Orbán Viktor muszlim-ellenes. Ezen a kijelentésen szerintem nem igazán lehet vitatkozni, talán még maga Orbán is elismerné, ha négyszemközt tennék fel neki a kérdést. Ehhez képest Erdogan egyik legjobb európai barátja éppen Orbán, aki szívességek tömkelegét teszi meg a török diktátornak. Az elmúlt napok észak-szíriai vérengzéseire a magyar vezetés áldását adta, amivel lejáratta egész Magyarországot. És igen, tudom: Szijjártó sem és Orbán sem Magyarország egyszemélyes képviselője, külföldön mégis úgy hoznak döntéseket és úgy nyilatkoznak, hogy azt állítják, ezt a magyar nép akarta. Hogy ez nem igaz? Orbánt eddig sem zavarta az, hogy mások nevében hazudik, vagy cselekszik; akár egy fél ország gondolkodásával teljesen ellentétes módon.
Lassan nem marad olyan nyugati ország, amely még jó kapcsolatot ápolna velünk. Ez pedig elsősorban nem az ő hibájuk, hanem a magyar diplomáciáé. Ugyan a németek boldogan kihasználják az olcsó magyar munkaerőt, de valódi diplomáciai kapcsolat a kormányzati melldöngetés ellenére aligha van a két ország között. Mint ahogy a Salvinihez fűzödő barátság sem hozta közelebb a két ország vezetését egymáshoz, pláne úgy nem, hogy Salvini elbukott, és ezzel vélhetően örökre eltűnik majd az olasz politikából. Macron nem egyszer nézte levegőnek Orbánt, ezért kapcsolatuk még csak érintőlegesnek sem nevezhető. Lehetne még sorolni azokat az országokat, amelyek semmibe veszik Orbán szabadságharcos retorikáját, azonban sok értelmét nem látom. Lássuk inkább azokat az országokat, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a magyar vezetéssel.
Azerbajdzsán, Kazahsztán, Szerbia, Lengyelország, Törökország és Oroszország. Ezek közül egyik sem arról híres, hogy modern, jól működő demokrácia határozná meg a mindennapjait. Olyan országok ezek, amelyekkel jó diplomáciai kapcsolatot ápolni nem dicséret egyetlen ország számára sem. De a felsoroltak közül most maradjunk csak Törökországnál, amely katonai offenzívát indított a kurdokkal szemben. A támadást a világ legtöbb vezetője elítélte. Orbán Viktor természetesen nem, sőt, támogatásáról biztosította az egyébként hamarosan hazánkba látogató török diktátort. Erről már szokszor elmélkedtünk mi is, hiszen nem lehet a hír mellett némán elmenni. A kontinens szégyenévé váltunk, amikor Szijjártó Péter közreműködésével egyetlen országként vétóztuk meg a török offenzívát elítélő közös európai uniós állásfoglalást.
Ennek oka persze az volt, hogy Orbán Viktor jó viszonyt kíván fenntartani Erdogannal, ezért pedig kész szinte bármit beáldozni. Nagyrabcseülésünk jeléül pedig nem csak, hogy immár sokadszorra fogadjuk a diktátort Budapesten, hanem a kiszivárgott információk szerint már egy török iskolát is megnyitunk az országban. Ezzel persze alapvetően semmi probléma nem lenne – azt leszámítva, hogy ezen iskolák létrehozása Erdogan legnagyobb ellenfele, Fethullah Gülen ellen irányul – hiszen vannak kicsiny hazánkban német, vagy épp szerb iskolák is, azonban ez a lépés teljesen szembemegy a kormány retorikájával. Hogy miért mondom ezt?
A Tanzániában működő güleni iskolákat kutató antropológus szerint nagy különbség például, hogy míg a güleni intézményekben a Korán oktatása csupán választható tantárgy, a Maarif Alapítvány által működtetett intézményekben ez kötelező.
Utóbbi alapítvány iskolája költözik Budapestre, ami annyit tesz, hogy Orbán egy olyan iskola létrehozására adta a fejét, ahol kötelező a Korán oktatása. Ez mégis hogyan fér bele abba a kommunikációba, amelyet Orbán és kormánya immár évek óta folytat? Muszlimokkal riogat, miközben ő maga ad lehetőséget arra, hogy a török diktátor egy, a Koránt kötelezően oktató iskolát hozzon Budapestre? Ezek után létezik még egyáltalán olyan Orbán által szapult döntés, amelyet ő maga egyébként stikában ne hajtott volna végre? Elég csak a migránsok behozatalára gondolni. Orbán ugyanis nem akar egyetlen háború vagy nyomor elől menekülő embert sem látni Magyarország területén, viszont tízezres nagyságrendben invitál meg külföldi vendégmunkásokat a világ szinte minden tájáról. Félreértés ne essék, a külföldi munkavállalókkal az égvilágon semmi probléma nincs, azzal viszont van, hogy Orbán maga cselekszik olyasmit, amivel az ellenzéket vádolja, és amivel a közvéleményt riogatja.
Jóformán egyetlen kijelentése sem igaz a miniszterek elnökének. A török iskola hírét lehozó 24.hu azt nem tudta kideríteni, hogy mecset is épül-e az iskola környékére, viszont ez sem kizárható, mivel oda muszlim diákok fognak járni. Emlékszünk a kormány választások előtti, mecsetekkel való riogatására? Mert én tisztán emlékszem. Ehhez képest ott tartunk, hogy az sem kizárható, hogy maga Orbán Viktor fog engedélyt adni egy mecset felhúzására Budapesten. Meglepő? Nem, nem az, csak azok számára, akik teljesen komolyan vették egy meglehetősen zavarosan viselkedő vezető uszító szavait. Számára soha nem volt semmi fontosabb, mint saját hatalmának kiterjesztése. Ez az erkölcstelenségnek egy olyan szintje, amelyre normális ember talán nem is lenne képes, de szerencsére itt van nekünk Orbán Viktor, aki gond nélkül fogad be köztörvényes bűnözőket, kínál számukra letelepedési engedélyt, és lakott például egy időközben elhunyt, FBI által körözött személy tőszomszédságában. Orbán Viktornak egyetlen szavát nem lehet elhinni, sem most, sem pedig a jövőben.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.