Május 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Itt rohadjak meg, ha nem fogom élvezni

Ez már régen nem az előkészítő fázis. Majd még ráérünk, fasz tudja, lehet-e diktatúrát mondani már, vagy még elcukiskodunk a demokratikusan választott légyrajjal a pofánkban és úgy teszünk, mintha mindjárt elmúlna, csak egy kis púder kell. Már berágták magukat a bőrünk alá, lepetéztek, nő az új generáció, zabálnak a nyüvek. Bizony. Hamarosan kirepülnek és azok is szaporodni és zabálni akarnak. Bizony. És mi még majd akkor is azon töprengünk, hogy ez már egy szaros diktatúra-e és tényleg, isten bizony az van, hogy egy fostalicskára való lábszagú bűnöző kurvára kirabol minket, de még a kölkeinket is és akkor is, ha meg sem születtek még, vagy pedig nem annyira jó döntések sorát látjuk, jó szándékú  hülyék előadásában.

Nem azért, mert a legújabb felmérés szerint a világ 167 országa közül mi vagyunk az ötvenötödikek a demokráciaindexen, kézen fogva Ghánával. Nem azért, mert az uniós tagországok közül a huszonötödikek vagyunk huszonnyolcból. Nem. Hanem azért, mert a maffia már mindenre rátette a mocskos kezét és mindenre rátelepedett a dagadt valagával. Tátott szájjal nézzük, ahogy napról napra tapossák ki a belünket. Századvég, Alapjogokért Központ, Soros ellenzéke, közpénztévék, ilyen szervezet, olyan lófasz a családok, a keresztények, a lúdtalpbetétek védelmében. Milliárdokat zabálnak fel. Annyi pénzt zabálnak fel, amennyiből egész megyéket élhetővé, működőképessé, vonzóvá lehetne tenni. Uniós pénzek milliárdjai landolnak egy szűk csoport zsebében, közben milliónyi ember keres minimálbért, a dolgozói szegénység olyan természetes, mint a tavaszi zápor, fűszere a földnek.

Az uralkodócsalád köszöni, jól van. Nem, nem is köszöni, leszarja a hülye fejünket. Csak simán jól van. Anyagilag. Amúgy szarul vannak és egyre szarabbul lesznek. A táskás szemű stróman évek óta nem adja ki az adatokat, hogy mennyi TAO pénzt harácsolt és abból mennyit lopott el és kicsoda. Nagyobb fokozatra kapcsolt a rablóbiznisz, azt hiszik, majd akkor megúszhatják. Fizetett cselédek verdesik a földhöz magukat a gazda védelmében. Naponta, nyílt színen csinálnak magukból hülyét, mert van az a pénz, amiért korpásodik, gombásodik, aranyeresedik. Önjelölt nemzetvédők fröcsögik a náci propagandát minden sarkon, de zabálni a gazda ad nekik a közös asztalról. Dübörög a propagandagyár, a karaktergyilkosság, a lapos fing eleganciájával útra kelő hazugságok.

Mindenféle gagyi tákolmányok üvöltik, hogy senki nem magyar, csak ők, de ők aztán most kurvára megvédik a hozzájuk hasonló ősmagyarokat. Mind a kétezret. Fenyegetnek, gyalázkodnak, feljelentenek, pereskednek, mocskolódnak, hazudoznak. Egyre hangosabban, mert egyre nagyobb szarban vannak. Meg mi is szarban vagyunk. Akkor is, ha rohadtul ki akartunk maradni belőle. Marhára nem érdekel, mit elemez a kicsoda, hány felkent faszkalap írja le, hogy ő aztán detélleg kurvára független, Orbán egy politikai zseni, ráérez a magyar néplélekre, tudja, mikor mit kell lépnie és ez így marad még nyolcvanhat évig, mert végső soron lop ugyan és hazudik, de azért lássuk be: a gazdaság fejlődik, a bérek emelkednek, alig van munkanélküliség és az emberek egyenesen istenítik a géniuszt. És főlegpláne meg vagyunk védve a büdöslábú gyilkos migránsoktól.

Francot. Ez már a végvonaglás. Döglődik az egész – az egész rohadt ország döglődik -, aki hozzáfér, már teljesen nyakló nélkül rabol. Mint a szar filmekben, amikor áramszünet van egy városban és valaki egy kővel bebassza a kirakatot, aztán elszabadul a pokol. A járókeretes néni és az öltönyös bankár sem képes ellenállni a zsákmánynak. Nálunk lekapcsolták a villanyt. Viszi a szajrét mindenki, aki éri. Nem gondolnak arra, hogy váratlanul kigyúlnak a fények és ott fog állni az őszhajú bácsi nyolc üveg lopott pezsgővel, a családanya egy rakás szalámival és azt nem lehet megmagyarázni, pláne kimagyarázni nem lehet. A lopott cucc az lopott cucc. Akkor is, ha a föld alá dugják, ha a gyerek, unoka, szülő nevére van íratva.

Ezek már tudják, de nem képesek leállni. Hitler az utolsó percben is a győzelemről habogott. Ceaușescu az utolsó percig nem értette és valószínűleg el sem hitte, hogy ez vele megtörténhet. Megtörtént. Egyikük sem, egy diktátor sem viheti el a rablott vagyont a túlvilágra. Amikor összomlik egy diktatúra, az nem szép látvány. Az országok kifosztóit baromira ritkán ünneplik meg utólag. A rendszer fenntartóit sem szokás kitüntetni. A cselédlépcső soha a büdös életben nem kerül a főbejárathoz. Úgyhogy lehet nagyon hörögni, mellet püfölni, feljelentgetni, hazudozni, mocskolódni, uszítani, rabolni. Hajrá! A lényeg nem változik. A szarvár összedől, maga alá temet mindent és mindenkit, aki a felépítésében segédkezett. Itt rohadjak meg, ha nem fogom élvezni. Sőt, már most is élvezem. Pocsék lesz, kurvára nehéz lesz, mocskos lesz és fájni fog, mire a végére érünk, de ez van. Ezt nem lehet megúszni. Nekik sem, nekünk sem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.