Kiszivárgott egy választási értékelő beszéd tervezete, ami valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nem ment át a szűrőn és a kukában landolt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Honfitársaim!
Győztünk. Győztünk. A negatív győzelem is győzelem. Nagyon szoros volt a mezőny, kemény a küzdelem, végig az ellenzéknek lejtett a pálya, és ahogy az ősi dakota mondás tartja: ovális stadionban nem lehet szögletet rúgni. De mi nem adtuk föl a csatát, harcoltunk a végsőkig, elmentünk a falig és még azon túl is. Nem vesztettünk: mi így szállunk le a tankról.
Felcsúton elsöprő győzelmet arattunk, ott még Nárcisz kutya is tudta, hogy kire kell szavazni. És úgy is tett.
A nemzet fővárosában, Budapesten is meglett a kétharmad. Csak nem nekünk. Az eredményekből jól látható, hogy Tarlóst sokkal többen támogatják, de az ellenzék szavazói voltak többen. Tudomásul vesszük a budapestiek döntését, ha nem is értünk egyet vele.
Akik ránk szavaztak, azoknak ezúton megköszönjük, ők továbbra is számíthatnak ránk, ahogyan mi is számíthattunk ma rájuk.
A határon túlról buszoztatott nemzettestvéreinknek külön köszönjük a részvételt, ígérjük, hogy a legközelebbi szavazáson már nem kell 50-100 embernek egy lakcímen meghúznia magát.
Akik kaptak krumplit és mégsem szavaztak ránk, azok egy külön listára kerültek föl, velük később még számolunk, tudjuk, hol laknak. Haragot mi nem tartunk, a bosszú nem a mi műfajunk, de ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok.
A szerver többször lefagyott, de nem elégszer. Ezen még dolgoznunk kell. Azt azonban kijelenthetjük, hogy ahol mi számoltuk a szavazatokat, és mi drótoztuk össze az eredményeket, ott győztünk.
Gratulálunk magunknak, és az ellenségnek is – bár nekik nem szívből –, mert a jó modor, amiről híresek vagyunk, így kívánja.
A december végi ünnepre, aminek most nem szívesen mondom ki a nevét, a Magyarország vaktérképe című kifestőkönyvet kértem ajándékba, és hozzá narancssárga zsírkrétakészletet. Magyarország olyan színű, amilyenre én színezem, és ebből nem engedek. Kicsi, savanyú, de a miénk.
Folytatjuk!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Szonja
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.