Mindjárt itt a tél, a hideg, meg az influenza szezon.
Nem szeretünk betegek lenni. (Ki az a marha, aki szeret?) Ezért úgy döntöttünk, hogy idén ismét beoltatjuk magunkat. Kulturált falu a miénk, a doki – illetve az asszisztense – szombat reggelenként kizárólag az influenza elleni védőoltás beadása céljából egy órás rendelést tart. Elfáradunk a rendelőbe, ami hál’ Istennek tök üres, pedig azt hittük, hogy hemzsegő embertömegek fognak tolongani a váróban. De nem. Mi vagyunk az egyetlenek. A többséggel nyilván elhitette valami fősegédsugalmazó, hogy bele fognak halni a védőoltásba. Hurrá. Előzetesen már érdeklődtünk, hogyan is megy ez a dolog: kell-e kérni receptet a szerre, amit kifizetés után beviszünk a rendelőbe, ahol aztán belénk fecskendezik. Nem. Ebben a korban már ingyen jár. Mi???? Ebben a korban??? Igen. Hatvan felett. Na itt aztán megáll bennünk az ütő. Hatvan felett. Ja. Hát ez már ránk is vonatkozik. Na jó, legalább valami hasznunk is van a vénségből. Az asszisztensnő hosszasan nézegeti az adatainkat, majd a biztonság kedvéért huszonnyolcadszor is megkérdezi, hogy hány évesek is vagyunk? Annyi, vazze… csak igyekezzé’ má’, mert még kb. hetven mázsa fát be kell cipelnünk a kertből, meg be kell gyújtani, meg főzni, meg enni adni a kutyáknak, macskának, a lakás meg csupa kosz, meg… egyáltalán… rengeteg dolgunk van. Beadja. Nem fáj. Csak éjjel. A felkarunk baseball játékos méreteket ölt, de kit érdekel, rá kell gyúrni…
Fahordás, begyújtás, bevásárlás, főzés, stb. Kicsit azért le kell ülnünk, elfáradtunk. Már nem fáj ugyan a karunk, csak… csak a lelkünk. Itt ülünk, egészségesen, jó erőben, de élemedetten… és eszünkbe jutnak ők… barátok, kollégák, akik negyven-, ötvenakárhány évesen elmentek. Ők, akik soha nem érték meg ezt az élemedett kort. Akiknek már nem fáj egy oltás, nem szenvednek influenzától, porckopástól, meg semmitől… és reméljük, hogy mi még jó pár évig élvezhetjük az ingyenes védőoltást…
Sági Zsuzsanna
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.