Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kedveskéim! Maguk az utolsó reményem

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Húsvét van, a felnőttek készülődnek, a gyerekek várják a nyuszit. Persze a koronavírus-járvány miatt ez az ünnep más, mint az eddigiek. Remélhetőleg elmaradnak a nagy családi összejövetelek, csendesek lesznek az utcák, az emberek a legszűkebb családi körben töltik a következő napokat. 

Sajnos nagyon sokan vannak, akik számára a Húsvét is ugyanazt jelenti, mint a hétköznapok: hogy nincs mit enni a családnak. Kisnyugdíjasok, sokgyermekes családok, az élet peremén tengődők. Pontos számukról csak becslések vannak, több százezren lehetnek az országban, akiknek az élete a mindennapos küzdelemről szól a talpon maradásért. 

Kegyetlen, embert próbáló világ ez, sokak számára már a remény is meghalt. Kiút nincs, segítség nincs, esély talán nem is volt sohasem. A járvány miatt minden eddiginél nehezebb hetek, hónapok várnak a kilátástalan helyzetben élő embertársainkra. Itt, Hajdú-Bihar megyében rengeteg 100 ezer forint alatti kisnyugdíjas él, számukra a járvány mellett a létfenntartás is nagy nehézséget jelent. A nyugdíjas kosárba tartozó termékek jelentős áremelkedése miatt legtöbbjüknek napi megélhetési gondjai vannak. Sokuknak kell a hónap második felében arról dönteni, hogy kenyeret vesznek, vagy a gyógyszereiket váltják ki. Akkor még a rezsiről nem is beszéltünk. Valamikor azt mondták, hogy a csirkefarhát a nyugdíjasok kaviárja. Ma már bizony farhátra sem futja, annak is meglódult az ára. 

A Debrecenhez tartozó kertségekben többnyire a város szegényei, nincstelenjei élnek. (Az élnek, sok esetben inkább költői túlzás.) Az albérlet, a rezsi elviszi a kis pénzt, ami a létfenntartásra a rendelkezésükre áll. Aki járt már ilyen városrészeken, tudja: nem fenékig tejföl arrafelé a lét. Utak többnyire nincsenek, eső után nyakig ér a sár. Az élet egyéb „finomságairól” nem is beszélve. 

A járvány időszaka alatt a Morzsaparti csapata szerény lehetőségeivel a lét peremén egyensúlyozóknak próbál segíteni. A veszélyhelyzet miatt az utcai ételosztásokra nincs lehetőségünk, de így is igyekeztünk megtalálni az a formát, ahogyan a súlyos helyzetben élőknek segíthettünk. Nem volt egyszerű, de kis odafigyeléssel, emberséggel hetente kétszer tudtunk mintegy 30 családnak támogatást adni. 

Készültünk a Húsvétra is. Tudtuk szerényebb keretek között támogatni a nélkülözőket, miden előírást betartva. Nagyszombaton délelőtt bepakoltuk a kocsiba az előre csomagolt adományokat. Korábbi felhívásunkra sokan jelentkeztek, és juttatták el hozzánk a felajánlásaikat. Voltak, akik pénzzel segítettek, voltak, akik tartós élelmiszert, édességet vagy gyerekkönyveket hoztak. Örömünkre kaptunk gyerekruhákat, cipőket is. Hálásan köszönjük mindenkinek a támogatását. Higgyék el, jó helyre került minden, tegnap mintegy 100 főnek tudtunk örömet szerezni. 

Az előre egyeztetett időpontban, egymástól tisztes távolságban vártak bennünket a családok. Mindenkinek jutott a csomagokból, pár napra való ennivalót tudtak hazavinni. A gyerekek örülhettek a sok édességnek és a gyerekkönyveknek. Egy kisnyugdíjas hölgy könnyes szemmel mondta: „Kedveskéim! Maguk az utolsó reményem.”. Bizony ezek embert próbáló pillanatok, hiszen tudjuk, csepp a tengerben. amit mi adhatunk.

Lipcsei Andrea 

a Morzsaparti Egyesület vezetője 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.