Szeptember 19,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Izolációtechnikailag

Forrás… Vicces vagy.

Amikor először próbáltam elmagyarázni Karolin néninek, hogy ő igenis öreg, akkor az nagyon fájt. Amikor harmadszor is nagyon fájt, akkor már elvettem tőle a serpenyőt, és közöltem vele, hogy az ütlegelésemet kurvagyorsan fejezze be, de engedje le a kezét is, különben elkenem valamelyik bibircsókját a teflonnal. Élete párja, az én jogi képviselőm Dezső antihős úr persze félreérthetetlenül jelzett az ő mutatóujjával, de úgy voltam vele, hogy majd a csevegés végén (sőt, inkább előrehaladott távozás közben, mondjuk úgy a kapu külső oldaláról visszanyúlva) odaadom neki az eszközt, és oldja meg magának. Tisztességes útonálló vagyok én, kéremszépen, nem valami verőember… Ccccö.

Szóval állok ott az úton, nézem a lépcsőjük előtt kibontakozó légyottot, és töprengek. Dezső úr persze nem lett ott, ahová Karolin néni az első parasztlengőt eleresztette, de mivel addigra ijedten elejtette a serpenyőt, én azt est hátralévő részére különösebben nagy forradalmat nem jósolok, megy minden tovább, ahogy már negyven éve. És így lesz ez még negyven év múlva is, ha.

Ártunk és Ormányunk, nomegpersze a főnök rém határozott: jött ez a’izé, ez a közegészségügyi turbulencia, amit más országokban vírusos járványnak mondanak, nálunk viszont migrációnak. Nincs olyan téma, bazmeg, amibe ezt nem akarnák beleszőni… Erős a gyanúm, hogy epedve várták a percet, amikor végre tudtak mutatni egy itt tartózkodó fertőzött külföldit, és bőszen imádkoztak, hogy addig magyar ember tesztje nehogy pozitív legyen. Nem is lett. Talán, mert aki gyanús volt, azt elhajtották a vérbe, tesztelés helyett. Jó módszer, a Volánnál is mindig azt mondták leltárkor a melósok, hogy “tizenhármas kulcs, há’hülyevagybazmeg, egysevót sose, nemhogy kilenc…”. És ez bejött nekik fékolajjal meg sorhatos adagolóval is mindig, az úgynevezett felelős nyelt egyet, a csomagtartójában hánykódó erre-arra gondolt, korrigálta a leltárlistát, és nincs itt semmi látnivaló, lehet oszolni.
Nade, mit csapongok már megint.

Szóval az első rész összejött, mert a sztrovacsekek (igen, akinek ki nem bukna egy rendes, őszinte Rendszerkritika a száján, az egy tüdőfejű sztrovacsek), szóval ők, A(z Egy A) Tábor tagjai megnyugodhattak: idejöttek a’izék, a genyók, és behurcolták. Elpusztítás. Védekezzünk. Csukjuk be, le, és miegyéb. Rettenet, drágaszentszü’zMáriám, iszonyatos rettenet.
De ki nem szarja le az első részt, mikor hetek óta vannak érdekes tüdőgyulladásos esetek, váratlanul befulladós emberek, és év eleje óta permanensen köhögők is? Én például leszarom a fentebbi első részt. Az a COVID-19, közkedveltebb nevén koronavírus itt van nálunk is, hiába nem jár Borbála néni az Alpokba síelni, meg a falujában sincs kínai piac; itten azért eléggé sokan mások járnak síelni, dubajozni, fidzsizni, meg még konferenciázni is, mely utóbbit én mondjuk a klímavédős internet korában egyre kevésbé értem, de miért is foglalkozom azzal, hogy mit nem értek, amikor bekoppant egy SMS Dezső úrtól, hogyaszongya

Segít

Most akkor vagy mondani akart valamit, vagy inspirálni engem. Szerintem az utóbbi, hiszen ugyan mi baj lehetne… Akkor jóvanakkor, felinspirálódtam, és segítségképp elmondom végre a vírusinfós részt is. Megint. Kösz, Dezső úr.
Hogy’akkor most mi legyen, és mi ne legyen.

Számomra most már alapvetés, hogy a vírus itt van köztünk, velünk, csak még nem találta meg a leginkább sebezhetőeket (Borbála néni ugyanis ritkán bulizik együtt az Alpokban síelőkkel). Tömeges megbetegedések még nincsenek, de ilyesmire számítani kell, különös tekintettel arra, hogy a jelek szerint a tünetmentesek is fertőzőképesek, illetve hogy egy fertőzött rögtön úgy három másiknak tudja ezt a szart átadni, mire esetleg ágynak dőlne. De sokan ágynak sem fognak majd dőlni, hiszen az immunrendszerük hatvanas szögeket eszik reggelire, mint Chuck Norris mezítlába a fafödémek alsó deszkasorán taposva.

Az én meglátásom szerint az egyetemek bezárása ugyanaz a pánik, mint amitől fűtve egyesek akár szalonnát is vesznek ásványvízzel, mert már csak az maradt a boltban. Rühellem a pánikot. Nem zártam volna be az egyetemeket, mert fiatal, erős vírushalottról alig tudni; a vírus elsődleges áldozatai az öregek, továbbá a nem feltétlenül öreg krónikus betegek lehetnek. A többiek nagy eséllyel betegek lesznek, de koncentrálni mindig az elsődlegesen veszélyeztetettekre kellene.

