December 13,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Gulyás Márton dicsérete

Örömtüzek gyúlnak az ellenzéki oldalon mindenfelé, teljes joggal, egyébként, én magam is a „gyújtogatók” között vagyok, feszül bennem az öröm! A szívemnek fontos helyeken, szívemnek fontos emberek értek el fantasztikus, már-már hihetetlen sikereket: Pikó András, Baranyi Krisztina, Botka László, Gémesi György, Karácsony Gergő, Wittinghoff Tamás, Márky-Zay Péter, Niedermüller Péter, László Imre, V. Naszályi Márta, sorolhatnám a neveket, meg persze sorolhatnám a városokat is, Szentes, Tatabánya, Szombathely, Pécs, Vác, Eger, és hosszú még a sor. Igazi alapja van a reménykedésnek most, láthatunk győztes stratégiákat, egyre több fideszes ügynök bukik le (győri jobbikosok, ugyebár), az „alagút végén pislákoló fény” nem csupán zsurnaliszta közhely most.

Mindezek mellett most mégsem róluk akarok megemlékezni, hanem egy olyan valakiről, aki sem polgármester, sem önkormányzati képviselő, sem semmi nem lett.

Gulyás Mártonról.

Először azt akartam róla írni, hogy „szürke eminenciás”, de ha valamit róla nem lehet írni, az az, hogy szürke volna. Nagyon is színes egyéniség ő, őt még az is ismeri, aki nem is ismeri! Én magam sem ismerem őt személyesen, sosem találkoztunk, még egy légtérben sem tartózkodtunk soha, viszont a „munkásságát” figyelem már jó régóta, és mit mondjak, talán a „lenyűgöző” a megfelelő szó arra, amivel a tevékenységét jellemezni tudnám.

Gulyás Mártonnak nincsenek sem gátlásai, sem félelemérzete, neki csak ügyei vannak, amik fontosak számára (és rengeteg ilyen ügy van – számára az egész világ fontos ügy) és ezekért tűzön-vízen keresztül megy; ha úgy érzi, akkor Röszkén tiltakozik, ha kell, akkor Toroczkait figurázza ki, vagy táncelőadást zavar meg, leönti festékkel a Sándor-palotát vagy az Állami Számvevőszék épületét, néha beviszik egy-egy napra a rendőrök, néha eltörik az ujját, néha elítélik garázdaságért vagy rongálásért, ilyenkor a vállát talán megrántja, de folytatja tovább, nagyjából napi harminc órában.

Nem mellékesen video-blogger, remek a Slejm vagy a Partizán nevű oldala, ahol a mostani önkormányzati választások előtt kiváló filmekben mutatta be – többek között – az ismeretlen Tarlóst. Szervezett pódium beszélgetéseket, jelölti vitát és eredményvárót, ment, nyüzsgött, szervezett, interjúzott, dolgozott, és mindezt nem pozícióért, pénzért, hatalomért, hanem azért, hogy egy kicsivel jobb legyen ez a világ, és persze azért is, hogy nekünk, fotelforradalmároknak, Facebook-lázadóknak, komment-huszároknak megmutassa, mit is jelent a civil kurázsi. Nem tudom, hivatalosan megköszönte-e bárki a munkáját bármikor is (ha megköszönik neki, valószínűleg elnézően legyint egyet), én mindenesetre most megteszem ismeretlenül is, azt kívánva, bárcsak több Gulyás Márton élne közöttünk!

Áldja meg az Isten Gulyás Mártont!

Ráczkevy Miklós

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.