NEHAZUGGY

Lehetne örülni…

Horn Anna | 2019. Október 30, Szerda | 18:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Így, alig két héttel az önkormányzati választások után, sok okunk is van rá. Láthatóvá vált, hogy a NER taroló és egyedül való uralkodása ellenére sokan nem tudják és nem is fogják elfogadni ezt a rendszert.

Mégis kezd megkeseredni a szám íze. Szeretem az ellentétes ízeket, például az édes-savanyú, vagy a mézes-mustáros önteteket, a keserűeket nem annyira, de abból is jut időnként bőven.

De először jöjjön az édes-mézes. A Publicus Intézet telefonos felmérést végzett pár nappal a legutolsó választások után, és az eredmények azt mutatják, hogy az összefogott ellenzékkel 32 százalék szimpatizál a megkérdezettek közül. A Momentum és a DK vezet a szimpátia listán, 8-8 százalékkal, a többiek is van akiknek „tetszenek”.

Ehhez képest a FIDESZ-KDNP „csak” 29 százaléknak a kedvence. Ez már a savanyúság falatja a dolognak, hogy minden visszaélés, lopás és hazudozás ellenére minden harmadik megkérdezettnek továbbra is jó a betyárok hatalma. Lehet Borkait elvonatkoztatni a FIDESZ-től, mert ma már nem tagja – de az volt, amikor megválasztották mindazok után, amiről napokon át beszélt az ország. Az ő élete, viselkedése, munkássága egy emberben hozza felszínre mindazt, amit a párttársai művelnek tíz éve. Kisebb-nagyobb mértékben ugyanilyen az egész társaságuk – ki ingatlanokat, ki stadionokat, ki pénzt, ki orgiákat, ki cégeket gyűjt. Minél többet, mert a sokból soha nem elég. Tehát, minden harmadik megkérdezett… mi kell ahhoz, hogy akarjanak tisztán, vagy legalább objektíven látni? Milyen erőfeszítés kell ahhoz, hogy ezek az agyak 2022-re gondolkodni kezdjenek, szembesüljenek a valósággal – a büdös nagy országos valósággal – , és ne annak örüljenek, hogy választások előtt vehettek 30 forintért egy kiló krumplit?

Nagyon nehéz feladat, bárkinek és bárkihez eljuttatni, amit muszáj, mindenhova, ahova kell.

Úgy meg még nehezebb, ha egy frissen megválasztott szocialista polgármester Budapesten olyat tesz, ami elfogadhatatlan, majd olyan nyilatkozatokat ad ki, amelyeknek szinte semmi közük a történtekhez – és még sértve is érzi magát. Horváth Csabáról beszélek, a részletek megtalálhatók sok helyen, ebben most nem szeretnék elmélyedni.

Mert a jelenség a fontos. Ahogy azok az apróságok is, hogy az elmúlt két hétben ki hol mikor lépett ki az ellenzéki összefogásból, és miért. Biztosan voltak elfogadható indokok, és én sem nyelnék le mindent, győztesként sem – de a folyamat és a történések a savanyú szájíztől a keserűség felé tendálnak bennem. Nem akarom azt látni, hogy valakik, frissen megválasztva, legelőször a saját fizetésüket emelik fel bruttó 411 ezer forintra. Mert kurvára (bocs) kételkedem abban, hogy az adott önkormányzatnak ez lett volna a legnagyobb problémája. Vagyis a testületnek lehet, hogy igen – de NEM ezért váltották le az elődeiket a rájuk szavazók, hogy a saját zsebükről gondoskodjanak legelsősorban. Ez nem ellenzék – ez NER-módszer, akármilyen színű pólóban is verték át a szavazókat.

Még próbálom megtartani az örömöt magamban, mert mégis csak győzelem volt sok szempontból október 13-a. Még próbálok hinni abban, hogy az ellenzék együtt marad, sőt, abban bízom, hogy egyre több dologban jutnak közös nevezőre, és így együtt fognak dolgozni az elkövetkező három évben. Semmilyen egyéni cél nem lehet fontosabb senkinek, mint Orbán rendszerének leváltása. Sem egy pártnak, sem bármelyik ellenzéki politikusnak nem szabad megfeledkeznie arról, milyen nagy a tét. Egy majdnem diktatúra felszámolása – vagy annak elősegítése, hogy ez a vállalhatatlan FIDESZ-KDNP politika továbbra is tolja lefelé az országot a lejtőn. Aminek az alján akármi is lehet, és nagyon közel vagyunk a szakadék aljához.

Nagyon szépen kérek minden, magát felelősnek érző ellenzéki politikust, legyen szíves kiheverni a győzelmi mámort – a győzelemhez gratulálok. Azt is kérem, vegyék észre, hogy még – vagy csak? – három évük van a felkészülésre, az erőgyűjtésre, az összefogás további erősítésére. Ne tessék elkúrni, kérem szépen!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!