NEHAZUGGY

7 nap

Lázár Gergő | 2020. Március 24, Kedd | 10:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nekem 133 bátor ember kell. Az ország 133 legbátrabb embere. És azok önök, itt, a kormánypárti oldalon.

Ezek Orbán Viktor szavai, amelyek a parlament tegnapi ülésén hangzottak el, ahol arról „vitatkoztak” a képviselők, hogy miért jó vagy elfogadhatatlan döntés, ha Orbán a járványra való tekintettel, Európában egészen különös és egyedülálló módon, korlátlan időtartamra teljhatalomra tesz szert. A terv első körben nem jött be, hiszen ahhoz a parlamenti képviselők négyötödének szavazatára lett volna szüksége, ami az ellenzék jelenlétében természetesen kivitelezhetetlen volt. Pedig Orbánék mindent megtettek, még egy igazoltan koronavírus fertőzöttel érintkező képviselőjüket is berángatták a házi karanténből a parlamentbe, hátha pont rajta múlik a dolog. Nem rajta múlt, Orbán javaslatát pedig első körben leszavazták annak rendje és módja szerint, noha itt a történetnek nincs vége, hiszen 7 napon belül a kétharmad is elég lesz annak elfogadásához.

Jövő keddig még van idő arra, hogy átbeszéljük ezen döntés következményeit, most elsősorban a fenti állításról szeretnék beszélni, amely véleményem szerint kiválóan megmutatja, hogyan gondolkodik saját fontosságáról, szerepéről, amelyet az ország életében betölt. Orbán Viktor – következésképpen a teljes kormány – komolyan azt hiszi, hogy ők az igazi hősei ennek az országnak. Azt hiszik, ők valamiféle szabadságharcot vívnak a magyar nép érdekében. Orbán mondandójában többször is előjött a harc és a támadás fogalom, mintha nem egy világjárvány kellős közepén lennénk, hanem egy háború kellős közepén. De ha Orbán ennyire ragaszkodik a háborús retorikához, akkor jobb lenne, ha inkább a valódi térfelekről beszélne, ahol egyik oldalon a vírus áll, a másik oldalon pedig mindenki más, kiemelten az orvosok, nővérek és ápolók.

Ennek a járványnak egyértelműen az egészségügyi dolgozók a hősei, akik életüket folyamatosan kockáztatva tesznek meg mindent azért, hogy mások életét megmentsék. Nincsenek kifogások, mennek nap nap után, sokszor alig pár óra alvást követően, hogy megharcoljanak a vírussal. Sokan belahalnak a vírus szövődményeibe, ennek ellenére sem adják fel, és mindent megtesznek az emberek gyógyításáért. Erre esküdtek fel, nekik ez nem csak egy munka, hanem a hivatásuk. Nos, a politikusokra ez nem igaz. Nem hősei ők semminek, pláne nem a magyar politikusok. A kormány egyetlen – és talán legfontosabb – feladata az lenne, hogy mindent megadjon az egészségügyi dolgozóknak ahhoz, hogy az Orbán által oly előszeretettel ismételgetett harcot megvívhassák. A maszkok és védőfelszerelések beszerzése, lélegeztetőgépek megvásárlása. A veszélyhelyzet tizenharmadik napján a Facebook-oldalán pózol és henceg, hogy a portyázói megérkeztek egy kínai rakománnyal.

Sajnos azon ez már aligha változtat, hogy az elmúlt közel három hét úgy telt el, hogy orvosok, háziorvosok, mentők kérnek folyamatosan maszkokat és egyéb védőfelszereléseket azért, hogy ne védtelenül legyenek kénytelenek kezelni a fertőző betegeket. A kormány arra sem volt képes, hogy az egyetlen feladatát időben elvégezze ebben az egész történetben. Erre bátor emberekről, már-már hősökről hadovál Orbán? Mi a büdös francról beszél, de komolyan? Az a 133 engedelmesen bólogató és gombot nyomogató képviselő, akik támogatólag asszisztálnak az ország vagyonának szétlopásához, sem nem bátrak, sem nem hősök. Mindössze egy érdekszövetség, amely parancsra bármit képes végrehajtani. Orbán szereptévesztésben van, ha azt hiszi, ők hősökként fognak bevonulni a történelembe.

Most dől csak el igazán, mely kormányok vezetői képesek megvédeni a saját állampolgáraikat, és kik azok, akik súlyos hibákat követnek el. Az biztosan kijelenthető, hogy Orbán akkor sem úszhatná meg ezt a vírust, ha egyébként időben cselekedett volna (megállítani nem, legfeljebb lassítani lehet a terjedését, ugye), és mindent megtett volna azért, hogy minél kevesebb halálos áldozattal vészeljük át ezt az időszakot, hiszen lényegében térdre kényszerítette az egészségügyet az utóbbi években. A folyamatos gazdasági sikerek ellenére GDP-arányosan egyre kevesebb pénz jutott az egészségügyre, ami évekkel, de az sem kizárt, hogy évtizedekkel vetette vissza az egész rendszert. Ki fog derülni ez is, ám az elég valószínű, hogy ezt a mulasztást egyetlen hét alatt nem lehet helyrehozni. Az orvos- és általában vett szakemberhiány, a műszerek nem megfelelő színvonala és az eszközök hiánya nem olyan dolgok, amelyeket egyik percről a másikra meg lehet oldani. Az elmúlt évek rombolásáért most fog felelni a kormány. Vagyis felelne, ha Orbán nem találta volna ki, hogy még mielőtt felelősségre vonják, megszerzi a teljhatalmat.

Pontosan tudja, mi vár rá, tudja, hogy amit az elmúlt 10 évben tett, az ebben a súlyos helyzetben egyenlő a nullával. Előre menekül, mint korábban oly sokszor már. Eddig jól játszotta ki a lapjait, hiszen a 2008-as gazdasági válság idején ellenzékben volt, ami lényegében megalapozta a fülkeforradalminak nevezett választási győzelmét. Ezt követően a demokrácia leépítésével bebiztosította hatalmát, amikor 2014-ben a Fidesz ismét nyert a választáson. Aztán jött 2015 és a menekültválság, amelyet a mai napig felhasznál kampányaiban, és amelynek nagyban köszönheti 2018-as újabb győzelmét is. Most azonban szintet kíván lépni, és vélhetően egy erdogani hatalomátvételre készül, amelyet véleménye szerint senki sem állíthat már meg. 7 nap múlva, pontosabban az azt követő hetekben, hónapokban minden kiderül.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!