NEHAZUGGY

Süketek párbeszéde

Tamás Róbert | 2020. Március 21, Szombat | 12:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Európa kormányai reagálnak a járvány által felgyorsított és brutálisan felerősített gazdasági válságra. Olyan sebesen, amilyenre aligha volt példa az emberiség történetében. A kontinens országainak vezetése igyekszik tompítani a válságot és nem engedik összeomlani a gazdaságot, ugyanakkor nem engedik összeomlani a társadalmat sem, hiszen a hirtelen fellépő munkanélküliség, a családok anyagi ellehetetlenülése nem csupán feszültségeket kelt, hanem aktívan gátolja a talpraállást is. Ha az emberek elszegényednek, ha nincsen pénzük, nem fognak étterembe, fodrászhoz járni, nem mennek be a cukrászdába, nem vásárolnak az üzletekben, vagyis a társadalmi elszegényedés elszegényíti (vagy nem engedi talpra állni) a különféle szektorokat (szolgáltatás, turizmus, divat) és ezeknek a szektoroknak a beszállítói sem fognak talpra állni, hiszen ha nem működik az étterem, nincs szükség a húsra, zöldségre, ha nem vásárolnak az emberek ruhát, azt megvarrni sem kell, a szövetet legyártani sem kell.

Minden mindennel összefügg. Az országok kormányai tudják ezt – hiszen szakemberek hada dolgozik azért, hogy tudják és helyesen értelmezzék ezeket a folyamatokat, mert csak akkor tudnak hatékonyan beavatkozni – és nem utólagos kármentésre, hanem megelőzésre szánták el magukat. A munkahelyeket, a munkavállalókat, az embereket, a családokat védik. Nagy-Britanniában tegnap jelentették be, hogy az állam (a kormány) átvállalja az időlegesen leálló szektorokban dolgozó munkavállalók bérének 80 százalékát. Magyarul: ha a pub, étterem, színház nem bocsátja el a dolgozókat azért, mert nincsen bevétel, az állam fizeti az alkalmazottak bérének 80 százalékát. Még számtalan hasonló intézkedés született azért, hogy ne a nulláról kelljen újraépíteni a gazdaságot. A kormányok iszonyatos összegeket, akár az éves GDP 20-30 százalékát szánják arra, hogy a vállalkozások és a családok átvészeljék ezt az időszakot. Kamatmentes kölcsön, adóelengedés, járulékelengedés, halasztás, a munkabérek nagyobb részének átvállalása, garantált alapjövedelem, rendkívüli juttatások, számtalan módon próbálják meggátolni a társadalom széthullását.

Varga Mihály pénzügyminiszter – magas beosztású fideszesként időtlen idők óta először – befáradt az ATV stúdiójába. Beszámolt a kormány intézkedéseiről, első sorban a bankokkal szemben fennálló tartozások időleges felfüggesztéséről az év végéig. Ez azt jelenti, hogy a vállalati és a lakossági hitelek törlesztését december végéig nem kell teljesítenie annak, aki bizonyíthatóan nehéz helyzetbe került, a bank nem indíthat végrehajtást az év végéig. Varga azt állította, a kormány ezzel az intézkedéssel 300 milliárd forint összegben támogatta meg a gazdaságot és a családokat.

Ezen a ponton kellett volna a műsorvezetőnek pontosítania. Elmondani, hogy ez valóban fontos és valóban segítség, de a a kormány egy fillért nem tett ezzel a gazdaságba, egyszerűen a bankokra hárította a hitelfelfüggesztés terheit – tehát lényegében a hitelállomány meghitelezését -, a hitelt meg kell majd fizetni az adósoknak, csak kaptak egy szusszanásnyi időt. Ami fontos, de nem került az államnak 300 milliárdba.

A válság miatt nehéz helyzetbe került szektorokban a munkáltatóknak júniusig nem kell megfizetni a munkabért terhelő közterheket, csak az egészségbiztosítási járulékot. Arról nem szól a rendelet – vagy én nem találtam -, hogy a kieső időszak – amikor nyugdíj járulékot sem fizetett a munkáltató – a későbbiekben hogyan hat a nyugdíjjogosultság keletkezésére. Magyarul: a munkavállaló annyival később mehet nyugdíjba, amennyi ideig nem fizette a munkáltató a járulékot? Ezek persze most részletkérdések, azonban meg kell majd válaszolni őket.

A legsúlyosabb az volt az egész beszélgetésben, hogy Varga Mihály egyetlen konkrét kérdésre sem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy mi lesz azokkal, akik elveszítik a megélhetésüket. Különféle módokon megfogalmazva a válasz az volt: a kormány megvárja, hogy mi történik, remélik, a családok képesek lesznek finanszírozni önmagukat és még nincs baj, mert ugyan várhatóan lesznek elbocsájtások, ám nyolcvanezer betöltetlen állás van jelenleg is az országban. És ekkor sem hangzott el az újságírótól elvárható kérdés: és tessék mondani, az a szakács, pincér, biztonsági őr, aki most elveszíti az állását, az elmegy informatikusnak vagy körzeti orvosnak? Mert ugye darab-darab.

Óvatosan, szinte lágyan érkezett a következő kérdés: a kormány nem gondolkodik az ÁFA befizetés elengedéséről? És Varga Mihály, közepes képességű könyvelő elmagyarázta: annak nincs értelme, mert ha a szálloda, étterem, kaszinó (igen, ez is támogatandó szektor, természetesen) amúgy is bajban van, nincs forgalom, akkor ÁFA sincs és befizetni sem kell, minek azt elengedni.

A felkészületlen műsorvezető ezt egy bólintással tudomásul is vette. Ha felkészült volna, biztosan elmagyarázza Varga Mihálynak, hogy ÁFA fizetési kötelezettsége akkor keletkezik egy vállalkozásnak, amikor kiállítja a számlát. Mondom érthetően, hátha a pénzügyminisztériumban is megérti valaki: tegyük fel, az Ingyombingyom Kft. beszállít a Dejónekünk hotelláncnak. Akár húst, akár ágyneműt, tapétát, esetleg a tetőt újították fel, mindegy mit csináltak. Kiállítják a számlát az elvégzett munkáról, a beszállított áruról. A Dejónekünk hotellánc forgalma azonban nulla közelébe zuhant, nincsen bevétele, ezért nem tudja kifizetni az Ingyombingyom Kft. számláját. Az Ingyombingyom Kft. azonban a törvényes határidőig – a bevallással egy időben – köteles befizetni az ÁFA összegét. Akkor is, ha neki nem fizette ki a számlát senki. Ebben a pillanatban az Ingyombingyom Kft. is bajba kerül, nem fogja tudni kifizetni az alvállalkozónak vagy a beszállítónak a számláit – ha például Ingyombingyom baromfitenyésztéssel foglalkozik, akkor a tápért nem fog tudni fizetni, de a tápkeverőnek is időben be kell fizetnie az ÁFA összegét akkor is, ha a számla ellenértékét nem kapta meg. És ez végigdurrog az egész vonalon. Az ÁFA befizetésének elengedése vagy halasztása itt és ezért lenne fontos, de erről nem hangzott el kérdés sem, válasz sem.

A kormány gazdasági intézkedései kezdetnek jók, de már ma további lépéseket kellene bejelenteni. Mert ez kevés lesz és ha a gazdaság összeomlik, azt sokkal nehezebb lesz újraindítani, mint eleve meggátolni az összeomlást.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!