A röszkei nemzeti kertet övező csirkehálón keresztül mimagyarokra rátörtek az utólag nylonzsákokban elítélt, arabnak látszó romák vagy romáknak látszó arabok (ez majdnem hasonlított az al-Kaida kámzsás, narancssárga ruhába bújtatott kivégzéseihez), nem lehet biztosan tudni, mert hirtelen támadó bőrfertőzés ütötte fel a fejét, amelyről aztán valahogyan nem mellékelték a bírósági perben az orvosi látleletet. Azokról sem, akik letartóztatták, előállították őket, rájuk zárták a cellaajtót, majd kocsiba dugták, majd felgyalogoltak velük a bíróság épületébe, majd ugyanez visszafelé is. De tudjuk, hogy a bőrfertőzés, mint olyan, az szelektív. Olyan, mint a mi társadalmunk, szelektív(nek szemét).
Szóval az a 2015-ös röszkei – embert, biztonsági őrt, reflektort és dróthálót nem kímélő – migránsnyomás (Bakondi agyában) nem aratott kellő sikert a színjátszás megszokott fideszes palettáján, ezért titkos és szolgálati híreket olvasva 300 szír és afgán menekült gondolt egyet, és elkezdtek szervezkedni, hogy akkor most tényleg meg kell támadni az országot. Röszke már nem jöhetett szóba, mert hirtelen felindulásból megerősítették Wilkinson pengés akadályokkal, így újítani kellett, és nyilván Kelebia ugrott be második lehetőségként.
És mit ad isten és a nemzet titokszolgálatának jelentése – na meg ne feledkezzünk meg a pacalzabálóról és a vakondtúróról -, a kelebiai színjátékot megelőző héten összeült, ami összetartozik. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ahol megvitatták azt, ami majd be fog következni. Én is hittem mindig a kávézaccból és tojásból jósoló cigányasszonynak, de arra nem gondoltam, hogy így működik a nemzetnek az ő parlamenti biztonsági bizottsága is. Persze oda kellett volna figyelnem Nógrádi belbiztonsági javasasszonyra, ő megmondta a tutit. No mindegy, tény, hogy útnak indult a támadó sereg, szabadon, mozgásában egész Szerbián keresztül nem akadályoztatva, nem igazoltatva egyetlen hatóság által sem. Sőt, a határon a színét nem lehetett látni semmilyen olyan biztonsági erőnek, amely 300 menekült bárminemű akciójára fel lenne készülve. Ez vonatkozik a magyar határvédelemre is, sőt rájuk kifejezetten.
Mert mit láttunk? Ezt láttuk: Bakondiék előre tudták, és titkosszolgálati információkra hivatkoztak, de egy dologgal nem számoltak a szerb hatóságokkal együtt. Egy Facebook-csoportba a legkönnyebb beépülni. Nem kell más, mint egy kamu profilkép, kis történet, feltöltünk az idővonalra pár témát, és lehet nyomni a csoporton belül a szervezkedést: álhírekkel és álmegoldásokkal. Aztán mit ad isten? Nem telik bele egy hét, és megjön mintegy 300 menekült, meglehetősen felkészülve, előre tervezetten, molinókkal, betanított szövegekkel. Ez egy olcsó és átlátható kis műsor volt, a szerbek nem véletlenül zavarták el a helyszínről az újságírókat. Azt nem kell látni, hogy szépen, békességben mindenki felszállt a buszokra. Szóval megtámadtuk a német rádióadót, már nem nylonzacskókba bújtatott romákkal, hanem valóságos hús-vér szírekkel. Olcsó fideszes színjáték, amelyre rárepült a közhazugsággyártó, a köz végbélnyílásának számító MTVA. Csakhát annyira nem jött össze, Bakondi elvtárs.
Tulajdonképpen saját magukat árulták el. A déli határt állig felfegyverkezett „robotzsaru”, a „tökéletes katona”, kutyám, Jerry Lee és Hummerek védik, itt meg felsorakozott a készenléti rendőrség talpig semmiben, hátha a hülyének nem tűnik fel, hogy mennyire disszonáns ez annak fényében, hogy tudtak a csoport érkezéséről.
Tulajdonképpen a szerb védelmi miniszter megjelenése és nyilatkozata buktatta le Bakondiékat, hiszen a szemük előtt vándorolt az országban 300 fő, anélkül, hogy megakadályozták volna. Ez a magyarázat erre a szervezett színjátékra. Az már csak hab a tortán, hogy ezek után a pacalfelelős fake news görög és horvát fotókkal próbálta illusztrálni a „betörést”. Nyilván, mert addig sem foglalkozunk a kitöréssel.
Tehát van kérdés? Természetesen kell keresni egy újabb vakondtúrást, amely eltereli a figyelmet a 4,1%-os inflációról, meg Orbán fasizálódásáról és arról, hogy most építik ki Orwell 1984 Magyarországát, a Nemzeti alapszecska jegyében. Mert ugye mindenki figyel mindenkire. „Aki uralja a jelent, uralja a múltat is” – Ingsoc -, „ez a mi hazánk”.
Csoma Gábor
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.