Május 30,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Iskolaérettség: ilyen volt az Oktatási Hivatal önkénye 2020-ban

  • A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az érintett szülők körében az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről; ismertetjük a részletes eredményeket, miközben a szülők visszajelzései nyilvános adatbázisunkban szabadon hozzáférhetőek.
  • Bár az új rendszert a kormányzat az egységesítésre hivatkozva vezette be, a felmérés is megmutatta, hogy a végrehajtás egyáltalán nem volt egységes: jelentős különbségek mutatkoztak például az OH döntéseiben attól függően, hogy a szülői kérelmet mikor és hol adták be.
  • A járvány következtében kialakult helyzetben és szakmai indokok alapján kérjük a kormányzatot, hogy a még folyamatban levő bírósági ügyeket zárják le, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek még idén adják vissza az őket megillető kedvezményeket, a koraszülötteket kezeljék méltányos módon; vonják vissza a törvényt és induljon érdemi szakmai párbeszéd a kérdésről.

Ismertetjük felmérésünk részletes eredményeit, melyet az Oktatási Hivatalnál kérvényező szülők körében végeztünk azzal a céllal, hogy megismerjük a hivatal működését. Mivel az állami hivatal döntésének menetéről nem kaptunk érdemi tájékoztatást, ezért döntöttünk úgy, hogy magunk gyűjtünk erről adatokat. A szülői visszajelzésekből nyilvános adatbázist építettünk, melyben bárki megtekintheti, milyen szülői indoklások és csatolt dokumentumok mellett hogyan döntött az Oktatási Hivatal. Az ország valamennyi megyéjére kiterjedő szülői összefogás keretében összesen 935-en töltötték ki a felmérést, ami igen jelentősnek mondható, hiszen a hivatal tájékoztatása szerint 10874 kérelem érkezett összesen, vagyis kb. minden 12. kérvényező a nyilvános adatbázisban is közzétette a hivatal döntését.

A felmérés eredményeiből többek között az alábbiak derültek ki.

  • Az Oktatási Hivatal (OH) az esetek többségében (55%) nem tudott saját hatáskörben dönteni, és szakszolgálati felülvizsgálatra küldte a gyermeket. Az OH kevés esetben (3%) utasította el a szülők kérelmét szakszolgálati felülvizsgálat nélkül, a többi esetben (42%) pedig egyből helyt adott a szülők kérésének.
  • Az elutasítások jelentős része épp a legkiszolgáltatottabb SNI-s gyerekeket érintette, tőlük ugyanis indoklás és egyeztetés nélkül elvették azt a lehetőséget, hogy a többiekhez képest még egy évet óvodába maradhassanak annak ellenére, hogy ez szakmailag indokolt, és a szakértői bizottságok sem látták iskolaérettnek ezeket a gyermekeket.
  • A szülői visszajelzések alapján látható, hogy sokszor nem egységesen döntött az OH. Az, hogy az OH kért-e szakszolgálati vizsgálatot, nagy mértékben függött attól, hogy mikor adták be a kérvényt. Január első hetében 81% volt a szakszolgálatra küldöttek aránya, míg január utolsó hetében csak 24%, így az járt jól aki a lehető legkésőbb kérvényezett. Az is sokat számított, hogy hol adták be a kérvényt: voltak pozitív megyék, mint pl. Budapest vagy Győr-Moson-Sopron, ahol csak 18%-ban kértek szakszolgálati felülvizsgálatot, míg más negatív megyékben, pl. Baranyában 77%-ban.
  • Az OH bizalmatlan volt a szülők írásban csatolt fejlesztői igazolásaival szemben, csak kis mértékben vette figyelembe ezeket (csak 5%-ban nőtt az egyből elfogadás aránya, ha volt ilyen dokumentum), míg a szakszolgálati és orvosi papíroknak jóval nagyobb jelentősége volt (14% illetve 27%) annak ellenére, hogy az iskolaérettség elsősorban nem orvosi kérdés. De ebben sem volt egységes az OH országosan, a pozitív megyékben sokkal nagyobb mértékben figyelembe vették a fejlesztői véleményeket (13%).
  • A szülők elsöprő többsége (98%) rosszabbnak tartja az új rendszert, mint a régit. A nagy többség (92%) szerint a kormányzat nem adott megfelelő indoklást az új rendszer bevezetésére, az OH döntési kritériumairól pedig szintén nem volt megfelelő tájékoztatás (95%). A kormányzat részéről nem volt olyan szakértő, aki nyilvánosan vállalta volna a szakmai felelősséget az új rendszerért, a kormányzati kommunikáció ellentmondásos volt, és az egyes kormányzati szervek egymásra hivatkozva hárították el a felelősséget.
  • Bár az óvodák jelentős részben együttműködtek a szülőkkel, voltak sajnálatos kivételek is, ami esélyegyenlőtlenséget okozott. A szülők 18%-a nem kapott megfelelő tájékoztatást az óvodában, 7%-ban pedig az óvoda kifejezetten nem volt együttműködő a dokumentumok beszerzésében.
  • A szakszolgálatok jelentős része odafigyelt a szülők véleményére és méltányolta a szülők kéréseit, de előfordultak negatív példák is. Egyes szakszolgálatok nem hallgatták meg érdemben a szülőt, és csak sablonos vizsgálatot végeztek, ami nem tudott választ adni a szülők által jelzett problémákra. Nem voltak egységesek a szakszolgálatok abban a tekintetben sem, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján egy gyermeket iskolaérettnek minősítenek-e; egyes szakszolgálatok akkor is iskolaérettnek minősítettek gyerekeket, ha a vizsgálat jelentős hiányosságokat tárt fel. Így a szülők ki vannak szolgáltatva, és sokszor a szerencsén múlik az eredmény, attól függően, hogy a szülő épp hova kerül és milyen alaposan vizsgálják meg a gyermeket.

