Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Vakisztán

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Végre valaki vette a bátorságot, és megmondta a tutit. Amit ugyan sokan tudtunk ebben az országban, de ennyire lényegre törően, beismerés jellegűen, felelősen eddig még senki nem fogalmazta meg.

 „Egyszerűen fel kell fognia mindenkinek Magyarországon, hogy jelen pillanatban képességbeli hiányosságok vannak. Ezt elég egyértelműen ki kell jelentenünk.”

Marco Rossi szövetségi kapitány jelentette ezt ki a walesi bárdok földjén, az M4 Sport-nak adott interjúban. Kemény szavak ezek egy – a kormánypropaganda fogalmai szerint: – migránstól. Még akkor is, ha  ő a magyar válogatott focistáiról beszélt ily keserűen a legutóbbi vesztes meccs után. Merthogy oda a remények – már csak vigaszágon juthat ki esetleg a csapat az EB-re. 

Ha valamit, hát egy dolgot biztosan jól megtanultam a Fidesztől: azt értek félre, amit csak akarok. Én ezt a mondatot például élből a politikai élet kormánypárti kulcsszereplőire vetítettem ki. Jelentsük ki: igen, képességbeli hiányosságok vannak kormányon belül – az überkirályt is beleértve – és kormányközelben egyaránt. Pillanatnyilag, azaz kb. 10 éve. Mert mi tíz év egy ország életében? Egy pillanat, vagy még annyi sem.

Ki minek nem mestere, hóhéra az annak – tartja a gyakorta fanyar magyar népi bölcselem. Mit tehet, aki nem érti a dolgát? Azt teszi – mást -, amihez ért! Nem tud kormányozni? Csak téblábol az ideológiák, a lehetőségek tömkelegében? Elefánt a történelem porcelánboltjában? Félretol mindent. Inkább azt csinálja, amit jól tud művelni: lop, csal, hazudik, tilt, korlátoz, fenyeget, ellenségképet fest. Mert ehhez ért. A mondvacsinált kétharmad bármire felhatalmazza – nyugtatgatja magát. A tehetségtelenségre is.

Ez van. Már strómannak is csak képességbeli hiányosságok birtokában lehet alkalmas a szerencsés kiválasztott. Motoszkál bennem: valahol lennie kell egy kiképzőközpontnak, ahol az átlagos értelmi adottságokkal és legalább érettségivel rendelkezőket (nem is beszélve a még képzettebbekről) valamiféle speciális, gyakorlatorientált tanfolyamra kötelezik. Ahol szókincs-leépítés, hallgatóbarát visszafejlesztés, flexibilis trógertréning meg hasonlók adják a tananyag gerinctelenségét. Ott órák alatt megtanulható a köcsögduda – közismeretlen nevén: huhogó döfü – verbális  használata, az interjúadás elkerülése, a hitelesnek tűnő gyurcsányozás, a bármi létezőnek a jelentőségteljes Megtekintése, a nyelvgörcs az összetett szavak kimondásakor. Nyilván neves előadók garantálják a kurzus teljes színvonaltalanságát. Végre katedrához juthatott ott akár a Nagy Alekosz is, aki egyszemélyben leképez bármilyen képtelenséget. Az anno kamerák előtt pelenkázó Szandi vélhetőleg megtanítja, hogyan kell tisztába tenni a tisztázhatatlant. Balázs Péter pedig a seggnyalás és a Kossuth-díj rejtett összefüggéseiről ad esetleg – kampányfilm-vetítéssel szín(művész)esített – órákat. 

Övék az ország, maguknak építik. Mi, a többiek itt utoljára akkor markoltunk kőműveskanalat, amikor a szocializmust építettük. Azutántól csak leépülünk, szégyenszemre. A képességhiányosak igaziak helyett díszes keretelésű vakajtókat, vakablakokat alakítottak ki a nagy közös épület falaiba. Ránézésre mindjük olyan mintha valódi lenne – csak éppen nem az. Hamis valamennyi. Az építészet felől nézve, ezek tagoló- és díszítőelemek, melyek a térérzet növelését szolgálják. Zárt helyen ugyanis sosincs elég tér. 

Maximális korrupció, zéró kijárás és kilátás. Az ajtó- és ablakforma bevágásokra néhol fatáblákat is felszereltek, és szekrény gyanánt használják. Ott tárolják, amit elzabráltak. Tetszetősek a rézkilincsek, de a zár kulcsa titokzatos zsebekben búvik. Olykor átjárókba botlasz: vakon tett ígéretekbe. Vezetnek az átjárhatatlanban – vak folyosókon, sehonnan sehova. Repedéseket észlelsz a vakolaton – nem tágulnak, hiába kaparnád, tíz körömmel akár. A falnak nemcsak füle van – oldalán itt-ott mélyedések: fülkék. A fülkeforradalmárok időnként körülpisilik.  Megfoghatatlan mondatok, elsikló arcok a foncsorját vedlő tükrökben. Fürge felhőket képzelsz a málló mennyezetre. Álmokat festesz a csupasz falakra, vakra sírt szemekkel. Nyomaszt a baráttalanság, a süket semmi. Nem akarsz itt élni, de itt az életed: ahol vak ajtó vezet világtalan ablakot. Néha hallod, hogy nyikorogva nyílik valami. Biztos a szél. A szél? Hol surranhatott be? És honnan ez a pisla fény is?!… Lehet ott bejárat, ahol nemhogy kiút – kijárat sincsen? 

Azt is mondta a focikapitány, hogy ő akár holnap lemond, adott esetben. Hát ez az, amit ez a kormány soha nem fog meglépni. Titkon már lázas munka folyik annak a választási jogszabályi környezetnek a kialakítására, amely elveszi az ellenzék maradék esélyeit. A civil szervezeteknek kiáll a szekerük rúdja a választásokon való részvételből. Civilkedjenek a partvonalon kívül, a labdát a hatalmasok eddig sem az ő lábukra szabták. Eddig jó volt a győztesnek járó vokskompenzáció. Most, hogy látszik: az ellen is triumfálhat, megy a kukába a privilégium. Fennforog a választási regisztráció bevezetésének a veszélye is. is, De ki tudja, mi más vakmerőt fognak még kitalálni törvényalkotási szinten – vagy annál is lennebb. Ha mégis veszítenének: hol van az megírva, hogy a zsebükből kikandikáló államelnök feltétlenül a győzteseknek kell adja a kormányalakítási megbízást?!…

Álnokság, ál-világ. Mennyország helyett menj-ország. Közben meg elzúg Európa és a művelt világ mellettünk? Bánja kánya! Üsse kő! 

Kő kóla? Egy a dolgod: kövesd, szeresd a kormányt – minden eddigi kormányok legvakabbikát!

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.