Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hogy vagy?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

– kérdezi a párom, amikor látja reggelente a vérnyomáshiányos támolygásomat a lakásban. Egy fintor a válasz ilyenkor, mert pontosan tudja, hogy beszélni sem vagyok képes még hosszú percekig a tea előtt.

Hogy vagy, que tal? – kérdezik a kollégák az irodában, amikor beérek, és a mindenki által használt válasz az, hogy jól, minden rendben van. Ilyen a spanyol mentalitás – ha nyakig ér a kaki, akkor is azt mondjuk, hogy „muy bien, gracias.” Sok együtt töltött idő és némi nem üdítőital elfogyasztása után derül csak ki, hogy rákos a testvér, a gyerekkel gondok vannak, a hitelt alig tudják törleszteni, és tegnap összebalhéztak a vacsoránál a párjával.

Hogy vagy? – kérdezi őszinte érdeklődéssel a barátnőm, akivel egy napon születtünk, igaz, sok év különbséggel, de lelki társak vagyunk, már csak skorpióilag is. Meg tudunk beszélni mindent – annak ellenére, hogy sok ezer kilométerre élünk egymástól. Ő nemsokára anyuka lesz, én háromszoros nagymama vagyok. És mégis, olyan sok közös témánk van..

Hogy vagy? – kérdezi a főnököm, miután visszatérve egy nehéz munkából, csak kotorászok a papírjaim között, mert az átélt élmények után nem tudom, mivel is kezdjem a kötelező adminisztrációt. Nem válaszolok, mert tudom, hogy nem is vár választ – sejti, hogyan vagyok.

Hogy vagy? – kérdezi az itteni magyar ismerősöm, akivel összefutok az utcán. Nem tudom kikerülni, bár nagyon szeretném, mert a válaszomra sem várva belekezd abba, hogy miben kellene hogy segítsek. Udvariasan elköszönök, mert tényleg sietek.

A bíróságra, ahol az egyik „ügyfelünk”, egy menekült ügyét tárgyalják. Afrikai származású professzor, aki politikai menedékjogot kért az országban, viszont a hátizsákjában drogot találtak. Innentől köztörvényes bűnözővé válhat, akár. Nem az övé a cucc, mondta, amikor bilincset raktak rá, és tőlem annyit kért, értesítsem a családját, hogy épségben megérkezett Európába. „Jól vagyok, üzend meg nekik, légy szíves. Köszönöm.” A szemüvege olyan, mint John Lennoné volt annak idején.

Hogy vagy? – kérdezi az unokám, aki olyan, mint ha itt lenne mellettem, pedig csak a kamera segítségével látjuk egymást. Figyelmesen hallgatja, amikor mesélek arról, hogy vele ellentétben még nem olvastam a Harry Pottert, de most, hogy ő már lassan befejezi az első kötetet, én is nekifogok. Mind a nyolc éves bölcsességével azt mondja: „Nagyi, szerintem ne spanyolul olvasd, sokkal jobb lesz, ha magyarul csinálod.”

Magyarul csinálod… Természetesen mosolyognom kell e szavakon, mert a magyarul csinálni  annyi mindent jelent ma…borkaizni is magyarul van csinálva, egy közösség tagjaként, az előnyöket élvezve bele lehet csinálni a közös palacsinta középébe Hungary feliratú tábla mögött ülve. Magyarul lehet embereket közmunkás néven rabszolgaként használni, magyarul olyat is lehet csinálni, megszavazott törvények alapján, amiket semmilyen más uniós országban nem lehet.

Hogy vagy? – kérdezi az író barátom, aki már régen nem Magyarországon írja a remek történeteit. Amikor belemelegszünk a beszélgetésbe, egyszerre csak elsírom magam, mert olyan kilátástalannak tűnik sok dolog. Hüppögve mondom, hogy orbanisztán reménytelensége, hogy az „Örök tél” című film kapcsán olvasott minősíthetetlen hozzászólások, hogy a pécsi, bokatörött ismerősöm kórházi kalandjai, amelyek szinte hihetetlenek, hogy a…

Csend van a vonal túlsó végén, és mikor elhallgatok én is, a hüppögés is, halkan annyit mond:

– Vannak örök érvényű dolgok. Assisi Szent Ferencnek tulajdonítják eredetileg az alábbi gondolatokat. „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni. Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között tudjak különbséget tenni”. Légy jól azt kívánom, és csak azon akarj változtatni, amin tudsz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.