Szeptember 30,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Egy reggel a tébolydában

– Jó reggelt kedves betegek!

Ébresztő! Tessenek menni mosakodni, hamarosan gyógyszerosztás.

–  Opni, Opni, Opni, Opni…

–  Viktorka! Maga mit opnizik egyfolytában?

–  Nem azt mondja, hogy Opni, hanem azt mondja, hogy lopni. Csak azt hiszi, hogy így nem tudják róla, hogy tolvaj.

–   Maga ezt honnan tudja Ferike?

–  Onnan, hogy tegnap mikor ezt hajtogatta, eltűnt százmilliárd az államkasszából.

–  Nem tűnt el. Én nyertem meg közbeszerzésen.

–  Persze Lőrinc. Csak hogyan lehet, hogy ez ebben a hónapban már a hatodik nyertes közbeszerzésed?

–  Hát, kemény munkával, kis szerencsével, és némi isteni segítséggel. Meg ugye okosabb vagyok mint Zuckerberg.

–  Jó vicc. De akkor mit keresel itt?

–  Mit keresnék? Milliárdokat.

Ez itt kérlek a tébolyda. Itt mindenki az lehet ami, vagy aki akar. Csak mint mondtam, kemény munka, kis szerencse, némi isteni segítség.

–  Na jó, elég legyen! Gyógyszerosztás.

–  Mi a bánatos faszt akarsz itt osztogatni, te büdös komcsi? Mindjárt a taknyodon meg a véreden húzlak keresztül a határig, azt mehetsz nyalni a brüsszeli bürokraták seggét.

–  Jól van Zsoltika. Látom nagyon felpörgette magát az esti show-ban.

Dupla adagot fog kapni.

–  Kedves druszám! Légy kedvesebb az ápolókkal! Nem keresztény emberhez méltó a beszéded.

–  Mit papolsz te itt nekem? Én igenis egy keresztény fehér heteró vagyok. Hogy az Isten retkes f… ba nem lehet ezt megérteni? Ezt még az a derék liberális gender-hívő marha libsi ott a Vatikánban, még az sem vonhatja kétségbe!

–  Jól van Zsoltika, mostmár tényleg nyugodjon le. Mindenki megkapta a gyógyszerét, mehetnek reggelizni.

–  Mi ez az ocsmány kaja?

–  Én sem tudom, a nevét nem árulták el.

De a minisztérium szerint, mivel nem fizettek a beszállítónak rendesen, ha azt is tudni szeretnénk, hogy mi ez, akkor duplájába került volna. Így viszont reggeli után eltölthetik az idejüket egy kis barkóbázással. Legalább addig sem csinálnak hülyeséget.

–  Viktorka! Maga hova sunnyog? Csak nem megint opni, opni?

–  Nem, tisztelt hölgyem és uram, én most átmegyek a kerítés túloldalára.

Szeretnék szétnézni odakint.

–  Jaj Viktorka. Túl régen tetszik itt lenni.

Nyilván már elfelejtette, hogy önnek köszönhetően, mi kiléptünk az Unióból.

Az a kerítés pedig nem csak a tébolyda kerítése , – amit szintén önnek köszönhetünk – hanem az az országhatár. Azon túl, pedig az már Ausztria. Az az Ausztria, amelyiket annak idején maga szerint nyolcszor értünk utol, és tizenkétszer előztünk meg.

Na menjen szépen vissza a többi ápolthoz.

Kocsis Lajos

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!