Szeptember 22,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Tulajdonképpen mi a bajod? (Első rész)

Ezt kérdezte tőlem a napokban egy Magyarországon élő jó barátom, akivel régebben sokat jelentettünk egymás számára. Igen, nyugodtan lehet a „jó dologra” is gondolni, emellett az együtt töltött éveket motorozás, lakókocsizás, nagy kirándulások és lelkizések jellemezték. Felnőtt fejjel, mindketten túl lévén néhány élethelyzetbeli krízisen, jól megértettük egymást.  Két dolog maradt változatlan: ma is tiszteljük egymást, tartjuk a kapcsolatot. Ez az egyik. A másik az, hogy régen is teljesen ellentétes nézeteket vallottunk „oldalilag”. Ő a mai napig azt állítja, nem ért egyet semelyik magyar politikai párttal, mindenhol látja a hibákat, de szavazni kitartóan a Fideszre szavaz, mert „azért csináltak jó dolgokat is.”  Én másokra szoktam szavazni, de nem lett kerítés közöttünk amiatt, ki kire szavaz –  ami olyan sok magyar és magyar közé épült, hogy nézni is rossz. Megkaptam – a munkám kapcsán –, hogy rászabadítom a fekete afrikaiakat Európára, de a barátom épeszű, tájékozódó ember, így néhány információ és olvasnivaló után „tűzszünetet” kötöttünk a témában. Nem változott meg a véleménye a migráns-kérdésben, mert szerinte veszélyesek a szíriai nincstelenek vagy a hozzájuk hasonlók, de elfogadta, hogy például nem lehet embereket a tengerbe veszni hagyni, nem lehet éheztetni okmányokkal érkező menedékkérőket, nem lehet kiskorú, szülők nélkül kóborló gyerekeket kitenni annak, hogy 14 évesen drogárusokká váljanak – iskoláztatás helyett.

A minap születésnapja volt Töhötömnek – nem így hívják, természetesen – és felhívtam, hogy felköszöntsem. Gyorsan túlestünk a „tök jó az új autó”, „de piszok magas volt a villanyszámla”, „eldöntöttem, veszek új kutyát”, én meg „képzeld, másik városba költözöm” stb. jókedvű tereferén. Közben be volt kapcsolva laptopom, és nem tudtam megállni, hogy ne lapozgassak a nagyszerű magyar hírek között, csak úgy, futtában.

Fel kellett szisszennem, amikor megláttam a főcímet, mely szerint tíz évre titkosították a perui magyar, kicsit pornóbarát nagykövet ügyét. Szívem csücske Peru, majd erről is írok egyszer, mert volt szerencsém járni az országban.

– Mit találtál, ami ennyire felizgatott?

– Csak a szokásos államkormánypárt [email protected]ágát, most éppen egy bűnözőről titkosítottak sok évre információt. Nem elég nekünk Borkai, Gruevszki, az azeri baltás gyilkos, az ötödik legveszélyesebb ország Európában a gyilkosságok számát tekintve…

Ne tudtam befejezni,  Töhötöm a szavamba vágott, és ingerülten megkérdezte:

– Tulajdonképpen mi a bajod az itthoni rendszerrel?

Elmondtam neki is, és most elmondom mindenkinek.

Az a bajom, hogy 2010-ben, a nagy választási győzelem után a kormány szinte legelső dolga az volt, hogy az év novemberében „államosították” a magánnyugdíj-pénztárakat. Vagyis ellopták azt a három ezer milliárd forintot, amit rengeteg  ember sok éven át rakosgatott félre magának saját jövedelméből, az időskori életére. Minden hazugság ellenére – majd egyszer visszakapjátok, jóváírjuk, stb. – ez soha nem történt meg. Az is bajom volt akkor, hogy mindezt egy arcpirítóan ostoba szőke ciklon tolta le az emberek torkán, Aki csak hebegni tudott a sajtó kérdéseire adott válaszok helyett, ezt viszont nagy önbizalommal tette.

