sem arra, hogy ne fogjon kezet minden arra járó politikussal. Johnson vélhetően a saját butaságának köszönheti ezt az egészet. Félreértés ne essék, én is nagyon örülök annak, hogy Bojo fel fog épülni a megbetegedéséből, azonban nem szabad emiatt elfeledni azt, amit a járványt megelőző időkben tett. Vélhetően minden szükséges eszköz a rendelkezésére állt ahhoz, hogy még időben kidolgozzon egy olyan tervet, amellyel emberek ezreinek életét megmentheti.

Emlékszem arra a március közepén nyilvánosságre került videóra, amelyen Bergamo polgármestere elmesélte, hogy hazahívta a két Angliában tanuló gyermekét, mert egyértelmű jeleit látta annak, hogy a britek a vesztükbe rohannak azzal a politikával, amelyet Johnson kormánya képvisel. Ő már akkor tudta, és figyelmeztette a briteket arra, hogy cselekedjenek, mert náluk is pontosan ugyanaz a folyamat fog lejátszódni, mint Olaszországban. De nem, a brit kormány úgy gondolta, hogy a kezében tartja a válságot és képes megbírkózni azzal.

A különbség viszont az, hogy ez a mentalitás a Brexit idején inkább megmosolyogtató volt, most azonban emberéletekben mérhető. Johnson önteltségének sajnos ez az eredménye. Neki nem kellett mások segítsége, ő mindent is jobban tudott, mint mások. A járvány elvonulását követően átugorhat majd az Egyesült Államokba, ahol Trumppal egymás hátát veregethetik. Ameddig Svájc, Ausztria, Németország vagy Új-Zéland kormánya csendben, mindenféle nacionalista felhang nélkül megtett mindent a saját állampolgárai védelme érdekében, addig a két talán leghangosabb pojáca tragikus leckét kapott. Az emberek viszont nem felejtenek. Nem is lenne szabad.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.