Október 19,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Felelősen

Én nem tartoztam és most sem tartozom a rettegők közé, de be kellett látnom, hogy óráról órára alkalmazkodnom kell a változásokhoz.

Amikor mindenki vitte a lisztet, mint a cukrot, akkor a fejemet fogtam, hogy „te atyaég, hol élek?”. Hamar kiderült, hogy ez teljesen mindegy, miután az Ausztráliában élő barátnőm azt írta, hogy „figyelj, itt mindenki megbolondult: nincs WC-papír”. Miután a lisztes, cukros, étolajas réteget addig a fideszesekkel azonosítottam  – mert úgy gondoltam, hogy őket tudja pánikoltatni a propaganda -, rá kellett jönnöm, hogy téves volt ez a feltételezés. Mert vagy most mind Ausztráliába mentek egyszerre, vagy mindenhol megvannak azok a társadalmi csoportok, akiket könnyen be lehet paráztatni. A második lehetőségnél maradtam.

Amikor először merült fel, hogy le fogják mondani a március 15-i rendezvényeket a koronavírusra hivatkozva, nagyon ideges lettem. Már csak azért is, mert szembe ment ez az intézkedés a saját kommunikációjukkal. A kormányzat a betegséget rögtön a kerítésnél kívánta megállítani a járvány korai szakaszában azzal, hogy nem fogadunk be a tranzitzónába újabb menedékkérőket (a már ott tartózkodók védelmében is persze). Nincsen semmi látnivaló, még a március 15-i demonstrációt letiltják (minden egyebet meg lehetett volna még akkor tartani) és a migráns, külföldi vírus megáll. Jó terv volt, de aki nem teljesen hülye, az egyből átlátta, hogy a járvány csak egy ürügy volt akkor még számukra, hogy a NAT-tal kapcsolatos tiltakozás miatt, az ellenzékhez egyre nagyobb számban csapódó jobboldali csoportok, személyek, intézmények kellemetlenül dagadó tömegének megálljt parancsoljanak. Tetvek – gondoltam.

Most is így gondolom, de a folyamat mostanra utolérte magát és amennyiben nekem kellene döntenem, én sem döntenék másképp.

Az iskolákat is sikerült végül bezáratni a teljesen dilettáns kifogások ellenére. Ráadásul összpárti egyetértéssel, miután a fideszesek is csatlakoztak estére az ellenzék követeléséhez (igaz, ők csak „kértek”). Mindegy, beindult a józan ész a soraikban. Egy racionálisan meghozott döntéssel szembe mentek a realitásoktól teljesen elrugaszkodott Orbánnal. Végre! A kormányzó párt elkezdett felelőségteljesen kormányozni? Ez bíztató. Főleg veszély idején.

Ám, még mindig itt vannak a jó magyar emberek, mint rizikófaktor. Van aki kilincset nyalogat nyilvánosan, hogy demonstrálja, nincs itt semmi baj. Van, aki még mindig egy enyhe influenzának és hisztériának tekinti a járványt. Van, aki felfogja a súlyát, de miután nincsenek tartalékai és a megélhetése forog kockán, hoz egy döntést, és kockáztat.

És persze hirtelen mindenkinek van minimum egy ismerőse az operatív törzsben, ahonnan tuti információkkal rendelkezik. Mint például a gyógyszerszállítmányok felfüggesztése, vagy Budapest karantén alá vonása. Ezzel még nagyobb káoszt, felvásárlást, indokolatlan csoportosulásokat generálva. Nekem egyébként tényleg van ismerősöm ott, na ő nem mond semmit, csak a fejét kapkodja. Aki pedig mondott – és hiteles számomra – az így fogalmazott: „Lehet, hogy lesznek mozgást korlátozó intézkedések, szükség esetén”. Nekem pedig ezzel nincs bajom. Szükség esetén legyenek. Nem értek hozzá, hogy mit kell tenni „szükség esetén”. Remélem, akad közöttük olyan, aki valóban ért hozzá. (Bakondit pedig valahogy karanténba teszik olyan helyre, ami kellően le van árnyékolva.)

A magam részéről próbálok felelősen cselekedni. Ennyit tehetek. A lányom az ELTE hallgatója, ő most egy Budapesten kívüli településen marad az apukájánál. A szüleimmel nem találkozik. Én itt maradtam a belvárosban, de amit tudok, itthonról intézek. Az Adidas leállította az edzéseinket, a csoportos Adidas Runners futásokat, és bezárta a termeit a teljes régióban már kedd estétől. Nem voltunk vidámak. Ám ami hétfőn még idegesítőnek és eltúlzottnak hatott, az pár nap, sőt pár óra alatt teljesen logikus lépésnek bizonyult.

A fertőtlenítés tekintetében pedig a barátaim szerint kimondottan eljött az én időm, mert most majd nem néznek hülyének az emberek, amikor lefújkálom a bevásárlókocsik, kosarak fogantyúját, vagy amikor a kilincseket a könyökömmel nyomom le, és kesztyű nélkül soha nem kapaszkodom a négyeshatoson.

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a többi ember is átállt-e erre az üzemmódra? Felfogják-e az egyszerű tényt, hogy az a feladat, hogy csökkentsük a betegség terjedését, terjedésének sebességét? Hiszen amennyiben nem egyszerre betegszik meg sok ember, akkor könnyebben kezelhető a kialakult helyzet. Nem fogjuk megúszni, de minimalizálni kell a veszteséget. Rajtunk is múlik.

Tegnap reggel egy fiatal grafikus srác (Balogh Dénes, Sehogyse Kerek) Facebook-posztjára ébredtem. Dénes és egy barátja bringával bevetették magukat a városba, és lefotózták a legnépszerűbb szórakozóhelyeket és a város több emblematikus helyszínét tegnapelőtt (péntek) este 8 és éjfél között. A fotókon az látszik, hogy a város gyakorlatilag üres. Magától, nem tilalom hatására. Felelős döntést hoztak az emberek. Persze tudom, nincsenek turisták, a vidéki egyetemisták pedig hazamentek, de én itt lakom. Pontosan tudom, hogy még egy februári kedd este is dugig vannak a képeken látható helyek, pedig az nem kiemelt turisztikai idősáv. Annyira örültem ezeknek a fotóknak, Dénes pedig megengedte, hogy nektek is megmutassuk.

Én bizakodom. A fideszes képviselők szembe mentek Orbánnal (a nyilvánosság előtt először), a budapesti emberek pedig mintha felfogták volna, hogy a saját érdekeiket, kényelmüket háttérbe kell hogy szorítsák, az össztársadalmi érdek miatt. Szombat reggel kicsit Európában éreztem magam.

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!