Az a bajom, hogy szinte minden földet elloptak fideszék a 2013-as földtörvénynek köszönhetően. Hogy ennek kapcsán nem csak Ángyán Józsefet darálták be (vagy le, ahogy vesszük), hanem sok egyszerű földtulajdonost, gazdálkodót, az addigi munkájából élő embert. Így, úgy, amúgy, ilyen, olyan, amolyan fedőcégeken keresztül ma nem tudni, Mészáros falutárs mennyi magyar hektárt birtokol. Vagy ő, vagy a falu másik lakója és családjuk.

Az a bajom, hogy szinte már el is felejtettük a trafik-botrányt. Ami szintén 2013-as keltezésű, és alig akad valaki – szerintem -, aki ne tudná, hány esetben lett bebizonyítva, mekkora lenyúlás volt az egész. Lázár pajtás volt az atyja ennek a projektnek. Ha azt nem is veszem figyelembe, milyen ocsmányul néznek ki a Nemzethy Dohányboltok kívülről, a förtelmes szarbarna színükkel, azt sehogy sem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy egyes információk szerint legalább 1500 trafikos köthető valamilyen módon a kormányhoz. (Erről jut eszembe, mi van azzal a Lázár-féle beteg ötlettel, hogy a 2020 után születetteknek megtiltaná a dohányzást? Az idei újszülöttek aláírták már a parancsot?)

Az a bajom, hogy még csak 2013-nál tartok, és csak a nagy lopásokról beszéltem eddig.

Arról szó sem esett, kiket neveztek ki milyen vezető  pozíciókba ez alatt a három év alatt. Hosszú a lista, csak a legelfogadhatatlanabb neveket említem: Szíjjártó (2012 óta) szégyenminiszter, aki az egész világon körbe hordozza Magyarország és mai kormányának lejáratását. Hoffmann Rózsa emberi (?) erőforrásos államtitkár asszony, aki 2010-ben fogott neki a korszerű oktatás szétverésének Magyarországon. Vida Ildikó, 2010-2015 között a NAV elnöke, akinek 2014-ben azt kellett nyilatkoznia, az USA-ból való kitiltása kapcsán, hogy „semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok részese.” Nem zörög a haraszt, mondja a bölcs magyar – az amerikaik nem tudom, ismerik-e ezt a kifejezést, de valamit csak tudhattak, csekély hírhálózatuknak köszönhetően.

Matolcsy, kép- és egyéb gyűjtő szenvedéllyel megáldott zseni a forint értékét mára a béka segge alá kísérte – vannak, akiknek ez jó hír, de azok nem a forintból élők. Szintén 2013-óta garázdálkodik a Magyar Nemzeti Bank elnökeként. Nemsokára Nemzethy lesz az is.

Pintér 27 ingatlantulajdonos szerény minisztert már alig is említem, aki  2010 óta  felelős azért, hogy biztonságos országban éljünk, két beígért hét helyett tíz év alatt sem volt képes még csak mérsékelni sem, nemhogy megszüntetni a bűnözést az utcákon – ez utóbbi, mondjuk, soha senkinek nem is sikerült, de nem is ígérgetett senki ekkora baromságot.

Arról sem esett szó, mennyi minden hazugságot hittek el ez alatt a három év alatt az emberek. Akik láthatták volna, mi folyik a szemük előtt, érezhették volna a saját bőrükön az egyre növekvő elmeháborodott intézkedéseket és azok hatását. Látták az épülő stadionokat, amelyek azóta is üresen konganak – és látták azt is, hogy mekkora büntetéssel sújtanának hajléktalanokat. És a többi ocsmányságot is látták, nap mint nap. Fül bedug, farok behúz, – bár nem mindenki. Mint hallható az alábbi, alig egy évvel ezelőtt készített felvételen.

Ennyit az első időszakról, nagyvonalakban. Részletek és folytatás következik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!