Május 1,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Darázsfészekbe nyúltak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,614,500 forint, még hiányzik 385,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sok egyéb után és mellett a színházak beszántása is megkezdődött. Orbánnak nem volt elég, hogy szinte már mindent megkaparintott, amit meg lehetett kaparintani ebben az országban, még több kell neki. Úgy tűnik, a Fidesz képtelen uralkodni a hatalma felett és egy olyan, a budapestiek számára fontos területet is, mint a színházak világa, a sajátjává kívánja tenni. Az persze már eddig sem volt titok, hogy Orbán célja a színházak nemzetivé tétele. Ott ne lehessen olyan darabokat játszani, amelyek nem a nemzet egységét vagy a hazeszeretet érzését erősíti. Holmi liberális darabokra nincs semmi szükség. Eddig ezt a Nemzetin kívül elég kevés helyen tudta megtenni, hiszen a budapesti színházi világ elég színes, az nem egyetlen színházra épül. Társulatok tucatjai, kisebb és nagyobb színházak színesítik a palettát, amelyet az emberek már több mint száz éve élvezhetnek és szerethetnek.

Egy törvénmódosító javaslattal azonban felkavarták az állóvizet, amit követően kapóra jött nekik – ne higgyük, hogy véletlen az eset „hirtelen” előbukkanása – a Gothár-ügy. Már az elején leszögezném, hogy semmi esetre sem akarom felmenteni Gothár Pétert. Azt azonban látni kell, az ő esete kellett ahhoz, hogy a kormány hatalmas kampányt indíthasson azért, hogy a társadalom számára is elfogadhatóvá tegyék: gyakorlatilag állami cenzúra alá helyeznek minden színházat. Ugyan a kormánypárti politikusok és megmondóemberek a mai napig próbálkoznak azzal, hogy eladják a történetet és elfogadhatóvá tegyék a cenzúrát, mégis úgy tűnik, hogy a színházi közönség és közösség nem hülye. Az emberek nem fogadják el azt, hogy egyetlen eset miatt – noha Gothár ügye még lavinát is elindíthat – államilag kellene megregulázni az összes létező magyarországi színházat.

A szexuális zaklatásoknak – történjenek azok bárhol is – következményei kell hogy legyenek. Azt hiszem, ebben társadalmi konszenzus van, akár a jobboldalról, akár a baloldalról beszélünk. Azonban ezt az ügyet felhasználni arra, hogy cenzúrázhassák a hazai színházakat, egyszerűen nem lehet. Sőt, nem lehet semmilyen olyan ügy, ami ezt indokolhatná. Ezek egyéni esetek, amelyeket külön-külön kell megvizsgálni, levonni a konzekvenciákat, és javítani a rendszeren, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. Viszont nyilvánvalóan látszik, hogy nem ez a kormány célja, a Gothár-ügy ugyanis csak alibi az egész salátatörvényre, amelyet már jóval az ügy kirobbanása előtt megalkottak és be is nyújtottak a parlamentnek.

A magyar színházak függetlensége nem vitatéma. A művészet megszűnik létezni, ha szabadságát elveszíti. Orbánék belenyúltak egy darázsfészekbe, aminek még meglesznek a következményei, pláne úgy, hogy Karácsony vezetésével Budapest felvette a harcot a diktatúra ellen. Amilyen csendes és visszafogott volt Karácsony, olyan talpraesett és harcias megválasztása óta. A Fidesz vélhetően alábecsülte a főpolgármestert, aki nem adja könnyen magát. Ezt az is jól mutatja – több egyéb példa mellett -, hogy a hétfőre meghirdetett tüntetésen ő maga is részt fog venni. Ez a tüntetés a színházakért és a kultúra függetlenségéért szervezedők, emellett egy petíciós is született a kulturális élet szétverése ellen, mostanig már közel 27 ezer ember aláírta.

A karácsony egyre csak közeledik, miközben a kormány egyre csak hergeli az embereket. Az időpont vélhetően nem véletlen, mint ahogy erre jó példa a tavalyi rabszolgatörvény nem sokkal karácsony előtti megszavazása is. Most ugyanezt próbálják meg eljátszani a színházak, valamint az ellenzéki pártok és független politikusok megregulázásával. Feltételezem, hogy a lista még bővülni fog karácsonyig, a kérdés már csak az, hogy mikor lépik át azt a bizonyos vonalat, ahonnan már nem lesz visszaút? Mi lesz az, ami emberek tízezreit, százezreit fogja az utcára hívni? Mi lesz az a módosító javaslat, ami már a többségnek túl sok lesz?

Tavaly a decemberi tüntetéseket az ellenzéki pártok és politikusaik elbaltázták. Nekik volt elsősorban köszönhető az, hogy a feszült helyzet végül a szokásos apátiába fordult. Azóta azonban sok minden megváltozott, az ellenzék kezd valóban öszefogni, a téglák elkezdtek kihullani a NER falából. A Fidesz nagy hibát követ el, ha úgy hiszi, az ellenzék támogatottsága a tavalyihoz hasonló. Elég egy komoly tüntetés, ahol az ellenzék okosan taktikázik, és máris fordulhat a kocka. A főváros már régen nem Orbán uralma alatt van, márpedig a fővároson áll, vagy bukik ez a rendszer. Mert lehet, hogy Orbán a vidékből nyeri az erejét, azonban a forradalmak és szabadságharcok nem Karancslapujtőn vagy Hugyagon, hanem Budapesten vagy Szegeden kezdődnek. A Fidesz hibát hibára halmoz az októberi választások óta, és már csak idő kérdése, hogy egy újabb hiba miatt veszélybe kerüljön a hatalmuk. Hogy ez a színházak cenzúrája miatt vagy az ellenzéki pártok ellehetetlenítése miatt fog kialakulni, az még kérdés. Az biztos viszont, hogy hamarosan ki fog derülni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.