NEHAZUGGY

Ez is Gyurcsány hibája?

Lázár Gergő | 2020. Január 5, Vasárnap | 10:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kormány többször, több miniszterrel és államtitkárral is felmondatta a kötelezőt, mégpedig azt, hogy nincs orvoshiány – mint ahogy egyébként tanárhiány sincs -, ez mindössze a természetese fluktuáció eredménye. Ez persze már több alkalommal is megcáfolásra került, de hát a kormányt mikor érdekelte a valóság? Mikor érdekelte a szakmában dolgozók, vagy a szakszervezetek véleménye? Nos, tanárhiány és orvoshiány is van, méghozzá olyan súlyos mértékű, amely több helyen már a működést is veszélybe sodorta. A tanárhiány következtében gyermekek ezreit fosztják meg a tanulás jogától, ami miatt később, felnőttként hátrányból indulnak azokkal szemben, akik nem olyan régióban nőttek fel, ahol jobb híjján a vécés néni tartotta a matematikát. A szakemberhiány azonban ennél is súlyosabb az egészségügyi rendszerben, ahol évről-évre emelkedő számokkal találkozhatunk. Magyarázhat a kormányzat amit csak akar, attól még a probléma egyre súlyosabb méreteket ölt, ráadásul az sem látszik, hogy a helyzet a közeljövőben javulásnak indulna.

A portfolio.hu elemezte a KSH legfrissebb – 2018-as – adatait, amikből kiderült, hogy ezres nagyságrendben hiányoznak az orvosi szakellátásból. A helyzet Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb, míg Heves, Baranya és Zala megyékben a legjobb a helyzet. A 2018-as adatok szerint – itt arról a KSH-ról van szó, amely ma már nem függetlenségéről híres, így ezt a számot sem feltétlenül érdemes pontosnak venni – 1700 betöltetlen orvosi állás volt az országban, amely a működéshez szükséges orvosi állások 4%-át jelentette. Az egészségügyi szakdolgozók területéről a felmérés szerint legalább 3700 ember hiányzik, míg 1400 – többnyire ezer főnél kisebb településen – nem működött háziorvosi praxis. Az adatokat elemző oldal azt is megjegyzi, hogy a 2019-es év minden bizonnyal rosszabb volt a korábbinál. Ezt a minisztériumtól majd valaki persze jól meg fogja cáfolni az elkövetkezendő napokban, hogy aztán majd év végén érkezzen a pofon.

Az, hogy orvos és szakdolgozó hiánnyal (is) küzd az ország, úgy gondolom, nem újdonság senki számára. Szinte hetente érkeznek hírek arról, hogy épp melyik kórház szakellátásának kell leállnia orvoshiány miatt. Ehhez pedig még csak hozzáadódik az a tény, hogy az országban emmellé még komoly eszközhiány is van – kézfertőtlenítő, sebészeti eszközök, néhol még wc deszka is -, nem beszélve a nyaranta felforrósodó műtőkről, ahol egyes napokon akár 40 fokban is kénytelenek operálni az orvosok, komoly fertőzésveszélyek közepette. A magyar egészségügyi rendszer már jó ideje romokban hever, ezen Orbán 10 éves uralkodása pedig nem, hogy nem javított, de inkább tovább rontott.

Ez idő alatt még azok is elmentek külföldre szerencsét próbálni, akiknek egyébként az életük volt az orvoslás, a mások megsegítése. Egyszerűen kénytelenek voltak dönteni aközött, hogy Magyarországon nyomorban, folyamatos túlóra mellett kívánják felnevelni a gyermekeiket, vagy valahol külföldön, emberi bérek mellett, jóval kisebb stresszel. Érthető módon az utóbbit választották több ezren, ezzel még komolyabb gondba sodorva az egészségügy helyzetét. A hibás ugyanakkor nem az orvos, vagy az ápoló, aki az életet választotta a nyomorgás helyett, hanem az állam, amely nem becsüli meg dolgozóit. Ezeket az embereket a mindenkori hatalom cserbenhagyta, ezzel a magyarok millióit büntetve végső soron. Mert nem Orbán, Rétvári, vagy Kásler fog belehalni egy rutinműtétbe valamelyik budapesti vagy vidéki kórházban, hanem az a nyugdíjas nagymama, aki nem tudta megfizetni a magánellátás több százezres költésgeit.

Az, hogy miért nincs elég orvos idehaza elég egyértelműen a kormány felelőssége, hiszen az ország rendelkezik elegendő szakképesített dolgozóval, azonban akkor, amikor egy Aldi pénztárost jobban megfizetnek, mint egy nővért, vagy egy orvost, akkor ne várjunk csodát. Ezt a Népszava egy tavalyi cikkében mutatta be, ahol a következő is elhangzott:

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába.

Majd az Index a következőket jegyzi meg a témával kapcsolatban:

Az elmúlt nyolc évben összesen 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a legnagyobb arányban 30 és 49 év közöttiek. És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra.

Ahogy az egyetemet végzett fiatalok, úgy a szakképzett középkorúak is elhagyják az országot – de legalábbis a pályájukat -, hogy külföldön kamatoztassák tudásukat, emberi bérekért. A kialakult helyzetnek egyetlen felelőse van, aki bármennyire is szereti ezt hangoztatni a kormány, nem Gyurcsány Ferenc, hanem az immár tizedik éve uralkodó Orbán Viktor. Mert lehet szapulni az előző kormányt egy ideig, de ha 10 év elteltével is az elődeink felelősek a saját balfaszságunkért, akkor valami gond csak van. Gazdasági fejlődés ide, a világ legbiztonságosabb országa oda, Magyarországon továbbra is előbb találkozunk orvossal, vagy nővérrel a sarki boltban, mint a legközelebbi kórházban.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!