Ehhez képest Semjén szerint legyen sok nagymise, nem tudom, biztos hadd hulljanak a hívők, vagy ilyesmi. A PDSZ szerint iskolákat bölcsődéig bezárni, de akkor ki a tököm fog vigyázni a gyerekekre, tudom, a nagyszülők, mivel a szülőknek esetleg dolgozniuk kell, és akkor majd a köhi-köhi kisgyerek jól lefertőzi a nagyit, de az kit érdekel, úgyis mínuszos a nyögdíjkassza. Vagy az összes gyerekvigyázó szülő kiíratja magát táppénzre, és akkor nem hogy nyögdíjprémium nem lesz idén (az eddig is csak egy össznépi átbaszás volt), de még fizetés, áram, víz, és esetleg kenyér sem.
Ez itt elvileg egy autokrácia, egy szigorúan irányított és központosított hibrid rezsim, de nem is csoda, hogy még ezen is megy a veszekedés, mivelhogy a jelek szerint kurva sokan rohadtul ostobák mindenhez, ami egy rágó kibontásánál bonyolultabb.

Én az öregeket zárnám be. A bohócházi öregeket a börtönbe (egy egyszerű névsorolvasás után, ennyi év után tudod, ki a lófasz válogatna…), a többit meg otthonra, és izoláció, és biztosított külső ellátás. Ha a vírusnak az érintkezés kell a terjedéshez, akkor ne legyen érintkezés: nem látogatunk nagyit és dédit, nem pacsizunk a melóhelyen, nem fizetünk készpénzzel a seholsenem, nem állunk rá a másik nyakára a sorban, ésígytovább. Ha a vírusnak nehezebb dolga van méteres távolságból, akkor legyen másfél méteres távolság, zsebünkben papírzsepi, kézügyben nedves törlőkendő, kilincset nyissunk mosható pulóveren át könyökkel, ajtókat basszunk be egy laza csípőmozdulattal, és aki olyan, az szokjon le mások körbenyalásáról egy életre, a körzeti orvosokra viszont omoljon rá a maszkok, kesztyűk, és erősen durva UV-lámpák hegye (kibaszott stadionok, kibaszott térkő, kibaszott Patyomkin-ország kibaszott kóróagyú sztrovacsekjei, csupa ilyet kúrtatok el). És ki kell menni köhögni, de még beszélgetni is jobb kint.
Csak ki ne kéne emiatt is kiblokkolni, bassza meg a nagy eszét minden HR-es, amelyik sosenem tud arra koncentrálni, hogy maga a meló, az vajon el van-e végezve. Dísztapacs meg nyócésfélóra, ez a modern HR. Na, erről majd máskor.

Mert most oké, hogy para meg minden, de most tavasz jön. Ez azért érdekes, mert COVID-19 ősszel is lesz, sokkal kedvezőbb körülmények között. És jövőre is lesz. És ha lesz védőoltás, akkor lesz majd másik vírus; a globalizáció, valamint a Természet felélése ezt is magával hozta, visszaút pedig akkor sincs, ha egyes nemzetvezetőt álmodó sztrovacsekek így képzelik. Az Emberiség élete alapvetően változik meg a következő évtizedben.
Vagy… nem lesz.
Mármint Emberiség.

Ja…
Tele vannak a weboldalak azzal, hogy így a hómofisz, meg úgy a hómofisz. Még ennyi idióta szerkesztőt, ez hihetetlen. Mindenki könyvelő és kólcenteres, ugye? Ökörök.
Oltsák el a házadat, tegyék a kezedbe a pizzádat, vagy szállítsák le neked a vadiúj telefonodat, processzorodat, pirostulipános alsógatyádat hómofiszban… Komolyan mondom, tiszta hülye mindenki, aki azt hiszi, hogy ez a modern világ ímélekkel működik. Tudjátok, szerkesztők (valamint cégvezető manágerek), a sor végén mindig vannak valakik, akiket képtelenség home office melóra tenni, és ha ők nincsenek, akkor senki nincs. Kicsit el lehetne felejteni azt, hogy a Világ közepeit tőzsdéknek meg irodaházaknak nevezitek. A kézzel szedett kávé bezzeg jólesik, idióták.

Áá

Valahol igaza van, Dezső úr. Majd megbeszéljük, de most maradjon otthon a seggén, és majd délben beakasztom a kaját a kapura. Simán lehetek tünetmentes hordozó én is, úgyhogy a papírszatyrot égesse el mindig, és amelyik késsel a nájlont felvágja, azt egyből tegye is el mosogatni. És akkor májusban berúgunk, mint állat 😉
De most izoláció, a szentségit neki, mert egy egy ember halála tragédia, ezeré viszont statisztika – csak ez egy kibaszott minisztériumi álláspont, és én valahogy már rühellem a minisztériumokat.
Igazából a túlzottnak érzett közelséget is, de ezzel csak én járhatok jól.

Mogorva

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!