NEHAZUGGY

90 milliárd forint ki az ablakon

Lázár Gergő | 2019. December 22, Vasárnap | 10:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hónapokkal ezelőtt jelentette be a kormány, hogy 90 milliárd forintért nyelvtanulási programot indít a magyar fiataloknak. Ez így első hallásra persze nagyszerűen hangzik, azonban amikor az ember elmerül a program részleteiben, már korántsem ilyen rózsás a helyzet. A tervek szerint ugyanis a diákok több külföldi ország közül választhatnak egy nekik tetszőt, ahol egy két hetes intenzív kurzuson vehetnek részt. A 90 milliárd forintért évente 140 ezer, 9. és 11. osztályos középiskolás diák utazhat külföldre, hogy tovább csiszolja nyelvtudását. Ez számokra lebontva annyit tesz, hogy diákonként 650 000 forintot szán a kormány a fiatalok nyelvtanulására, amely első hallásra egy igen komoly összeg. Ebből a pénzből akár még meg is lehetne alapozni a fiatalok nyelvtudását, már ha a kormányt érdekelné a szakemberek véleménye, de ilyenről természetesen álmodni sem lehet. A kormány eldöntötte, hogy a fiatalok utaznak, ezért utazni fognak.

A Népszava a témával kapcsolatban megkérdezett több oktatót, vagyis a szakma véleményét, amely egyöntetűen rossz ötletnek gondolja a fiatalok kiutaztatását. Alapok nélkül ugyanis egy ilyen útnak az égvilágon semmi értelme nincs. Vagyis persze van, a fiatalok ugyanis minden bizonnyal nagyszerűen fogják majd érezni magukat külföldön, egy jó móka lesz számukra, egy maradandó élmény. De hogy ennek mekkora nyelvi haszna lesz? Vélhetően semekkora. A magyar nyelvoktatás – az állami iskolákban legalábbis – még regionális szinten is siralmas. A tanárok nyelvtudása borzasztó, arról már nem is beszélve, hogy sok esetben tanárnak sem igazán valók, hiszen még ha rendelkeznek is megfelelő tudással, azt a legtöbb esetben nehézségekbe ütközik átadni a diákjaiknak. Az, hogy heti 100 angol, német vagy francia szót bemagoltatnak velük, még nem nyelvtanítás, ellenben időpocsékolás.

Már az én iskolás éveimben sem tartott sehol a nyelvoktatás. Az angolt saját önszorgalmamnak köszönhetően tanultam meg. Amellett, hogy egy tanárnak nehezen nevezhető illető megpróbálta a német nyelvet a fejünkbe verni. Soha egy percet nem beszéltünk németül az órán, a feladat mindig a magolás köré épült, valamint a száraz nyelvtan elsajátítására. Egy fiatal diákot nem fog lázba hozni sem a der, die, das, sem pedig a német nyelvtan. Élő szóhasználatra van szükség. Arra, hogy a diákok valóban megértsék a különböző nyelvek logikáját, és ne féljenek megszólalni. Erre a nyelvoktatás átalakítása helyett mit csinál a kormány? Kidob 90 milliárd forintot az ablakon, amiből évi 140 ezer gyermek nyaraltatását fogják végső soron finanszírozni.

Két hét alatt mégis ki a búbánat képes bármit is elsajátítani? Akár intenzív kurzusról beszélünk, akár nem, egyik nyelv sem ennyire egyszerű. A spanyollal – amelyet harmadik éve tanulom ismerősöktől és az utcáról, a heti egy óra iskolai foglalkozás mellett – a mai napig küszködök, még ha már egyébként el is jutottam középszintre. Három év kevés volt ahhoz, hogy elsajátítsam a nyelvet tökéletesen, ehhez képest ezek a diákok 2 hét alatt kellene, hogy vagy az alapokat megszerezzék, vagy biztosabbá tegyék nyelvtudásukat. Mégis hogyan? Ha odahaza sem használják a beszélt nyelvet – a legtöbb angol, francia vagy olasz órán nem az adott nyelven kommunikálnak az órákon –, mégis hogyan lennének képesek megszólalni egy idegen nyelven, egy teljesen idegen környezetben?

Ez a program megint csak a kormány értelmetlen pénzszórásának bizonyítéka, pedig a program átalakítása például akár hasznos is lehetne. Ha megkérdzenék az érintett tanárokat, valamint a szakmát arról, hogy hogyan lehetne növelni az idegen nyelvet beszélők számát az országban, talán még válogatni is lehetne a különböző ötletek közül. Mert hogy szükség lenne rá, az bizonyos. A legfrisebb Eurostat adatok szerint az Európai Unióban csak Romániában – az Egyesült Királyság is mögöttünk van, de mivel nekik az angol az anyanyelvük, így más a helyzetük – beszélnek kevesebben legalább egy idegen nyelvet. Még az örök utolsó bolgárok is előttünk vannak a listán. A nyelvoktatás nem most romlott el, ez speciel nem Orbán bűne, de az elmúlt tíz évben sem javult egy centit sem. Attól pedig, hogy a kormány mindenféle egyeztetés és előzetes felmérés nélkül 90 milliárd forintot kidob az ablakon “nyelvoktatás” címszóval, nem fog változni semmi. Engem már csak az érdekel igazán ebből az egészből, hogy Mészáros Lőrinc és kedves családja mikor alapítja meg az első, nyelvoktatással foglalkozó cégét, ami majd véletlenül pont megnyeri ezt a 90 milliárd forintos tendert?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!