December 26,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


A horvát EU-elnökségről

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem igazán találok magyar nyelvű híreket a 2020. első félévét meghatározó horvát elnökség – egész pontosan az Európai Unió Tanácsának elnökségéről van szó – céljairól, prioritásairól. 

Az elnökség folyamatosságát nézve a mostani a román-finn-horvát trojka utolsó tagja, utánuk a német-portugál-szlovén trió következik. Magyarország majd a spanyolokat és a belgákat váltva 2024 második félévében lesz újra elnök a tervek szerint.

A horvátok az EU-hoz való 2013. évi csatlakozásuk óta először elnökölhetnek. Minden soros elnökség előre meghatározott prioritások mentén végzi féléves munkáját.  A horvát elnökség prioritásait a következő jelmondat határozza meg: „Erős Európa egy kihívásokkal teli világban”, programjának középpontjában pedig ez a négy prioritás áll:

  1. a fejlődő Európa,
  2. az összeköttetéseket teremtő Európa,
  3. a védelmet nyújtó Európa,
  4. a befolyással bíró Európa.

Összehasonlításképpen a pont kilenc évvel ezelőtti magyar elnökség prioritásai a következők voltak:

  1. növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért
  2. erősebb Európa
  3. polgárbarát unió
  4. bővítés és szomszédságpolitika

Szintén emlékezetfrissítésként idézném a magyar kormány vezetőjét, aki – gondolom én – őszinte elhivatottsággal arról beszélt, hogy:

Kezelni kell a ma elharapózónak látszó nemzetgazdasági válságokat, sikeres válságkezeléssel meg kell szilárdítani és a világ legmegbízhatóbb pénzévé kell tenni az eurót, és úgy kell megújítani az európai gazdasági rendszert, hogy versenyképes legyen az ambíciótól fűtött és a siker éhségétől hajtott új riválisaival.

Visszatérve a mába és a horvátokhoz, röviden körbejárnám, hogy az egyes (jogalkotási) prioritások mit takarnak.

  1. A fejlődő Európa

A tagállamok közötti különbségek csökkentése, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió és a konvergencia előmozdítása érdekében egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és fenntartható többéves pénzügyi keretet szándékoznak kidolgozni – elsősorban a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan. Fontos tudni azonban, hogy a következő hétéves uniós költségvetés tényleges összegét azonban még a Tanácsnak kell meghatároznia, majd a Parlamentnek jóvá kell hagynia, elfogadását pedig egyrészt nehezíti, nehezítette az új Bizottság kinevezése, másrészt olyan időigényes és összetett kérdések, mint például a Brexit. Utóbbi lehet az elnökség egyik legnagyobb feladata, hiszen elvileg az Egyesült Királyságnak 2020. január 31-ig kell kilépni az EU-ból. 

  1. Az összeköttetéseket teremtő Európa

Ide elsősorban az egységes európai közlekedési térség létrehozása, a magas színvonalú és biztonságos adatszolgáltatási infrastruktúra, az integrált energiapiac és az uniós polgárok közötti szorosabb kapcsolatok tartoznak.

Az uniós polgárok közötti szorosabb kapcsolatok terén pedig a (felsőfokú oktatási intézmények) hallgatók és a kutatók mobilitásának további erősítésére összpontosítanának.

  1. A védelmet nyújtó Európa

Ide a belső biztonsággal, a külső határok hatékonyabb ellenőrzésével, az informatikai rendszerek interoperabilitásával, valamint a külső fenyegetésekkel és a rosszindulatú kibernetikus tevékenységekkel szembeni nagyobb ellenálló képességgel kapcsolatos jogalkotási feladatok tartoznak.

  1. A befolyással bíró Európa

A kiemelt témakörök közé tartozik a többoldalúság erősítése, a fenntartható fejlődési keretrendszert részletező ENSZ Agenda 2030 menetrendjének teljesítése, valamint az európai értékek és érdekek előmozdítása, a hatékony bővítési és szomszédságpolitika, ideértve a Nyugat-Balkánt is – e célból 2020 májusában Zágrábban kerül sor az EU és Nyugat-Balkán csúcstalálkozójára – , valamint a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítését és a transzatlanti kapcsolatok megerősítését is.

A horvát elnökség eseményeiről természetesen külön honlapon olvashatjuk az aktualitásokat.

Sok szép feladat, úgyhogy csak azt tudom mondani, hogy “Sretno našim hrvatskim prijateljima!”, azaz sok szerencsét, horvát barátaink!

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.