Október 27,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Egoland

Határtalan örömömre – a térséget érintő visszafejlesztési programbéli uniós és „kormánytámogatással” – párját ritkító Legoland épül Níregyházán. Kis hazánkban az első a maga nemében, de a világon is mindössze 18 hasonló szabadidős komplexum működik. A felcsúti kisvasútnak így méltó vetélytársa leend a turisztikai attrakciók honi világában. Odáig lennék, ha idővel meghosszabbítanák odáig. A facelookon bejelentett hírt üdvrivalgással fogadták a kórházakból kiebrudalt betegek, az idősek otthonaiba való bejutásra várakozó nyugdíjasok, a hajléktalanszállókba be nem férő homelessek, az ellátásokból kiszorított rokkantak, a felsőbb iskolákba anyagi háttér híján bejutni képtelen fiatalok. Így végül is lesz nekik ahova menjenek: 3,1 milliárd forintból négycsillagos szálloda is épül a városban; de az Állatparkot, a Múzeumfalut és a Szabadtéri Színpadot fejlesztik 5,8 milliárdból, a város klónlapja szerint. Csak az óvodákban déli álmukat aluvó gyerkőcök nem mozdították a fülük botját sem – mert minek oda felhajtás, ami anélkül is összeáll. Üröm az örömben, hogy ez a Legoland Discovery Center kisebb a Legoland vidámparkoknál; inkább csak afféle játszóház, de turistacsali 4D-mozi, Lego-kockákból épült Miniland makettvárosok, meg még kitudjamik itt is láthatók lesznek. 

Mindenesetre, fantáziát birizgáló a bejelentés. Száll a szélben az élmények szikrázó hintájára felültetett nép – bár szerintem inkább csak kóvályog, mint a gólyafos a levegőben. A mulattatás, a csinnadratta, a cirkuszi kavalkád puszta szemfényvesztés, figyelemelterelő publikumámítás. A kormány meg soha nem támogat semmit – a mi adóforintjainkat osztja újra! Tényleges, indokolt célú redisztribúció helyett például élményparkokra, wellness-paradicsomokra, rekreációs rekvizitumokra: vizes csúszdákra, csínom óriáskerekekre, kutyaűző tüzijátékokra, balatoni kacsalábon-forgókra, fülbemászó csa-csa-csákra, mega Mága-koncertekre. Kurvára hiányzanak mindezek Mariska néninek a kizárólagosan fűtött tisztaszobájában, Alsókukutyinban!

Az egész picsafüst ország egyetlen l’Egoland. Csonka Magyarország, Nagy Egoland. Ahol a felcsúti Ego landol. Ahol kiemelt turisztikai térséggé nyilvánították Németh Szilárdot. Ahol kormánypárti alelnök játssza a bohókás-sipkás bohócot ország-világ előtt, élő adásban. Ahol a Petőfi(!)-díjjal kitüntetett, remekbeszabott szakállú brüsszeli remete csattogtatja a fogait, imígyen:

Az az ország, ahol először volt Aranybulla 1222-ben, annak nem kell elfogadnia semmiféle leckét bárki mástól, főleg nem pár évtizede alakult országoknak a botcsinálta, és ideológiailag vezérelt, tudatlan vezetőitől.

Hát, kérem, így kell egyetlen mondaton belül ventilálni a mélynemzeti önérzetet és belerúgni baráti országok vezetőibe. Ahol ez a szájerror elhangzott: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem porondján tapsot érnek az olyan bonmotok, miszerint „az okostelefon egy tömegpusztító fegyver” (Kövér). Persze hogy Szájer beszédét is hangos ovációk tarkították. Mert ugye, Európa-szerte mindenki hülye, mindenki csak kioktat bennünket, mindenki velünk foglalkozik, ahelyett hogy ő is lopna. Félrevezetés, alaptalan bírálat, kettős mérce: politikai ákom-bákom, nagyhatalmi etye-petye. Zeng a fideszválasz kórságszerte: lárifári és irgum-burgum! 

