Augusztus 5,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hősök?

Szombaton a korábbi hírekkel ellentétben mégis megtarthatják Budapesten a Becsület Napja elnevezésű rendezvényt. A német–magyar haderők 1945-ös budapesti kitörésére emlékező rendezvény azonban érthetően ismét feszültségeket fog szülni. Ennek oka pedig nem más, mint hogy arra évről-évre nem túl meglepő módon neonáci és szélsőjobbos csoportok érkeznek, szinte normálissá és elfogadottá téve ezt a megmozdulást. Úgy tesznek, mintha teljesen normális lenne az, hogy 2020-ban a fajvédők és a fehér fajért aggódók Budapesten gyűlnek össze egy rendezvény keretében. A nácik persze folyamatos azt harsogják, hogy ők nem nácik, mindössze hőseikre megemlékezni érkeztek és különben sem képviselnek szélsőséges nézeteket. Ezt azonban vélhetően még saját maguk sem hiszik el, hiszen ha így lenne, nem tartanának úgy a rendezvényen megjelenő újságíróktól, mint vámpír a napfénytől.

Pontosan tudják, hogy a megmozdulásuk nácikat fog a fővárosba vonzani, hiszen az pontosan nekik szól. Öltöztethetik azt olyan köntösbe, amilyenbe akarják, attól még nem lesz más. Erre ma Magyarországon – de egyébként a világ egyéb pontjain is – óriási szükség van, hiszen nem elég még a már meglévő faj- és idegengyűlölet, valamint rasszizmus, helyet kell adni egy olyan megmozdulásnak is, ahol ezek az emberek gond nélkül beszélhetik meg nézeteiket. Hogy ennek betiltása a szólásszabadság megsértése lenne? Ez akkor lenne így, ha nem élnének vissza a joggal akkor, amikor másokkal szembeni kirekesztést és gyűlöletet támogatnak.

A szólásszabadság addig tart, ameddig ezzel mások jogait meg nem sértik. Azzal viszont, hogy náciknak állítanak emléket, igen negatív alapokra helyezték mondandójukat. Nincs ugyanis szükség arra, hogy ezeket az embereket hősként állítsák be, hiszen nem voltak azok. Sem a szovjet hadsereg katonái, sem pedig a náci Németország harcosai nem voltak szentek, ezért róluk ilyen formán megemlékezni teljességgel értelmetlen. Ezen történelmi események álljanak a könyvek lapjain, amiből az utókor tanulhat, azonban ennél egy centivel sem érdemelnek többet. Sem szobrokat, sem emléknapot, hiszen nem voltak hősök.

Annak pedig, aki mégis úgy gondolná, hogy lehet bármiféle alapja is ennek a rendezvénynek, annak linkelném a tavalyi év egyik felszólalójának produkcióját:

Ezen mondatoktól nem határolódtak el a szervezők – ami persze nem meglepő – ezért sem igazán árulnak zsákba macskát. Pontosan lehet tudni azt, hogy minek a jelképe ez a szombati esemény. Ha nem is sikerült végül betiltani azt, jó lenne, ha minél többen fejeznék ki véleményüket azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy ilyen megmozdulásnak semmiféle keresnivalója sincs, ugyanis a mérhetetlen idegengyűlölet ellenére sem igazán elképzelhető az, hogy ezek az emberek hatalomhoz jussanak. Na nem arról van szó, hogy a magyar kormány ne lenne kirekesztő, gyűlölködő és fasiszta, hanem arról, hogy döntéseik hátterében a legtöbb esetben pusztán a pénz áll, nem pedig a fajgyűlölet.

Lehet ugyan, hogy a nácik a mai napig közöttünk élnek, de nem adhatjuk meg nekik a lehetőséget arra, hogy azt gondolják, van létjogosultsága annak amit képviselnek. Nem hihetik azt, hogy a kövek alól előbújva ismét félelmet kelthetnek az emberekben, azokban, akik ma már szabadon fejthetik ki véleményüket, legalábbis egy bizonyos szintig. Orbán Magyarországán az élet nem a legkönnyebb – azok számára legalábbis, akik nem a hatalom kiszolgálói – de véleményt még lehet formálni, noha következményekkel is jár. Még mindig többen vannak a józanul gondolkodók, annak ellenére is, hogy ilyen  Becsület-napi rendezvényekkel borzolják a magyarországi nácik a kedélyeket.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!