NEHAZUGGY

Pálinkába mártogatott múlt

Tóth Ilona | 2020. Február 25, Kedd | 12:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mindig gyanús volt a Rózsika! Valami nem stimmelt a fejével. Rózsika betyár (vagy betyárnő) iskolás volt. Szerették, de nem igazán az eszéért. Abból nem sok jutott neki, elbánt vele a természet. Pedig akkoriban még nem volt klímaváltozási kódex, esetleg néhány tanárnőn uralkodtak klímaxváltozási tünetek.

Rózsika egyszer felfedte nagy titkát. Amikor megszületett bele a paraszti, földműves családjába, különös módon nevelték a kicsi lányt. Attól Novák Katalin parancsnoki keresztje is duplájára nőtt volna. Ottan a szőlősben és nemzetileg. Mert Rózsikát vitték a szülei a szőlősbe, és amíg kötözték a szőlőt, Rózsikát egy szép fehér lepedőből készült ágyacskában felkötötték a szilvafára. A baba igen sokat bőgött, amíg aszalódott a fán, ezért aztán anyukája elővette apukája pálinkás butykosát.

Dehogy húzta azt meg Rózsika, volt baja elég néhány hónaposan, szaros pelenkában ázva, cumival a szájában. Miközben anyukája elkészítette neki az egyoldalú menüt. Kis galacsinokat gyúrt a maga sütötte kenyérből. Azokat beleáztatta a pálinkába, és úgy dugta bele Rózsika kicsi szájába. Arról nem hallani semmit, hogy Rózsika berúgott-e a pályinkától, de arról igen, hogy a szülei imádták, mert átaludta a kötözés, kapálás idejét. Meg a magyar történelem azokra a napokra kirótt minden kínját. Hang nélkül.

Rózsika híres borvidéken járt iskolába, és az egészen különösen hatott a társaira, hogy kisüstin nevelkedett. Fel. A nagy vallomás után kímélték Rózsikát. Meg is lett az eredménye, mert amilyen buta volt, vagy annak látszott a négy év alatt, menő közgazdász lett belőle. Annyi pénzzel, amennyi szőlőjük termett a domboldalon. Ott, ahol visítozott. Rózsika jól elvolt magával, kicsit nem jól a körülötte levő világgal. Sokat gondolt a pálinka terápiára meg a nagy eszére.

Nagy bánata lett mostanában. A szép unokája. Mi lesz vele? Mert elég nagy kivetni valót látott abban Rózsika, hogy a nyolcadikos Peti unokáját az iskolában bevezetik a pálinkafőzés legbüdösebb rejtelmeibe is. B*ssza meg, így mondta Rózsika, ő csak szopogatta a nedűt ottan ringatózva a szilvafán, de Peti már meg is főzheti magának. Az is aggasztotta Rózsikát, hogy mindennap verte bele a fiú fejébe a helyesírást, a logikai feladatokat, a gyököt meg a Nat-istenek semmire sem jó szarságait.

És akkor most itt van ez a desztilláció. Rózsikának fogalma sem volt arról, hogy ez mi a büdös rosseb, és hogy okosan várja nagymamaként a tananyagot, megnézte a neten, mit is jelent. Nem véletlen, hogy csak átbukdácsolt kémiából, de az egyetemen nem volt szüksége a lepárlásra soha. Most meg csudálkozásában majdnem sikerült neki átcigánykerekezni az üveg dohányzó asztalon, és röptében megállapítania, hogy ezek a buzernyákok a dadogós portás bácsit küldik be irodalomórára, mert Petike tanára elment fagyit árulni. Így most a tele szabad, a nyara munkás. Elpárolgott a fekete tábla elől ő is, mint a kémia tanára. Akkor hogy az úristenbe lesz életszerű meg élményszerű a magyar oktatásügyben a gyakorlatban bemutatott pálinkafőzés. Petinek meg a többi kiskorú kölköknek.

Rózsika ezek után elhatározta, hogy előbb lásson anyaméhet az ő unokája, mint vadkendert. Is. Megelőzendő, hogy ennek a már egyáltalán nem józan hatalomnak eszébe jusson újabb és újabb kábító galádságokat elkövetni a kölkökkel. Miközben Rózsika naponta órákat tölt Petivel tanulás okán, ha már az iskolában nem tudják, hogy az (űr)korszerű ismeretek egyáltalán nem ártanak Petinek. Abban is bízik Rózsika, hogy a gyerek a mai urak kolbászból lévő kerítésének szaggatójaként is élen jár majd. A jövőjéért, kiteljesedhető személyiségéért, amikor már Rózsika nem lesz.

Leginkább azon töri a fejét nagymamaként, hogy bírná kimenekíteni Petit ebből a savanyú és megposhadt iskolai rendszerből. Mert miután az unokája rendes ifjú hazafiként kilövöldözte magát a honvédelmi vagy mi a rosseb pályán; kötelező házi feladatként készül a konyhában a pálinka, Wass Albertre kell az eszét odatennie a gyereknek; és képes naplót készítenie a magyarországi Horthy-szobrokból. Aztán a napnak tizedik munkás órájában mégis elalszik. Úgy este hat óra tájban. Rózsika és Peti is.

Nehéz és felháborító ügye ez mindkettőjüknek. Töri a fejét naponta és éjjel-nappal Rózsika. De egyelőre azt tudja biztosan, hogy ebben az országban nem szabad(na) megengedni, hogy visszatérjen a pálinkában megtunkolt, büdös múlt.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!