Annyira ismerős: légyszi, mindenki a saját portája előtt seperjen! Nem volt, nincs és nem is lesz olyan diktátor, aki – miután hercig nyakkendőt tömött ellenzéke és népe szájába – ne az ország szuverenitása, függetlensége nevében kérné ki magának, hogy külországok beleugassanak a belügyeibe. Ha emberi jogokról, jogállamisági kérdésekről van szó, nem számítanak az általuk is aláírt nemzetközi szerződések, a megkötött szövetségek, mit sem ér, hogy mindnyájan az Emberiség nagy családjának vagyunk az egymásra utalt tagjai.  A saját szemétdomb legyen mindenkor szent és sérthetetlen! A pénz az persze jöhet, de nem köll a duma!

A „mindenkori alkotmányos fejlődés élvonalában volt” Magyarország azonban csak csínján lehet büszke a bullájára. Értéke ellenére, nem mind arany, ami fénylik. Mert íme, miket is tartalmaz – a numerus clausus néven ismertté vált 1920/XXV. törvénycikk előtt 698 évvel:

“24. Az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselése ellen
Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.”

Hát ez sem egy Függetlenségi Nyilatkozat nívójú szabadságokmány! Úgy hogy talán mellőzhetnénk a melldöngető pátoszt, az álságos példálózást, másramutogatást, relativizálást. Genetikailag – vagy csak kisebbrendűségi komplexusunkból kifolyólag – fajgyűlölő nemzet tagjai (legoi?) vagyunk; ennek a rég- és újkori nyomait eltüntetni kéne hallgatag fiókok mélyére, nem tiszteltetni, tömjénfüstileg. Szó ami szó, alkotmányt sem iPaden, hanem a nép szívében szokás megírni. Már ha érthető, mire gondolok.

A mérsékelt termetéhez illő szuperegójáról hírhedt vezetőnk irodájában felállított méretes földgömb (kerekecske, gömböcske) mindent elmond pszichológiailag is releváns közállapotaink főuráról. Nem azért, mert az annyira naprakész, hogy még a Trianon előtti Magyarország fedezhető fel rajta. Hanem mert az a kontinensi (és sőt!) vezetői szerepre törő, magát államférfinak vélő figura, aki Chaplin: A diktátor című filmjének közismert jelenetsora után képes ilyesmivel blamálni magát, ott tényleg valami baj van az emeleten. És nem a karmelita kolostor emeletére utalok. Nem mentség, hogy az orbániroda földkereksége a Perczel-glóbusz hasonmása, azaz egy echte antikvitás másolata. A nagyközönség számára nem ez ugrik be, hanem a filmben látott földgolyóra asszociál mindenki. (A fáma úgy tartja: e film láttán a felzaklatott Hitler parancsot adott Ötödik Hadoszlopának a zsidó borbélyt alakító Chaplin kinyírására – amit vélhetőleg csak Amerika hadbalépése akadályozott meg.)

A nagymellényű önteltség, az önelégült nagyképűsködés, az urambátyámság cimborasszói mindennapjaink pregnáns elemei, minden szinten. Ossza az észt szinte mindenki politikán belül és kívül – holott lehet hogy abból van neki a legkevesebb. Mert amíg sűrűbb fillérre vágyó szolgalelkek léteznek, addig kereslet is mutatkozik a hergelő nagyzolás iránt. Közben pedig – a megkérdőjelezett jogállamiság leple alatt – dúl a jogfosztás. Megtörténik mindaz, amihez hasonló – későbbi hozzáállása szerint – sosem történt meg. Lehazudják a csillagokat is az égről – vagy mindegy mit, csak káprázzon a szem a csilló-villózástól, duguljon el a fül a hanghatástól. Többször használatos fűrészporral etetik a fiatalságot.

A nemzeti összetartozást is összeállítják előbb-utóbb, csak jó sok kockafejű, egokezeletlen kicsi lego kell hozzá.

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!