Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A maszkok szükségesek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hordjunk maszkot, vagy ne hordjunk maszkot? A maszk hülyeség, csak akkor érdemes felvenni, ha betegnek érezzük magunkat? Hány ehhez hasonló és egymásnak teljesen ellentmondó információval találkoztunk az utóbbi időben? A WHO és a CDC továbbra is kitart amellett a sokak szerint felelőtlen irányelv mellett, hogy a maszk nem véd meg bennünket, ezért annak hordása értelmetlen. Ez már az elején is butaságnak tűnt, hiszen ha nem véd a maszk, akkor miért rendelnek kormányok milliószámra? Miért hordják azt orvosok és nővérek? Ha haszontalan az egész, akkor nem születnének eltérő vélemények annak hordásáról és tudósok sem vitatkoznának annak hasznosságáról.

Én magam sem  hordtam sokáig maszkot az utcára menve, hiszen annyi egymásnak teljesen ellentétes információval találtam magam szembe, hogy egyszerűen nem tudtam eldönteni, mi a helyes megoldás. Persze a mindenki által szajkózott kézmosást és távolságtartást én is az elejétől kezdve betartottam, ebben konszenzus volt már az első napokat követően. A maszkok használata mégis több hónappal a járvány kirobbanását követően is kérdéses. A témával kapcsolatban az amerikai CNN összeszedte különböző szervezetek és szakemberek véleményét, ami lényegében azt mutatja meg, hogy a tudományos bizonyítékok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a maszk használata az egyik, ha nem legfontosabb eszköz a járvány lassítása érdekében.

Elég csak megnézni az ázsiai országokat, ahol ha összeadjuk Szingapúrban, Hongkongban és Tajvanon koronavírusban összesen elhunyt betegek számát, akkor sem érjük el a magyarországi számokat, holott mi még mindig a tömeges megbetegedések előszobájában vagyunk csupán. Ehhez az is hozzátartozik tehát, hogy ott nem március első hetében, hanem még január végén jelent meg a vírus, ennek ellenére sikeresen kordában tudták azt tartani. Ehhez hozzájárul nyilván az embertelen mennyiségű tesztelés és a betegek pontos lekövetése is, de az is, hogy az ázsiai kultúrában a maszkhasználat – nem csak járvány idején – egy teljesen elfogadott és normális dolog. Ha valaki beteg – egyszerű megfázás akár – maszkot vesz fel, és abban jár be munkába, abban tömegközlekedik, vagy sétál az utcán.

A maszkok használata persze nem mostanában terjedt el az ázsiai kultúrában, hanem már a 20. század legelején, amikor is a spanyol nátha milliók halálát okozta világszerte. Ezt követően újabb járványok, természeti katasztrófák, majd a légszennyezés folyamatos növekedése kényszerítette arra az embereket, hogy szinte napi kellékké tegyék a maszkot. A SARS és MERS járványok a 2000-es évek elején pedig csak jobban megerősítették az emberekben azt a hitet, hogy maszkokra van szükségük az egészségesebb élethez. Emiatt pedig Ázsia – amennyire csak lehetett – készen állt a hivatalosan januárban kirobbant koronavírus járványra. A kormányoknak nem okozott különösebb gondot, hogy kiosszanak elegendő mennyiségűt védőeszközt és az sem, hogy rávegyék az embereket ezek használatára.

Vitatkozhatunk tehát naphosszat arról a „fejlett Nyugaton”, hogy kell-e maszk, vagy sem (és majd a végén Orbán eldönti, hogy nekünk kell, vagy sem), de úgy vélem, az ázsiai példa tökéletesen mutatja azt, hogy a vita teljesen felesleges. A WHO a CDC, valamint az egyes államok kormányai nem azzal kellene foglalkozzanak, hogy egymásnak sokszor ellentmondó információkkal lássák el a közvéleményt, hanem, hogy a legjobb tudásuk szerint tájékoztassanak mindannyiunkat. A maszkok körüli mizériának már ezidáig is több ezer áldozata lehet, hiszen ha sokan már az első perctől kezdve elkezdtek volna maszkot hordani – a gyárak pedig azonnal átálltak volna azok gyártására, hogy ne legyen hiány semelyik országban –, most vélhetően nem tartanánk itt, ahol.

Hongkong, Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr is megmutatta, hogy igenis van értelme a maszkok használatának, aki pedig ennek az ellenkezőjét állítja, az butaságot beszél. Hogy mi itt a fejlett Nyugaton nem voltunk ebben biztosak a járvány kirobbanását követően, még talán elfogadható, de volt három hónapunk arra, hogy szemünket Ázsiára vessük, és megnézzük azt, hogy ott mit csináltak máshogy. Mi lehet az oka annak, hogy legyen szinte bármennyire is jó egészségügyünk – na nem nekünk, hanem az olaszoknak vagy a spanyoloknak – ezerszer annyi halálos áldozatot követel ugyanaz a vírus a „fejlett Nyugaton”, mint Keleten? Már az első perctől kezdve egyértelművé válhatott volna a keleti és nyugati kultúrák közötti talán leglényegesebb különbség: a maszkhasználat.

A CDC és a WHO is azért nem mondja ki a mai napig azt, hogy badarságokat beszélnek immár harmadik hónapja, mert véleményem szerint tartanak attól, hogy az egészségügyi dolgozóknak nem marad elegendő védőfelszerelés, ha az emberek megpróbálják felvásárolni az összes létező maszkot. Ez azonban még nem jogosítja őket fel arra, hogy félrevezessék a társadalmat akkor, amikor emberéletek függnek a döntéseiktől. Ugyan már késő, de mégis itt lenne az ideje annak, hogy végre beismerjék, hibáztak, és mostantól arra koncentráljanak, hogy mindannyiunk érdekében hozzák meg a döntéseiket.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.