Június 3,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Egészségtelenségünkre. Szívni nem, de vedelni lehet

Kiheverhetetlen. Éppen évfordulója van annak, hogy a családunk barátjának autójába belerohant egy másik autó. Totál részegen vezetett az ürge. Ő életben maradt, a barátunk nem. Azért jutott eszembe most is Feri, mert a közpénzlopó rádióban hetek óta nyomatják: nagyon sok a baleset az utóbbi időben. Figyelmetlenek az autósok meg fáradtak meg óriási a forgalom. Meg sokan vezetnek ittasan. Még mindig nem bírják felfogni: piálsz, vagy vezetsz. A Ferit halálba küldő részeg autós kapott két év felfüggesztetett. Ennyit.

És akkor azon gondolkodtam a rádió pánikolása közben, hogy miért nincs szeszügyi biztos akkor, amikor szívó biztos az van. Lázár János a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos. Szép neve van. Talán lehetne a nemalkoholisták védelméért felelős miniszterelnöki biztos is. Nem?

Együtt szívunk, így is, úgy is. Az is, aki nagyokat slukkol a cigijéből, az is, aki mellette áll, ül. Egészségtelen. Tegyünk hát valamit – pattant ki Lázár János agyából a mesteri terv. Dohányban nála nincs hiány, csak az a baj, hogy helyette is mi szívunk. Tulajdonképpen beszüntetné a cigizést Lázár – akkor, amikor a kedves Fidesz-hívőket elárasztották trafikokkal, majd minden településen narancssárga dohányboltok születtek. Jó buli lett ez! Lehet vele kurva sok dohányt keresni.

Nem is értem, Lázár a füstölőket regulázza, miért éppen ő ne pofázna az emberek magánéletébe. Rendben, valamilyen szinten lehet tenni a káros, ártó szenvedély ellen. Ugye. Miután már a kábítószerezőket nyakon csípték, talán Borkai Zsolt bukta fideszes polgármester az egyetlen magyar állampolgár, aki, ha szítt is, az nem olyant szítt – vele kíméletes a hatalom, az igazságszolgáltatás. Majdmégjóhogy nem rögtön dutyiban végzi szegény mámoros szexbáró egy kis fű miatt.

Rémségesen nehéz folyamat ez, a dohányzásról leszokni is. Értem én a jó szándékot, de azt nem, hogy a pöfékelőket számkivetettnek ítélve mondassák le a döntés szabadságáról. Választási lehetőség nélkül: hol és mit lehet. Maradjunk annyiban, hogy a füstölés intelligencia kérdése is: nem fújom képen a kiskölyköt, ha előttem áll; ahol nem szabad szívni, ott nem szabad, lehet tiszteletben tartani. Azért az pikáns helyzet, hogy kocsmában, sörözőben nem lehet rágyújtani, de tajtrészegedni igen.

Csakhogy. Miért van olyan érzése sokaknak, nekem is, hogy szeszelni mindig is bocsánatos bűn volt. Hangulatilag az olyan férfias, meg már egyre inkább nőies is. Ne dumáljunk mellé, ami árt, az árt. Azért a mindenkori Állam bácsi igyekezhetne olyan színvonalú megélhetésre esélyt adni, hogy ne kelljen naponta telenyomni a hamutartót csikkel, vagy vedelésben keresni a stresszoldót. Tudjuk, akkor sem az lesz a borozó bejáratára írva: Kakaóbár.

Mert az úgy is van: mutassanak nekem a Nagy Nemzeti Egészségvédők olyan embereket, akik néhány szál cigaretta elszívása után nikotinkómában szétverték a kocsmát; eltángálták otthon az asszonyt… A kormány gondoskodik arról, hogy a szívni valóhoz a lehető legkörülményesebben jusson hozzá a vásárló. Vedelni korlátok nélkül lehet ebben az országban: a pia nem drog, nem káros élvezeti cikk… Jól berúgva, önkívületi szeszmámorban lehet autózva halálra gázolni ártatlan embereket; lehet ölni; véresre verni cseppnyi lányokat, fiúkat; sőt, lehet harminc kilóra lefogynia az alkoholfüggőnek. ‘Oszt még állami bólintással főzik is az ilyen-olyan kotyvalék pálinkát.

Lázár fenyeget: nyista dohány, főleg hogy már a saját erkélyeden sem. A taknya-nyála egybefolyik pálinka-, bor-, sörvedelők pedig nyugodtan terrorizálják a környezetüket… Nálunk ez az élvezeti (döntés) állami szabadsága.

Józan (az biztos) paraszti ésszel (bármi lehet) én pontosan azt gondolom, hogy az egészségtelen szívásba csak később lehet belehalni, a vedelésbe azonnal is, kioltani mások életét. Mert a barátunk nem egy doboz cigarettába halt bele.

Valahogy úgy vagyunk, hogy a cigarettázó után nem marad más, csak a csikk; az alkoholista után nem marad más, csak az üres üveg. Hát így, mindannyiunk egészségtelenségére.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.