Október 26,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Hülyék földje

Amikor azt mondod: na jó, ezt már mégsem hiszem el, akkora baromság. Valahogy nincsen értelme, de annyira nincs, hogy már bőven túl van az abszurdon az egész történet. A történetet azt hiszem,a többség olvasta. Valami félállat-félember rommá verte az élettársát, barátnőjét, nem tudom jogilag kicsodáját. Az biztos, hogy az erősebb verte a gyengébbet. Az is biztos, hogy nem nagyon talált a nő védelmet, ezért a nyilvánossághoz fordult. A saját, péppé vert arcát használta arra, hogy felhívja a figyelmet egy dühöngő baromra. Olyanra, aki most őt verte felismerhetetlenné, holnap majd valaki mást fog. Vagy őt veri agyon.Ez már csak szerencse kérdése.

A mindennapi förtelem akkor borult virágba, amikor ez az evolúciós zsákutca, a másik embert, a gyengébbet, a párját boxzsáknak használó főemlős most beperelte a nőt, amiért az a nevét is kiírta a Facebookra. Mert így az ő, a félember személyiségi jogai sérültek, ezért 5 millió forintot követel a nőtől. És perel. Mert a törvény az törvény és amúgy is, Orbán Viktor szerint a jómagyar emberek igazságérzetét csak az borzolja fel, ha a gyöngyöspatai roma gyerekeknek kártérítést kellene fizetni. Az nem, ha a bántalmazó pereli be a bántalmazottat azért, mert az leírta a nevét és így beletiport az ő személyiségi jogaiba.

Oké, ilyen a törvény. Biztosan nem arra találták ki, hogy az ilyen puhatestűek nyerészkedjenek a saját áldozatukon. Az már neccesebb, ha ehhez a perhez sikerült ügyvédet találnia. Mert azt értem és rendben is van, hogy a legaljasabb gazembernek is joga van védelemhez és ügyvédhez, szükség esetén az állam biztosít, de kell lennie. De azt kötve hiszem, hogy ilyen esetben kötelezően el kell vállalni az ügyet. Mégis akadt ügyvéd, aki megtette. Ez már nem jog, nem szakma, nem feladat. Ez emberi minőség.

A családon belüli erőszak, általában véve az erőszak áldozatainak védelme nem megfelelő. És akkor finom voltam, kedves és szelíd. Kezdve onnan, hogy ha egy nő bemegy a rendőrségre, hogy megerőszakolták őt, akkor nagy az esély arra, hogy még ő lesz a hibás amiért túl kihívóan öltözött, egyedül mászkált sötétedés után, esetleg bement egy szórakozóhelyre kísérő nélkül. Az áldozatot alázzák meg azok, akiknek védeniük kellene a jog eszközeivel. Pontosan ezért van az, hogy a nemi erőszakok töredéke kerül csak a rendőrség elő és annak is csak egy kis része jut el a bíróságokig. Jön majd mindjárt valaki, védeni a mundér becsületét. Nem kellene. Inkább azt kellene megmagyarázni, ami a lúgos orvos néven elhíresült ügyben történik évek óta. Abban az esetben a bántalmazó nem a nő csontjait törte össze. A nemi szervét roncsolta, húsig maratta a rálocsolt lúggal. Mégis odáig jutott a per, hogy a bíróság meg akarta szüntetni az eljárást. Az áldozat ekkor fordult a nyilvánossághoz, mert nem akarta, hogy a vadállat megúszhassa. Azóta sem ért véget a per. Most, hosszú évek megalázó vizsgálatai, tanúvallomásai és bizonyításai után megint neki kell bizonyítania, hogy ő az áldozat. Amit a lúgos orvos elkezdett, a magyar igazságszolgáltatás befejezi. Hét éve tart ez a pokol a nő életében és nem tudni, meddig tart még. Most éppen azt kell (megint) bizonyítania, hogy a nemi szerve olyan súlyosan roncsolódott, hogy az befolyásolja az egész életét. Mert a törvény az törvény.

A volt katona által rommá vert nőt pedig beperelte a bántalmazó, aki valamiért nincsen börtönben és nincsen megfelelő intézményben, ahol a dühkezelési problémáit igyekeznének feloldani, hanem vidáman keres és talál ügyvédet ehhez a perhez. Mert neki vannak személyiségi jogai. A megtámadott, bántalmazott, megkínzott, esetleg meggyilkolt áldozatoknak pedig nincsenek jogaik, ha csak ki nem tudják verekedni maguknak. Azonban erre nagyon kevés bántalmazott képes (majdnem teljes egészében nőkről és gyerekekről beszélünk), a társadalmi közeg önmagában áldozathibáztató, a rendvédelmi szervek nincsenek felkészülve és sok esetben nem is alkalmasak arra, hogy ezt a feladatot ellássák. A bíróságok esetében egy fokkal jobb a helyzet, de odáig csak az esetek töredéke jut el.

A magyar kormány dacosan és büszkén kijelentette már többször, hogy nem írjuk alá az Isztambuli Egyezményt, mert azok is migránsokat akarnak nyilván betelepíteni, esetleg Soros György találta ki az egészet. Meg amúgy is, mondta a fociban nagyon tehetséges miniszterasszony, a magyar jog szigorúbb. Aha, valóban. Hetente egy nőt agyonver a fehérbőrű, heteroszexuális, büszke magyar férje. Mostanában már a családirtás is kezd a hagyományok részévé válni. A párkapcsolati erőszak áldozatai gyakorlatilag védtelenek. Amelyikük nem akar védtelen lenni és az egyetlen működő megoldást, a nyilvánosságot választja, azt be lehet perelni. Mert a bűnözőnek vannak személyiségi jogai, az áldozatnak meg nincsenek. Nyilván. Már csak várni kell, a bíróság mit kezd ezzel az egész üggyel. Már ha lesz idejük foglalkozni vele az egymást feljelentgető politikusok és az egymást feljelentgető médiamunkások perei közötti időben. Esetleg azt is lehet várni, hogy Varga Judit, de inkább Orbán Viktor bejelenti, hogy ez A magyaremberek igazságérzetét sérti. Vagy az ő igazságérzetüket. Ezért ismét megfontolják az Isztambuli Egyezmény aláírását, megfelelő szakemberek bevonásával felkészítik a rendőrségi állományt az áldozatok védelmére, a megfelelő helyzetfelismerésre és a törvényt is úgy módosítják, hogy mód legyen időben és hatékonyan beavatkozni, amennyiben szükséges.

Ehhez képest tartunk most ott, hogy a lúgos orvos perét már befejezte volna a hivatalos szerv (mégpedig nulla eredménnyel), ha az áldozat nem fordul a nyilvánossághoz. Az összevert nő is a nyilvánosság védelmében bízott, mert csak abban bízhatott. Közben a jognak asztalánál mindenki jóízűen lakmározhat. A pondrók is. És ilyenkor jut eszembe a jogilag nagyon érzékeny (de még inkább jogász végzettségű) embertársam: a bíróságra nem szabad nyomást gyakorolni, nem szabad megpróbálni befolyásolni a bíró döntését, mert az anarchiához vezet. Én meg azt mondom erre nagyon cizelláltan: meg a nagy büdös lófaszt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!