NEHAZUGGY

Társasjáték. Egy dobókocka van. Mindig ő van fölül

Tóth Ilona | 2019. November 23, Szombat | 12:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Társasjáték. Egy dobókocka van. Hat oldala. A számok hiányoznak. Egy emberé. A tábla 93 ezer négyzetkilométer. Magyarország. A hazánk.

Leül bársonyszékébe, lába a múzeumi török szőnyeggyűjtemény egyik darabját tapossa; Vaszary János, Feszty Árpád festményei, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobra is vigyázza nagyságát. Nemzeti kincsek kölcsönbe. Csak neki.

Dob. Találat. Ő van fölül. Képeket néz: ócska vizipisztolyával lövi szembe a szomszéd gyereket, majd rátámad. Rohadt ellenség vagy, menj haza! Apja ordít, fogja be a pofáját, ne bántson senkit, nyomatékul nagyot suhint ostorával a gyerek hátára. A gyerek röhög: úgysem fájt! He-he-he!

Nem lép a táblán, egyet lépni nem érdemes. Kevés. Többet akar. Messiás akar lenni.

Dob. Találat. Ő van fölül. Összpontosít. Mindenkit félrelök. Utálják. Arrogáns, nagyképű és akaratos. De fél. Bezárkózik kollégiumi szobájába. Csend legyen! Pihen. Nincs kontrollja. Nem tudja, mit tud, mit nem tud. Csak akar(om). Bármit. Nem mondja meg neki senki, hogy nem jár neki bármi.

Dob. Találat. Ő van fölül. Kiabál. Mutogat, száját mikrofon takarja. Szidja az elmúlt rendszert, vele apját-anyját. Benne éltek. Kárpótlásul a papa bányát kap. Kommunistái pozíciókat. Kövéreket. Kizavarja a megszállókat, aztán visszaengedi őket: továris szpasziba után diktátoroknak da, yes. A nép nevében. Szobrot akar meg stadiont. Stadionban szobrot. Nézi a képet: kifekszik a gyepen. Hasal, eltaknyolt kép róla. Mászik, mint a kétéves. Tehetségtelen. Csak a rugdosást gyakorolja. A labda pattog, ki kell szúrni. A pattogókat meg kell semmisíteni.

Dob. Találat. Ő van fölül. Ül a trónon. Az emberekét foglalta el. A karfa korrupcióból van. A háttámla lopásból. A bársony ülőke belőle van. Gondolkodni akar, de csak hisztizni és hergelni bír. A lába nem ér le a földre, lóg a levegőben. Nem tud a saját lábán állni. A nép a mankója. Arany mankót kapott tőlük. Szereti őket – ha csúsznak-másznak előtte. Kézcsókkal. Nézi a portréját: sárgul a gyűlölettől, a demokrácia, a jog, az alkotmány – pártja rongyolódó csipkébe szaggatásától. Tetszik neki. Ez ő meg a privát magyar nemzete. Családi köre – ki-ki luxus nyugalomban.

Dob. Találat. Ő van fölül. Piszkálja a fülét. A halhatatlansága viszket. Kaparja. Az övé minden törvény, szabály. Így támogatja magát, eteti a klientúráját. A kezéből. Mindenki más tiltó listán. Hamis barát, szószegő. Álságos jelszó konzultáns, így akar az együttműködéshez legalitást. Isteniségéhez. Álnok egységéhez egységes ellenség kell. Demagóg, nyers, mint a tavaszi karalábé. Kiköpni való.

Dob. Találat. Ő van fölül. Hányingere van a tisztességtől. Nem Grétsy-tanítvány. Szókincse: tizenegytől húszig. Érti a népe. Huszonegyeznek vele. Saját hitét gerjeszti fanatikusan. Harapnak rá a nemzethy kutyák. Csontért. Zsugorodik az esze, zsugorodik a magyar(ság). A lerottyant Európa az igazi kihívás. Nélküle. Hamis kártyás: újra osztó. Keze az asztal alatt. Csal. Agyak, lelkek ura. Lelkiismeret nélkül.

Dob. Találat. Ő van fölül. Csak a profit. Innováció, kreativitás kizárt. Stadionok építéshez már nem kell. A hozzá lojálisok csukott szemmel, nyitott zsebbel megcsinálják. Nézi a 93 ezer négyzetkilométernyi magyar társasjáték táblát. Nyájas nyája zöldet legel; a marha csordától retteg, ridegtartásra kárhoztatja őket; tudást, akadémiát, egyetemet, iskolákat sorol be a birkák közé. Bégessenek. Az állam ő. Semmi nincsen ingyen. Csak neki. A tehetségeket kitereli a országból vagy kitekeri a nyakukat vagy beédesgeti őket milliárdoktól ráncos gatyájába. Magán rendel. Nagy ára van doktor diktátornak. Kényszerzubbonyban az egészség, a melós, a nemzeth szabadsága.

Dob. Találat. Ő van fölül. Az erkélyén sír a fővárosért. Odalett. Brüsszelben ő lett oda. Nem számít. Egyedül a demokrata karéjban. Kinn a nyelve. Nyálazva akar lázadni. Nagyon csúszik az útja. Bezárják előtte, mögötte az ajtót. Evickél léte perifériáján. Ott nincs fény, nincs felvilágosodás, ott ostorcsapás van. Nem fájt. He-he-he! Papokra harap. Imájukat rágja. Hazug állami csócsálás.

Dob. Nincs találat. 4-es van fölül. Mi van? Dob. Nem talál. 2-es van fölül. Mi a kurva isten van? Dob-dob-dob. 1-es, 3-as, 5-ös van fölül. Hol a kockám, hol az én kockám? Ül a trónon. Tüzesen, lázban. Lóg a levegőben a lába. Nem ér földet. Leugrik a bársonyból. Ott a tükör: benne alacsony, pocakos, félrebillent ajkú és homályos Messiás. Orbán névvel született. Lerogyik a török perzsára, két öklével veri, döngöli, szaggatja. Elgurult a dobókockája. Vége a társasjátéknak. Győztes nincs.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!