Jelen esetben számokról lesz szó. Kicsit unalmas, tudom, viszont időnként hasznos ahhoz, hogy jobban lássuk a valóságot. Nem a párhuzamost, amiben a magyar „nagyok” élnek, csak azt, ami a kisebbek életét is nagyon komolyan befolyásolja.
Év vége van, a napi rutinfeladatok mellett összesítéseket, beszámolókat, konkrét számokat is elvárnak az ember lányától a másmilyen nagyok – a regionális és az uniós főnökség. Ugyan, számoljatok már, gyerekek, két terepmunka között, kellenek az adatok.
Kellenek, egyetértek, bár utálom csinálni, mint minden adminisztrációt. Mert bár emberekről és az ő sorsukról szólnak majd a táblázatok, ez mégis a nemszeretem része a munkának. De meg kell csinálni, így belebúvárkodtam magam mindenféle statisztikába.
Muszájból a KSH adatai között is próbáltam eligazodni. Menekültügyekkel foglalkozva minden magyar hírre is kíváncsi vagyok a témában. A napokban újra, mert állítólag ismételten meg kell hosszabbítani a migráns-helyzettel kapcsolatos (v)álságcirkuszt. A valódi krízishelyzetekről órákig tudnék beszélni, de most hegyeznem kell az agyam a magyar határon tapasztalható rettenetes állapotra. Amelyet csak a kivezényelt több ezer rendfenntartó tud kordában tartani. Pár centis alagutat ásott valaki, állítólag, a remek kerítés alatt. Amin át árut csempészni esetleg lehet, átkúszni embernek nemigen. Képtelenségnek tartom, hogy valamelyik hazánkfia benyeli ezt a sületlenséget, de tudom, mennyi minden lenyelésre került az elmúlt években, így maradok akár egyedül is a véleményemmel.
Na szóval, KSH adatok. Először az angol nyelvű verzió kerül a képernyőre, és bármennyire keresem, nem találok idén júniusi adatoknál frissebbeket. Vannak oszlopok, ahol már áprilisban lefagyott az adatfeldolgozás, a legszembetűnőbb ezek közül a „menedékjogot kérők” rovat. Tiszta véletlen lehet, én nullára tippelek, de az mégis csak olyan ciki, egy kiválóan teljesítő, gazdaságilag dübörgő, tejjel-mézzel folyó …isztánban, hogy inkább nem kell eleget tenni annak az uniós kötelezettségnek, amit úgy hívnak: korrekt adatszolgáltatás.
Akkor jöjjön az unalmas rész, néhány szám. 2018-ban 671 ember kért hivatalosan menedékjogot Magyarországon. Legtöbbjük iraki, pakisztáni és szíriai. Horribilis szám, kétségtelenül. Bőségesen elegen lennének ennyien is ahhoz, hogy elpusztítsák a magyar kultúrát és az európai civilizációt. És indokolja ez a szám azokat a milliárdos költségeket, amelyek az undorító kerítést védelmező rendőrök, katonák és kutyák emésztenek fel. Nem tőlük sajnálom a fizetést – a hülye intézkedések háborítanak fel.
Ha már itt tartottam, megnéztem, mennyien vándoroltak ki Magyarországról ugyanakkor. Csak szerettem volna megnézni, mert a táblázatban az szerepel, hogy 2010-től, további évek említése nélkül. Összesített adataik szerint ebben az időszakban (vajon hány évet kell érteni ez alatt?) majdnem 24 ezer magyar menekült el az országból. Ja, bocs, csak emigrált. A Kánaán helyett a londoni kórházat, a holland építőipari céget, a belga informatikai vállalatot, az olasz magánvállalkozást, a németországi manager-séget választva a megélhetés napi gondjai és a politikai agymosás helyett.
Nem lesz ez így jó, lássuk az eredeti, vagyis magyarul közzétett KSH számokat, gondoltam. És dobtam egy hátast, pestiesen szólva, mert ezt találtam.
Mindenki megítélésére bízom, hogyan értékeli ezeket a számokat.
Tudom, hogy a „próbálkozók” száma általában több, mint amit a számokból látni lehet. Ettől még az évek óta tartó pofátlan hazudozás a kormány és médiája részéről a „veszélyt” illetően ilyen egyszerűen leleplezhető.
Ebben a dologban is, ahogy minden másban is. Csak a vakhitet ez nem érdekli, a feltétlen imádatot sem. A tények makacs dolgok. Ideje lenne annak, hogy minél többen tudjanak a napi szintű megtévesztésekről, a cinikus átverésekről, a semmi ellen való hazafias küzdelemről. Talán megértenék, hogy az sem igaz, amit kérdeznek tőlük, akár nemzeti konzultáció néven is – mert tökre nem érdekli a „kérdezőt” a válasz. Szemfényvesztés, ál-demokrácia, ócska manipuláció az életükkel. Addig is, amíg rájönnek minderre, lehet rettegni a migránsoktól. Utálni őket, soha nem találkozva velük, semmi sem tudva róluk. Hajrá, FIDESZ, hajrá, magyarok…
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.