A propagandamédia – ezúttal valamelyest jogosan – bőszen repült rá arra, hogy a még több-kevésbé független média koronavírussal kapcsolatos pánikkeltése nyomán az emberek megkezdték a hazai boltok kiürítését. Mindenre is felkészülnek, ezért még az ecetet, sót, de az ásványvizeket is felvásárolják. Biztos, ami biztos. Azt mondjuk nem értem, hogy miért hiszik, hogy a csapvíz is el fog fogyni, ha hozzánk is begyűrűzik a kórság, de nem biztos, hogy érdemes logikát keresni ebben. Meglátásom szerint a hazai sajtó nem fideszes fele a mai napig túlzásba viszi az „informálást”, még ha szerintük ez egyáltalán nem pánikkeltés, csupán a fogyasztói igények kielégítése. Ez akkor is túl van tolva, ha a kattintásszám miatt nyilván megéri ezzel a témával foglalkozni reggeltől estig. Ezek a lapok bizonyos mértékig felelősek a kialakult helyzetért, hiszen a higgadt informálásból nem következett volna szükségszerűen, hogy Mari néni és Pista bácsi tömött sorokban rohamozza meg a legközelebbi szupermarketet, hogy hónapokra előre bevásároljon.
Ezzel a támával azonban már több ízben is foglalkoztunk, ezért ennek mélységeibe most nem mennék bele újra, azt viszont szeretném megmutatni, hogy a propagandamédia képtelen átlátni az összefüggéseket. Képtelen felismerni, hogy amit most az ellenzéki sajtó tesz a koronavírus ügyében, ők ugyanezt teszik 2015 óta a menekültválsággal kapcsolatban. Ugyan a két téma nagyban eltérő, a pánikkeltés mértéke mégis hasonló. De lássuk, mire gondolok pontosan:
Teljesen mindegy, hogy mi a valóság, a félelem összeszorítja Európa szívét és logikátlanul kezd el viselkedni. Menekül a fertőzés elől, ahogy menekült a pestisjárvány idején a zsinat Firenzéből Ferrarába, nem túl nagy eredménnyel, már ami a halálozási arányt jelenti. Ma újra azt képzeli Európa, hogy menekülnie kell valahová, esetleg elzárkóznia saját otthonába, mindezt azért, mert neve van a vírusnak és hallja a sok-sok félelmet keltő hírt. Az egyesült Európa így hirtelen szétzilálódik, bársonyba csomagolják az egyértelmű véleményt, miszerint olaszokat ne engedjünk be, hiszen ők veszélyesek.
A vírus így terjed, a fejekben, az apró cselekedetekben, sokkal pusztítóbban, mint a Covid–19 fantázianevű kórokozó. Az üzletemberek nagyon hamar felismerték, miként lehet kiaknázni a félelmet, a felelősséget hírből sem ismerő médiavállalkozások pedig táplálják a rettegést.
Ezek a sorok a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg, már csak ezért is meglepő, hogy nem látják a párhuzamot aközött, hogy ők hogyan keltik minden nap a pánikot a menekültek ügyében, és hogyan kelti most a pánikot a hazai internetes portálok egy része. A menekültválság a Fidesz-propaganda koronavírusa, amely beette magát a fanatikusok agyába. Már a kissé sötétebb bőrű, esetleg cserediákkánt vagy egyszerű turistaként Magyarországra érkező emberre is ráhívják a rendőrséget, attól rettegve, hogy betörtek a migránsok. Ez a helyzet nem véletlenül alakult ki, hanem pontosan a kormány propagandájának köszönhetően, amely akkor nem gondolta úgy – és ma sem gondolja úgy -, hogy mennyire káros az, amit művelnek.
A fideszes propagandamédia által felvetett kérdések akkor lennének jogosak, ha nem pont tőlük hallanánk őket. Így ugyanis teljes mértékben komolyan vehetetlen az egész felháborodás. Orbánnak – mint ahogy azt tegnap reggeli szónoklatában el is mondta – kommunikációs szempontból sokkal fontosabb a menekültkérdés, mint a koronavírus. Előbbivel ugyanis folyamatosan lehet pánikot kelteni, ameddig utóbbi vélhetően heteken, hónapokon belül le fog csengeni, hiszen a vírus szezonális. A propagandamédia is megkaphatta az információkat erre vonatkozóan, így szinte biztosan ez az oka annak, hogy ők nem a vírus terjedésével, hanem a menekültek érkezésével riogatnak továbbra is. Itt nem újságírói etikáról, hanem egyszerű érdekekről van szó, még akkor is, ha jelen állás szerint igaza van a pártpropagandának.
A koronavírus sztorija úgy hasít az éterben, mint korábban az amazonasi esőerdők pusztulása, az ausztráliai bozóttüzek, esetleg a klímaváltozás elleni radikális változások követelői. De hiába, ez leginkább ahhoz hasonlít, ahogy a tenger mossa a partot, a hullám elborítja a homokot, majd visszavonul. Újabb és újabb hullámok jönnek, soha nem lesz vége, mert a tengernek ez a természete.
A cikk írója már csak azt felejti el, hogy a migráció egy pontosan ugyanilyen jelenség. A történelem során mindig is volt migráció – mi magunk is migránsok voltunk annak idején, és sokan ma is azok vagyunk –, ezért arról úgy beszélni, mint a századunk legfontosabb problémája, eléggé nevetséges. Foglalkozni kell vele ugyanúgy, mint a koronavírussal, azonban a pánikkeltés helyett inkább a tények közlésével kellene foglalkozni. Nem pedig azzal, hogy mi lehet az, ami a leginkább segítheti Orbán Viktor hatalmát az ország élén. Értem persze, ez Habony zseniális ötlete és Orbán parancsa az udvari médiának, csak hát ez kissé komolytalanná teszi a felháborodásukat a koronavírus ügyében. Hagyják ezt meg azoknak, akik valódi újságírói munkát végeztek eddig is, és fognak végezni ezután is.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.