NEHAZUGGY

Soha nem lesz vége?

Horn Anna | 2020. Január 17, Péntek | 12:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Soha nem fogjuk tudni megtanulni azt, hogy együtt élünk másmilyen emberekkel is, mint amilyenek mi magunk vagyunk? Más vallásúakkal, más kultúrájúakkal, más bőrszínűekkel? Akik pont olyan magyarok, mint azok, akik eredeti (???) nagyon magyaroknak hangoztatják magukat, kipcsak vér folyik az ereikben, seggükön piros pötty van, illetve Attila barbár vagy hun eredetű nagy nemzetének leszármazottai. Vagy kun. Vagy szittya. Vagy a kínai hegyekben elveszett, a gyökereit büszkén kereső nemzet elfajzott képviselői próbálják naponta a fejekbe verni a nagymagyarság nem létező eszméjét.

Nem voltam képes végigolvasni azt az írást, aminek a címe az, hogy „Várják már a büdös romák a pénzt”. (Gyöngyöspata, természetesen.) Ez a pár szó is elég volt ahhoz, hogy magamba szálljak, és végiggondoljam a saját, romákkal kapcsolatos tapasztalataimat.

Az egyik gyerekemet fényes nappal, buszra várva, az akkori Felszabadulás téren megszabadították az iskolatáskájától. Romák voltak. Nem tudom, miben bíztak, mi lehet egy tizenéves srác cuccában, amit el tudnak adni, de a könyveken kívül semmi máshoz nem jutottak. Tény, ahhoz elég volt, hogy a kamasz gyerekem később igyekezett nem egyedül kóricálni, még fényes nappal sem.

Zuglóban élő ismerősöm családi háza megüresedett, mert meghaltak a szülei. Állítólag többször betörtek oda, holott a kopasz falakon kívül semmi nem maradt ott – az örökösök mindent széthordtak. Cigányok voltak a betörők, tuti – mondta az ismerősöm, aki soha egyik „elkövetőt” sem látta.

Évekig laktam a budapesti nyolcadik kerület Népszínház utcából nyíló kis utcácskájában, rengeteg roma szomszéddal. Soha semmi konfliktusunk nem volt – egymás között vitatkoztak, kiabáltak az utcán, éltek, ahogy tudtak. A körfolyosós házban, ahol éltem, csak a gangra tudtam kirakni a biciklimet, amit elloptak, pár évvel azután, hogy odaköltöztem. A sors fintora, hogy az utca végében volt egy térfigyelő kamera, és annak felvételén tisztán látszott, hogy a tolvaj egy a házunkban lakó magyar család drogos fia volt – több hasonló lopás miatt nyomozott a rendőrség, és tanúként kerestek meg. Nem tetszett nekik, mármint a rendőrségnek, és ez teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem roma az elkövető.

Büdös roma. Mocskos cigány. Szemét arab. Ocsmány fekete állat (afrikaiak). Aljas zsidó.

Vannak még további lehetőségek, talán meg is éljük/érjük ezeket:

– barbár magyarok

– f@szkalap görögök

– idióta olaszok

– buzi franciák

– geci amerikaik

– barom angolok

Tovább lehet pörgetni, valószínűleg nincs határa a mások iránti utálatnak.

Csak vegyük már végre észre, hogy ezeknek az ostoba gondolatoknak egyetlen nyertese van: az a politikus, aki a saját személyes érdekei miatt uszítja az embereket egymás ellen. A magyar példát veszem alapul – az a roma, akit csak szidni lehet ahelyett, hogy az elmúlt évtizedekben tanulást, munkát adtak volna neki (kivéve pár megvásárolt csókost, akik közül az egyik másfél milliárd forintot lopott el a saját „alja népétől”) – pont ehhez a minősíthetetlen és elfogadhatatlan főcímhez vezet.

Vannak emberek, akik nem tudnak mosakodni, mert nincs rá lehetőségük. Esetleg nem jó a szaguk, akár büdösek is lehetnek. Vannak kultúrák, amelyeknek képviselői nem esznek húst – és a többi húsevő embert büdösnek érzik. Vannak népek ma is, akik homokkal mosakodnak, egész más a testszaguk, mint amit mi megszoktunk.

De egyetlen nép sem büdös, aljas, idióta, geci, barom, alávaló, stb.

Sok képviselőjük lehet, hogy olyan – ők ülnek általában a bársonyszékekben, és ha elég nagy befolyással vannak a médiára, ők teszik a legtöbbet azért, hogy ez a homo sapienshez méltatlan stílus napi kenyerünk legyen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!