Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Fejjel lefelé zuhanunk az üregben

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az totál biztos, hogy ebben az országban a legtöbb dolog fordítva van bekötve. Vagy mi, kéményen bambuló hülyegyerekek vagyunk fordítva bekötve. Én sokszor már azon is el szoktam csodálkozni, hogy a honfoglalást sikerült valahogy túlélnünk, az azután következőkről már nem is beszélve. Ez itt kérem a Nyuszi ürege és még a lassú zuhanás állapotában vagyunk. Nem értünk le a gödör aljára és így nem is kell azon töprengenünk, hogy vajon összemegyünk és akkor a küszöb alatt, vagy megnövünk és akkor az ajtón át juthatunk ki a kertbe.

Országunk terebélyes résztulajdonosa ellenforradalmat hajt végre az Európai Unióban, a néppártban vagy a bús franc tudja, hol. Ezt nem én találtam ki hirtelen, hanem az MTI hozta le, állítólag maga a harci páva mondta Olaszországi magánelőadásán. Biztosan így lehet, mert a lakájposvány média is, a nagyonfüggetlen is sorra közli a nagy hírt, bár a hivatkozást többnyire elfelejtik alá biggyeszteni. Igazuk is van, ki a fasz szeret dolgozni, ha nem feltétlenül muszáj? Egyszóval Orbán Viktor félügyvéd és félfocista Rómában tart előadást arról, hogy ő kurvára konzervatív és ezért az egész nyomorult ország konzervatív, természetesen. Mert ő az ország. Ő a nép. Amit ő aktuálisan akar, azt mindenki más is akarja. Ez például a lopások esetében úgy nyilvánul meg, hogy ő akar egy fél Balatont, egy nagyobb kúriát, harmincöt szállodát, pár kastélyt, néhány millárdot, akkor mi – az ország, a nép vagy bárhogy nevezzük az akaratgyenge, korlátolt, bamba tömeget – azt akarjuk, hogy Orbán kapja meg, amire vágyik. Mindig. Hacsakúgynem.

a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal, ugyanis többségük van a parlamentben. Másrészt a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában, ahol – mondta – a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké. Magyarországon nagyobb az egyensúly – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol. (MTI)

Nohátakkor. Orbán, aki idáig azért nyüszített, jajongott és vinnyogot, mert az ellenzéki pártok és a vele ellenséges média bántja őt, lerúgja a veséjét, egyfeszt ellenszélben kell hugyoznia és meg kell küzdenie minden egyes aranyérért, hirtelenjében azzal henceg a fasiszta haverjainak, hogy itt nincsenek valódi ellenzéki pártok (és tényleg), sem ellenzéki média (és tényleg). Ergo: értse már meg az olasz szélsőjobb, hogy ő, Orbán Viktor olyan fasza gyerek, aki már sikeresen kiiktatott minden gátló tényezőt, felszámolta a demokráciát, kész a libaszaros stadion-alakú diktatúra, tehát ő különb az olasz újfasisztáknál is, ezért be kell őt venniük a brancsba. A táncoló páva már énekel is, ódegyönyörű, beszarok.

Az a szar – mondom így, zuhanás közben, várva a becsapódást -, hogy igaza van a genienek (mert az, egy genie). Az megvan, hogy Nagy-Britannia új vezére, Kis-Britannia reménybeli létrehozója azt találta ki, hogy majd ő (vagy valamelyik talpasa) megmondja, ki mehet be a kormányzati sajtótájékoztatóra és ki nem? Met ott is van persze kormánybarát és ellenséges sajtó. Az ellenséget – annak egy részét – ki akarta rekeszteni Johnson, erre a teljes brit sajtó fogta magát és kivonult a sajtótájékoztatóról. A kormányhoz közel álló sajtó is, csak jelzem. Ilyen már előfordult egyébként máskor is, más országokban is. Na most tessenek elképzelni, hogy Orbán évi egy darab sajtótájékoztatójára beengedik a fél magyar sajtót, a másik felét nem, mert sajnos nincs hely. Erre a bent lévők – Origótól a 24.hu-ig – teljes egyetértésben felállnak és kivonulnak a teremből, mert nehogy már korlátozni akarja a hatalom a média működését. Elképzeltük? Nem hát! Magyarországon ez kurvára, totálisan, teljesen elképzelhetetlen. Nem létezik, hogy itt kiálljon egymásért két újságíró, nemhogy az összes. A függetlenek sem egymásért, nem hogy azok, akik mást gondolnak a világról. Soha a büdös életben nem fog ilyesmi előfordulni.

Jatélleg! Tegnap este matatok a nappaliban, egyszer csak azt hallom, hogy az MSZP meg akarja erősíteni a szakszervezeteket. Hogy mi a tököm van? Esküszöm, le kellett ülnöm és átgondolni, hogy végleg becsavarodtam-e. El kellene magyaráznom, hogy mi ezzel a kurvanagy baj? Ha igen, akkor nekünk reszeltek.

Szóval ebben az üregben, zuhanás közben azt látom, hogy a magát függetlenként szeretgető média jeles munkatársai az MTI hírt Ctrl-c Ctrl-v alkalmazással bebasszák saját névre véve a jajdefújaszél és mindmeghalunkakoronavírustól közé, és eszükbe sem jut elmagyarázni az olvasóiknak, hogy az ország vezetője éppen igyekszik benyomulni egy fasiszta szövetségbe, magával rántva az egész kibaszatos országot és ez baromira nincsen így rendben. Még akkor sem, ha ugyanezek a felkent újságírók időről időre megköpködik mindazokat, akik le merik írni a véleményüket, merthát nem az a dolga senkinek, legalábbis a nagynevű ússságoknak nem, az proli dolog, porbafingó kis véleményblogok csinálnak csak ilyesmit. Közben pedig az önmagát ellenzékinek hirdető, a nemlét szélén táncoló párt feladatának érzi a szakszervezetek megerősítését.

Beszarás ez az ország, esküszöm! Pilinkézünk lefelé az üreg fala mentén az ismeretlen sötétbe és úgy teszünk, mintha ez természetes állapot lenne. Elhisszük, hogy az ellenzéki párt dolga a szakszervezetépítés, a sajtó dolga a szolgai seggnyalás, a miniszterelnök dolga a saját fostos karrierjének építgetése és a pereputty gazdagítása, a mi dolgunk pedig mindezek tudomásul vétele. Nem egyszerűen zuhanunk a kurva üregben, hanem fejjel lefelé zuhanunk, énekeljük közben a székely himnuszt és örvendezünk neki, mennyire agyafúrtak vagyunk. Kivétel nélkül mindannyian.