Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Levél Eszenyi Enikő színművésznőnek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Meghallgattam én is Eszenyi Enikő magasröptű magyarázatát arról, hogy miért maradt távol a Vígszínház a múlt heti tüntetéstől. A magyarázata az volt, hogy

1/ Az érdemi szakmai egyeztetésben hisz.

2/ A szakmát érintő kérdéseket nem kell politikai síkra terelni.

3/ És ettől elhánytam magam: felajánlotta segítségét a kormánynak, hogy segít szakmai kérdésekben egyeztetni és kompromisszumra jutni.

Nos drága művésznő, az Ön gerince több helyen is ortopédiai jellegű kezelésre szorul. Hogy miért?

1/ Ön egy színházi társulat vezetője, a színházi szakmai társadalom tagja, és amikor Önt felkeresték és meghívták, hogy álljon ki a kultúráért, válaszra sem méltatta a meghívó feleket. Ha Önnek van hivatástudata, ha Önnek van szakmai lojalitása, az lett volna az erkölcsi minimum, hogy elmondja álláspontját és nem utólag teszi ezt, mint aki nem részese a színházi világnak.

2/ Ön azt nyilatkozta, hogy nem kell politikai síkra terelni a kérdést.

Kedves művésznő! Ha Ön még ma sem érti, hogy a politika mi módon tud beleszólni a hétköznapi életbe, a szakmai életbe, ha nem tudja felmérni, mi a tétje egy bármelyik szakmát, hivatást érintő, azt korlátozni szándékozó törvénynek, ha Ön annyira rest vagy hozzá nem értő, hogy legalább az Aczél-féle korszakkal próbálná meg párhuzamba állítani az adott intézkedéseket, akkor Ön hogyan lehet igazgató, rendező, színésznő? Hiszen Önnek a nézők felé kell átadnia, a nézők nyelvére kell lefordítania műveket, a nézők kulturális igényét kell kielégítenie, elmélyítve tudásvágyukat, vagy új megvilágításban bemutatnia a színház világát.

Ha kiderül, és hamarosan kiderül, hogy ez a korlátozó törvény mégis hátrányosan érinti a színházak, színészek és a háttérdolgozók életét, Ön a saját társulatának mit fog mondani? Hogy bocsánat?

Hogyan lehet értelmezni azt, hogy egy nyilvánvalóan politikai okokból meghozott, szakmát, hivatást érintő intézkedésre nem lehet politikai választ adni?

Kedves művésznő! Ön és önök mi a fenét közvetítenek nekem, a színházba járónak? Úgy gondolja, hogy a Hamupipőke az, ami a szellemet táplálja? Vagy Hófehérke és a hét elgyötört törpe?

3/ Kedves művésznő, az Ön felajánlkozása a hatalomnak (nevezzem nevén, vagy elég ha annyit írok, riszálom így is, riszálom úgy is?) nem csak azért gusztustalan, mert ebből a „lehetőségből” kizár mindenkit, saját magát exponálva, hanem azért, mert kivárta a pillanatot, amikor a törvényt már elfogadták.

Ön kinek a nevében egyeztetne, amikor a saját kollégáit sem tartja egyenrangúnak?

Ön emberileg szerintem ebben az ügyben levizsgázott, és senki le nem fogja mosni Önről, hogy a hatalom szekértolója. Ha tudatosan, az a baj, ha tudatlanul, az meg még nagyobb baj, mert Ön egy társulat vezetője és a kultúra közvetítője. Most erről megfeledkezett.

Csoma Gábor

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.