Számoljunk egy kicsit és ízlelgessük az arányokat és összefüggéseket.
Magyarország 2020-ra elfogadott költségvetése 21.792.993.400.000,- magyar forintnyi kiadást tartalmaz. Lerövidítve, hogy ne vesszünk el a hosszú számsorban ez közel 21,8 ezer (-szer 1) milliárd forint lenne. A bevételek valamivel kisebb összegben, azaz 21,4 ezer milliárd forintban kerültek megtervezésre. Az a bizonyos, minden évben megtervezett költségvetési hiány 367 milliárdra rúg, amit a saját költségvetési bevételeinken túlmenően, külső (nem feltétlenül külföldi) forrásból kell biztosítani (pl. a szuper állampapír, amire 5 éves viszonylatban akár évi átlag 5%-os kamatot is fizet az állam, azoknak, akiknek nem krumpli-hagymára vagy temetésre kell a megtakarítás).
Miből vannak a bevételeink, csupán iránymutatásként néhány:
1. Adók, illetékek, egyéb hozzájárulások: 11.415 milliárd
(A számok milliárd forintban értendők: ÁFA: 3.206, SZJA: 2.609, Jövedéki adó: 1.226, TAO: 501, Útdíjak: 311, Lakossági illetékek: 230, Tranzakciós illetékek: 226 – ezek a nagyobb tételek)
2. Uniós programok bevételei: 1.482 milliárd
(Ezt csökkentik a mi befizetéseink, de így is a nettó uniós támogatás valamivel több, mint 1000 milliárd)
3. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei: 3.589 milliárd
4. Egészségbiztosítási Alap bevételei: 2.682 milliárd
(Ez utóbbi kettő a tőlünk levont járulékokból és a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adóból jön össze).
5. Egyéb csip-csup bevételekből várható: 2.257 milliárd.
Valahogy így áll össze az a 21,4 ezer milliárd forint, amit ki kell még egészíteni 367 milliárd hitellel azért, hogy pártunk és kormányunk el tudjon költeni aztán 2020-ban, összességében 21,8 ezer milliárd forintot. Mint látjuk, különösen a mi adó- és járulék befizetéseinkből, megspékelve még az uniós polgárok által nekünk összedobott pénzekkel.
Ebből a 21,8 ezer, vagy 21.800 milliárd Ft kiadási összegből elkülönítetten került tervezésre 18.000 milliárd forint, mint működési kiadás, a fennmaradó rész beruházásra megy, éspedig 2.110 milliárdot hazai felhalmozási, míg 1.682 milliárdot uniós felhalmozási kiadásként terveztek.
Tehát eddig láttuk, hogy miből is él Magyarország egy év alatt: szinte kereken 18 ezer milliárdból (fejlesztések nélkül). A működési kiadásokba tartoznak az oktatási kiadások, egészségügyi ellátás, a nyugdíjak, a honvédelem, az államapparátus, a világszerte osztogatott nagyvonalú támogatások, és nem utolsó sorban (sőt, akár első sorban) a népbutító propaganda és egyéb személyes hóbortok (mint pl. a felcsúti kisvasút veszteségeinek pótlása vagy a stadion(ok) fenntartási költségei). Azt nem merném elkiabálni, hogy ebből Mészáros Lőrincnek nemigen jut (mert mondjuk, szállíthat ásványvizet pl. minisztériumoknak, hogy csak egyre tippeljek), de ő azért első helyen dézsmálhatja meg azt a bizonyos 2.110 + 1.682 milliárdot, amit idén beruházásokra szánt a kétharmad.
Akkor most nézzünk meg egy másfajta számot, vagy inkább kettőt.
Tizenöt év alatt, vagyis a 2004-es uniós csatlakozástól 2019 májusáig Magyarország összességében 55,2 milliárd euró értékű uniós támogatáshoz jutott. Aki az Euronewsnak nem hisz, az máshol is utánanézhet. Ez az összeg, a manapság divatos 340 forintos árfolyamon megközelíti a 19 ezer milliárdot. De legyen ez lekerekítve pontosan 18 ezer milliárd forintra, ami már fentebbről ismerős..
Mit jelent ez? Az elmúlt 15 év alatt annyi pénzt kaptunk az EU-tól összesen, mint amennyiből Magyarország 2020-ban működik (az elsődleges tervezés szerint).
Mondjuk, hogy ha ezt a pénzt máig félreraktuk volna a párnacihába, akkor idén teljesen ingyen élhetnénk, konkrétan belső források nélkül, abban az értelemben, hogy nem kellene egy forintnyi adót, illetéket, járulékot sem befizetni az államkasszába. Semmire. Senkinek. Sem a magánszemélyeknek, sem a vállalkozásoknak, sem a bankoknak, sem egyéb intézményeknek. Továbbá vásárolhatnánk egész évben a világszínvonalú 27%-os ÁFA nélkül a boltokban, csak nettó áron. És mégis működne az egészségügy, az oktatás (persze csak úgy, ahogy eddig), megkapnánk a nyugdíjainkat, stb.
És ami fontos (na azért annyira nem!), jutna a miniszterelnökségnek is 760 milliárdnyi éves apanázs, míg a magyarországi összes (kb. 3.200) önkormányzat kaphatna 739 milliárd forintot. Ez utóbbi még inkább alulmarad a versenyben, amennyiben hozzárakjuk a miniszterelnökségi kiadásokhoz még a propagandatóninak juttatandó idei 153 milliárd forintot is.
És jutna a különösen kedvelt és óvott intézményeknek is, körülbelül így:
Alkotmánybíróság: 2 milliárd
Köztársasági elnökség: 2,5 milliárd
Állami Számvevőszék: 11,3 milliárd
Ügyészség: 49,5 milliárd
Országgyűlés Hivatala: 151 milliárd
Honvédelmi Minisztérium: 616 milliárd
Belügyminisztérium: 761 milliárd
Csak ennyit akartam mondani, számnyelvről magyarra fordítva. Aki nem hiszi, járjon utána!
Róza néni
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.