Mostanság gyakran hallom a „bakancslista” kifejezést. Mielőtt megnéztem volna ezt – az azóta egyik kedvencemmé avanzsált – filmet, soha nem hallottam ezt a megnevezést. Most már tudom, hogy a szóban forgó listán azok a dolgok szerepelnek, amiket mindenképp meg akarunk tenni, mielőtt „feldobnánk a bakancsot”…
Én még soha nem írtam és valószínűleg nem is fogok ilyen listát írni. Pedig lenne mit felsorolni. Nem lenne ugyan olyan extrém, mint a filmben szereplő két vagány pasi listája, de azért, talán… Csak egyet-kettőt „ízelítő” gyanánt: szeretnék delfinekkel úszkálni a tengerben, kezembe fogni egy medvebocsot és/vagy egy oroszlánkölyköt, szeretném látni Londont, a skót felföldet, az izlandi gejzíreket, a Tadzs Mahalt, szeretném élőben látni-hallani a Pink Floydot, beszélgetni Bruce Willis-szel (állítólag baromi jó fej), szeretnék elmenni egy dél-afrikai gyémántbányába, majd megnézni, hogyan csiszolnak ékszert a nyers gyémántból, szeretnék megtanulni agyagozni, korongozni, szeretnék lebegni a Holt tengerben, igazi sushit enni Japánban (még soha nem ettem “nem igazit” sem), szeretnék egyszer tök egyedül, korlátlan ideig kóborolni egy múzeumban… és a többi…
Hát, ahogy elnézem, egyik sem olyan haj de nagy „cucc”… de mégis. Nem is bakancslista ez, inkább álmok. Nekem – meg még jó néhány embernek – legalábbis. Egy része pénz kérdés, a többi meg szerencse dolga. Még jó, hogy az álmodozás – egyelőre – ingyen van. De maradjunk a realitások talaján. Legtöbbünk bakancslistáján két dolog biztosan szerepelne: nem „feldobni a bakancsot” még egy darabig, addig meg normálisan, viszonylag gondtalanul, nyugodtan élni… Azt hiszem, ez egyelőre elérhetetlenebb, mint a Tadzs Mahal, vagy a Machu Picchu…
Addig marad a bevásárlólista, a várólista, a feketelista… Meg a bakancs.
Sági Zsuzsanna
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.