Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Szülők a nyelvoktatásról: erről hallgat a kormány

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.
  • A több mint 6 ezer válasz alapján készült szülői felmérésünk eredményei szerint a hazai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a rossz nyelvoktatási módszerek, a tanárhiány, a gyakori tanárváltások, a tanári kontraszelekció, a túl nagy létszámú nyelvi csoportok, a nem a tudásszintnek megfelelő képzés és a túlterheltség.
  • Felmérésünk részletes statisztikákat közöl nyelvenkénti, iskolatípusonkénti, fenntartónkénti és településtípusonkénti bontásban is.
  • A kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam sikerében a válaszadó szülőknek csupán 30%-a bízik, és csupán 6% gondolja úgy, hogy erre a célra lett volna legfontosabb pénzt költeni.

Bár a kormányzat eredetileg idéntől a nyelvvizsgához kötötte volna az egyetemi felvételit, a tervtől végül el kellett állnia, hiszen jelenleg nem adottak ehhez az iskolai nyelvoktatás feltételei. A kormányzat azért vallott kudarcot az intézkedés bevezetésével, mert nem tett érdemi lépéseket az iskolai nyelvoktatás fejlesztésére. A kormányzat csupán egy szűk területen tett lépést: a diákok nyelvtudását 2×2 hetes külföldi nyelvtanfolyamokkal szeretnék majd javítani. Kérdéses azonban, hogy ez-e a legmegfelelőbb lépés, figyelembe véve annak költségeit is.

Felmérésünkben a szülők tapasztalatait, véleményét gyűjtöttük össze a nyelvoktatás jelenlegi helyzetéről. A részletes eredmények itt érhetőek el, ahol részletes statisztikákat közlünk nyelvenkénti, iskolatípusonkénti, fenntartónkénti és településtípusonkénti bontásban is. Bízunk abban, hogy az eredmények elősegítik a valós problémák feltárását, amelyet érdemi szakmai párbeszéd követ a pedagógus szervezetek bevonásával is, és ezúttal nem marad el a cselekvési terv megfogalmazása és végrehajtása sem.

A több mint 6 ezer válasz alapján készült szülői felmérésünk szerint a hazai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a következő:

  1. Rosszak a nyelvoktatási módszerek. Az esetek több mint negyedében a szülők kifejezetten elégedetlenek a nyelvoktatás módszereivel, túl nagy a hangsúly az elméleten (nyelvtan, szómagolás) a gyakorlati szóbeli és írásbeli kommunikáció helyett.
  2. A tanárhiány. Iskolatípustól függően a válaszadók 7-14%-a arról számolt be, hogy gyermeke iskolájában az elmúlt egy évben legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani.
  3. A gyakori tanárváltások. Minden iskolatípusban gyakran történnek váratlan tanárváltások, németből iskolatípustól függően 18%-27%-os, angolból 22%-35%-os gyakorisággal évente. A gyakori tanárváltások miatt a gyerekek nem tudnak érzelmileg kötődni a tanárhoz, és a folyamatosan változó, új tanítási módszerekhez és szabályokhoz való alkalmazkodás csökkenti az oktatás hatékonyságát és a gyerekek motivációját.
  4. A tanári kontraszelekció. Ez a folyamat nehezen számszerűsíthető, de a szülői visszajelzések egyértelműen utalnak rá. Szülőként nem tudjuk szakmai szempontok alapján megítélni a tanárok pedagógiai munkáját, azt azonban szülőként is láthatjuk, amikor az oktatás nem működik megfelelően. Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával. A gyenge tanári teljesítmény feltételezhetően sokszor arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció.
  5. A túl nagy létszámú nyelvi csoportok. A tanulók jelentős része (angol: 15%, német: 10%) 20 fősnél nagyobb csoportban tanulja a nyelvet. A túl nagy létszámú nyelvi csoportok megnehezítik az egyéni odafigyelést, kevesebb idő jut az egyes tanulókra és a kommunikációs szituációk gyakorlására.
  6. Nem a tudásszintnek megfelelő képzés. Az esetek csaknem felében (angol: 49%, német: 47%) a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. Az iskolai nyelvoktatás nem tud megfelelően alkalmazkodni a gyermekek tudásszintjéhez.
  7. A túlterheltség. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét. A nagy túlterheltség abban is gátolja a tanulókat, hogy a nyelvtanulásra kellő időt és energiát fordítsanak, még ha azt fontosnak is tartják.

Összességében a szülők nagy többsége elégedetlen az iskolai nyelvoktatás minőségével: a válaszadók többsége (angol: 60%, német: 56%) nem számít arra, hogy az iskolai oktatás biztosítani képes a középfokú nyelvvizsgát.

A kormányzat válasza a nyelvoktatás problémáira a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam. Ennek sikerében azonban a válaszadó szülőknek csupán 30%-a bízik, és csupán 6% gondolja úgy, hogy erre a célra lett volna legfontosabb pénzt költeni. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lett volna inkább hatékony.

A szülők közül nagyon sokan (36%) tartottak attól, hogy ha a kormány idéntől bevezette volna a nyelvvizsgához kötött felvételit, emiatt gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból. A szülők 58%-a nem tartott volna ettől, de közülük csupán 8% bízta volna a nyelvoktatást kizárólag az iskolára. 14% a családban, 36% pedig különórákon képzi tovább a gyermekét ahhoz, hogy a nyelvvizsgát teljesíteni tudja. A válaszadó szülők többségének egyértelmű véleménye (65%) szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. Épp ezért üdvözöljük, hogy végül a kormány is belátta, hogy ez a hibás döntés jóvátehetetlen következményekkel járt volna, helyt adott a civil és szakmai szervezetek tiltakozásának, és az intézkedést visszavonta.

A szülők nem csak statisztikákban, hanem szövegesen is kifejezték véleményüket, tiltakozva a gyenge színvonalú nyelvoktatás ellen. A nagy számú, több mint 1300 szöveges hozzászólást tematikus szülői véleménygyűjteményünkben tesszük közre, melyből jobban megérhető a problémák természete, a szülők gondolkodásmódja.

A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint rövid távon szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokhoz rendelkezésre álló jelentős anyagi források szélesebb körben is igénybe vehetőek legyenek nyelvoktatási célokra. Az ország kiemelt közérdeke, hogy gyermekeink számára minőségi nyelvoktatást teremtsünk. Elvárjuk a kormánytól, hogy a felmérés által jelzett problémák megoldására készítsen nyilvános, szakmai egyeztetéssel alátámasztott hosszú távú stratégiát, melyben konkrét határidőkre lebontott, számon kérhető célokat fogalmaz meg! Biztosítsák az ehhez szükséges erőforrásokat, beleértve a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülését is. Mindez szükséges ahhoz, hogy ne csak álom maradjon az, hogy a középiskola végére mindenki megszerezze a középfokú nyelvvizsgát.

Szülői Hang Közösség
szuloihang.hufacebook.com/szuloihang
Kapcsolat: [email protected]

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.