Honlapunkon olvasható részletes elemzésünkben mindezeket részletesen kifejtjük interaktív statisztikai adatok és személyes történetek kíséretében, és ábrával illusztrálva magyarázzuk a kormányzati felelősségáthárítás rendszerét is.

Az iskolaérettséget szabályozó új törvény elvette a lehetőséget az óvodáktól, hogy a szülőkkel közösen döntsenek a gyermek iskolaérettségéről; a jogfosztást nem helyettesíti a hatalmi kegy, így nem megnyugtató, hogy idén a szülői kérések nagy többségének helyt adtak. Önkényes döntésről van szó, hiszen nincsen nyilvános döntési kritériumrendszer, és a szülőknek nincs fellebbezési lehetőségük, a költséges és bizonytalan bírósági jogorvoslat pedig a gyakorlatban a családok túlnyomó többsége számára irreális.

Nincs értelme az OH közbeékelésére a szülők és a szakszolgálatok közé. Az OH a gyakorlatban csupán postásként funkcionált, amire semmi szükség nincsen. Szülők maguk is el tudnának menni a szakszolgálatokhoz, és a szakszolgálatok maguk is el tudnák dönteni, ha a már meglevő papírok alapján vizsgálat nélkül látszik, hogy a gyermek nem iskolaérett.

A törvényt az egységesítés ürügyével hozták meg, a gyakorlat azonban megmutatta, hogy a jogalkalmazás egyáltalán nem egységes: tavaly egyes szakszolgálatok végeztek iskolaérettségi felméréseket, míg mások nem; egyes óvodák részletes információkkal és dokumentumokkal segítették a szülőket, míg mások nem; az OH jelentősen másképp döntött a kérvény benyújtásának időpontjától és helyétől függően, a szakszolgálatok nem egységesen működtek, néhol figyelembe vették a szülők véleményét, míg másutt nem.

Bár az új hatósági eljárás jelentősen megnehezítette a szülők dolgát, mégis kiderült, hogy nem igaz az a kormányzat által hangoztatott elképzelés, hogy a “tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”. Beigazolódott az a félelem, hogy több tízezer gyermek esetén kérelmezik a szülők a további egy év óvodát, hiszen a kb. 10 ezer OH kérvény mellett kb. 12 ezer gyermeknél adtak ki előzetesen iskolaérettségi szakvéleményt a szakszolgálatoknál. Idén is túlterheltséget okoztak a vizsgálatok, és a szakszolgálatok a sok iskolaérettségi vizsgálat következtében számos fontos más vizsgálatot, terápiát halasztani kényszerültek. Jövőre pedig a január előtti vizsgálatok lehetősége megszűnt, így az iskolaérettségi vizsgálatok időben még inkább koncentrálódva fognak jelentkezni, még nagyobb túlterhelést okozva.

A járvány következtében fennálló helyzetben a Szülői Hang Közösség azt kéri a kormánytól, hogy a még nem lezárt bírósági ügyeket a szülők kérésének megfelelően zárja le, az SNI-seknek engedélyezzék a korábban lehetséges további egy év óvodát, a koraszülöttek iskolaérettségét pedig a korrigált koruk alapján ítéljék meg, hogy ők is azonos eséllyel indulhassanak és a fogantatásuktól ugyanannyi idejük legyen az iskolakezdésig. Kérjük a kormányt, hogy az idén életbe lépett rendszer eredményességét tudományos alaposságú felméréssel mérjék. Kérjük, hogy vonják vissza a hat évesek beiskolázásának új rendszerét, és kezdjenek szakmai egyeztetést egy új, jobb rendszer megalkotásáról. Felmérésünk eredményei ehhez adnak támpontokat és segítséget.

A Szülői Hang Közösség az elsők között tiltakozott az új törvények ellen. A törvénymódosítás parlamenti vitája után felolvasott és a kötelező hat éves beiskolázásra is kitérő állásfoglalásunkhoz több mint 40 szervezet csatlakozott. Kérdéseinket, problémáinkat részletesen jeleztük a minisztériumnak. Korábbi videóüzenetünkben a szülők személyesen fordultak a miniszterhez a törvény visszavonását kérve. Közösségünk online akciót indított, melyben a szülők saját magukról készült fényképekkel demonstrálják kiállásukat, és rövid személyes üzenetet mutatnak fel arról, miért tartják a törvényt elfogadhatatlannak. Álláspontunkat a Miniszterelnökségnek is kifejtettük. Az Oktatási Hivatalba benyújtandó kérvények szülői indoklásának megírásához segédletet készítettünk, melyben az alapos szakmai indokláshoz nyújtunk segítséget. Segíthet a kérelmek megírásában a többi szülő tapasztalata is, melyet nyilvános adatbázisunkban tettünk közzé. A törvény visszavonását követelő petícióhoz több mint kétezren csatlakoztak.

Szülői Hang Közösség
szuloihang.hufacebook.com/szuloihang
Kapcsolat: [email protected]

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.